Szőlő-Bor

Már a borospalackok környezeti hatásait is vizsgálják

SZIE

Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek, és nincs ez másként az egyszer használatos borospalackok tekintetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója most részletes képet vázolt fel arról, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.

A fogyasztók számára a borospalackok attraktív megjelenése közel olyan jelentőségű, mint a bor minősége. A felmérések szerint az üzletek polcait böngészve leginkább a címke alapján választjuk ki a megvásárolni kívánt terméket, döntésünket azonban jelentősen befolyásolja a borospalack színe és formája, valamint a dugó és a kapszula külleme is. Hiába léteznek már műanyagpalackos, aludobozos, bag-in-box kiszerelésű vagy többrétegű italos kartonokban árusított borok, ezekkel az alternatív csomagolóanyagokkal kapcsolatban még mindig sok az előítélet, így a kiszerelt termékek 95 százaléka a mai napig a fogyasztók által kedveltebb üvegpalackokba kerül.

A borok népszerű üvegcsomagolása azonban az anyag összes jó tulajdonsága ellenére az újrahasznosítás problémájával küzd.

Az első nehézségekkel már a gyűjtéskor szembesülünk, hiszen az üveg könnyen törik, amikor a konténerbe, majd a szállítóeszközbe kerül. Ha a gyűjtés nem szelektív, a törött üveg összekeveredik más újrahasznosítható anyagokkal is, az utólagos elkülönítés pedig nem könnyű feladat. További nehézséget okoz, hogy a színes és áttetsző üvegek sokszor egy helyre kerülnek, a kétfajta üvegcserép azonban nem keverhető egymással az újrahasznosítás során

– mutat rá a probléma gyökerére Bogóné Tóth Zsuzsánna, a SZIE Élelmiszertudományi Kar kutatója, aki hazánkban elsőként vizsgálta, hogy a borospalackok teljes életciklusuk során milyen terhet rónak a környezetre.

Az is igaz, hogy az üveg inert, közömbös anyag, lebomlási ideje azonban 1 millió évre tehető, lerakása pedig jelentős földterületeket foglal. Mivel az Eurostat adatai alapján 2016-ban a csomagolásból származó hulladékok 19 százalékát az üveghulladékok tették ki Európában, ezek gyűjtését és újrahasznosítását nem lehet figyelmen kívül hagyni

– hangsúlyozza a kutató, aki átfogó vizsgálatai során egy évi 10 millió palackot termelő magyar borászat adataira alapozva végezte el egyedülálló, a mai mérnöki gondolkodás főáramába illeszkedő számításait.

Az általa alkalmazott életciklus-értékelés egy olyan korszerű módszer, amely jelen esetben a borospalackok teljes életútja során számszerűsíti azok környezetre gyakorolt hatásait.

A ’bölcsőtől a sírig’ elemzés alapján megmutathatjuk, hogy egy termék milyen hatást gyakorol a környezetére a keletkezésétől a hulladékká válásáig, funkciójában történő újrahasználatáig, vagy anyagában történő újrahasznosításáig. A ’bölcsőtől a bölcsőig’ elmélet már egy előbbre mutató, környezettudatos megközelítés, mivel az újrahasznosítás környezeti hatásával is számolva a sír lehet egy új termék bölcsője, melynek környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőbbek, fajlagosan csekélyebbek lesznek

– érzékelteti a kutató, akinek modellszámításai egyértelműen bizonyítják, hogy a borospalackok többszöri utántöltése és a visszagyűjtési arány növelése egyaránt csökkenti a környezetterhelés mértékét.

Az eredmények szerint az üvegek típusa, cullet-tartalma (azaz reciklált, újrahasznosított üvegtartalma), töltési száma és visszagyűjtési aránya, valamint a gyártás régiója és a gyártási technológia korszerűsége egyaránt befolyásolja a várható környezetterhelés mértékét. Kiderült, hogy a nagyobb hányadban újrahasznosított üvegből készült borospalackok jóval kisebb környezetterhelést okoznak, a terhelést pedig már az is jelentősen csökkenti, ha a visszagyűjtési arányt csupán 10 százalékkal növeljük.

Ily módon az egyutas, azaz egyszer használt borospalackokhoz képest egyes hatáskategóriákban akár 80 százalékkal is csökkenthető a környezetterhelés. Szintén kedvezően befolyásolja a környezetterhelés mértékét, ha az újrahasználat során növeljük az újratöltések számát. Ezek a megállapítások ráadásul teljes mértékben egybevágnak az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikájával, melynek elsődleges célja a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.

Bogóné Tóth Zsuzsánna kutatásait Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára segítette.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A világ legjobb Shiraz borai – ezeket érdemes megkóstolni!

2025. július 27. 13:10

A Decanter-verseny friss toplistáján ausztrál, francia és dél-afrikai különlegességek is helyet kaptak. Ezeket tényleg érdemes megkóstolni!

Terjed a szőlő aranyszínű sárgaság, Villány is érintett

2025. július 3. 12:10

Megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége Villány térségében – a Nébih védekezésre figyelmeztet a szőlőkabóca ellen.

Ez a borászat felborította a szabályokat: ilyen még nem volt!

2025. június 16. 14:10

Egy kaliforniai pincészet történelmet írt: elsőként palackozta fajtaborként a Châteauneuf-du-Pape-ban engedélyezett szőlőfajtákat.

Alacsony alkoholtartalmú borok: új irány a borászatban

2025. május 22. 14:10

Az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes borok iránti kereslet növekszik, új technológiák és piaci stratégiák formálják a borászat jövőjét.

Idén egy 2016-os kékfrankos lett Szekszárd legjobb vörösbora

2019. március 31. 08:33

A Schieber Pincészet Tabu elnevezésű kékfrankos-válogatása a Baranya-völgyi dűlőben fekvő ültetvényen termett öregtőkés szőlőből készült.

Sörpuccs a borvidéken

2021. december 8. 16:09

Etyek az elmúlt évtizedben a bornak és a pezsgőnek köszönhetően a hazai gasztroforradalom egyik ikonikus helyszínévé vált, persze ehhez kellettek azok a borászok is, akik egyértelműen a minőség pártjára álltak. Világosan látszik az is, hogy a csendes borok felől a buborékok felé fordul a borvidék; 2023-ig kell már csak arra várnunk, hogy eredetvédett „Etyeki pezsgőt” ihassunk, amely talán nagyon gyorsan olyan ismert és elismert kifejezés lesz, mint a Tokaji aszú. A gasztroforradalmárok között azonban nemcsak borászok vannak: sonkamester, csokoládé- és sajtkészítő is öregbíti már a település nevét, de van egy első hallásra igazi kakukktojás is közöttük. Ha jobban megismerjük kiderül, hogy mégis csak van köze a borhoz: a musthoz például sörlevet kever. Vagy a sörléhez mustot? Az Etyeki Sörmanufaktúra főzdevezető-tulajdonosával, Radányi Orsolyával beszélgettünk.

Alacsony alkoholtartalmú borok: új irány a borászatban

2025. május 22. 14:10

Az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes borok iránti kereslet növekszik, új technológiák és piaci stratégiák formálják a borászat jövőjét.

Hogyan lehetne Vranac szőlőfajtát telepíteni?

2023. július 26. 04:42

Vranak szőlőt szeretnénk telepíteni a balatoni házunk kertjébe, mert nagyon szeretjük ezt a bort, melyet montenegrói útjaink során ismertünk meg. Érdeklődni szeretnék, hogyan lehetne ezt a szőlőt telepíteni, lehetséges-e ilyen tövek beszerzése?