A rendszeres, okszerűtlen szántás valóban károsan hat a talajra? Egy bő három évtizede zajló éles kísérlet most rávilágított erre.
Bár a szántás szitokszóvá vált az elmúlt években Magyarországon is, néhány esetben szükség lehet átforgatásra a talajállapot és a növények életfeltételeinek javítása érdekében. A magas agyagtartalmú, rendkívül kötött, tömörödött talajok esetében gyakran nem lehet fenntartani a talaj művelhetőségét eke nélkül, és nagy mennyiségű szármaradvány esetében is elkerülhetetlen a beforgatás.
Ma már hazánkban is egyre elterjedtebb eljárás, hogy a vetőmagot külön alapozó művelés nélkül, közvetlenül juttatják a tarlóba. A direktvetés végrehajtható talajművelő vetőgéppel, ez esetben a menetszám csökkentése mindenképpen pozitív következményekkel jár. De a maglehelyezés elvégezhető speciális direktvetőgéppel is, minimális talajbolygatás mellett, a felszín legfeljebb 20 százalékát művelve meg. Az előnyök nyilvánvalóak: a felszínen maradó tarlómaradványok védelmet nyújtanak a párolgás ellen, a talajban megmarad a csírázáshoz szükséges nedvesség.
A német Agrarheute mezőgazdasági szakoldal ismertetett egy olyan kísérletet, amelyben a szántás, illetve a direktvetés hosszú távú hatásait tárták fel. Bern közelében, a svájci Zollikofenben 1994-ben alakítottak ki olyan parcellákat, ahol a két eljárást rendszeresen gyakorolhatják, felmérve a talajra gyakorolt következményeket. Jelenleg cukorrépa található a területeken, és már szemre is jól látszik közöttük a különbség. Érdekesség, hogy az aszály miatt disznóparéj és pázsitfű jelent meg a két parcella között.
A három évtizedes kísérlet eredményei meggyőzőek, alátámasztják, hogy a talajkímélő gazdálkodás miért előnyösebb. A direktvetett területből kiemelt földszelvény sötétebb, nedvesebb, a földigiliszták jelenléte pedig gazdag talajéletről árulkodik.
Ezzel szemben a rendszeresen szántott föld világosabb, szárazabb, az éles réteghatárok pedig rendkívüli tömörödöttségről árulkodnak, gilisztákat nem találtak benne. Az eke által rendszeresen megjárt parcellában nagyjából a felső 30 cm-es réteg a termékeny, miközben 50 cm alatt erősen mállott és feltűnően terméketlen.
Mit árul el a talaj sötét színe a humusztartalomról?
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
