A magyarországi borágazatnak tudatos gazdálkodásra és tudatos szabályozásra van szüksége, ez lehet a hosszú távú siker biztosítéka.
A magyarországi borágazatnak tudatos gazdálkodásra és tudatos szabályozásra van szüksége, ez lehet a hosszú távú siker biztosítéka – közölte a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen.
Gál Péter a 24. Zalai Borcégér – Keszthelyi Borünnep megnyitóján beszélt arról, hogy kedden megkezdődött a magyar szőlő- és borágazat stratégiájának széles körű vitája. Megfogalmazása szerint nagy feladat előtt áll az ágazat, de reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan programcsomagot összeállítani, amely mindenki érdekét szolgálja.
Kifejtette: a stratégiaalkotás részeként minden borvidéknek meg kell határoznia, hogy mi a saját borstílusa, mi az a tipikus termék, amelyet ők tudnak nyújtani, miben a legjobbak.
Országos szinten is dönteni kell arról, hogy a nagyon széles magyar borkínálatból „mit helyezünk a kirakatba”, mivel jelenünk meg a világ borai között, mi az, amivel „újra fel tudjuk tenni Magyarországot a világ bortérképére” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Az ötnapos keszthelyi borfesztivál megnyitóján Gál Péter, valamint Légl Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a 2016-os szüreti szezon kezdetének jelképeként közösen préselte ki néhány fürt Csabagyöngyéből az első mustcseppeket.
Brazsil József, a házigazda keszthelyi Da Bibere Borlovagrend elnöke azt mondta: a „nem olyan lényeges fajtaként” számon tartott Csabagyöngye egyfajta magyar csoda, mert a világ egyik legrövidebb, alig 60 napos érési idejű szőlője, amely az Irsai Olivérnek és a Cserszegi Fűszeresnek is alapja.
(MTI)
