Mennyire termékeny a talajunk? Ez a kérdés még a kis területen gazdálkodó hobbikertészeket is foglalkoztatja, a kíváncsiságukat pedig egy egyszerű próbával kielégíthetik.
A talaj termékenységét többféle tényező együttes jelenléte, hatása határozza meg. Az ásványi elemek (NPK stb.) természetesen alapvetőek ebből a szempontból, de a fizikai féleséget sem szabad figyelmen kívül hagyni (homok, vályog vagy agyag), hiszen ez határozza meg a vízgazdálkodási tulajdonságokat, a pórusok vízmegtartó képességét. A talajban élő kisebb-nagyobb élő szervezetek szintén létfontosságúak a termékenység szempontjából.
A talajbaktériumok, egysejtűek, valamint gombák, algák mellett leginkább a földigiliszták hatnak pozitívan a talaj szerkezetére, porozitására, amit jól mutat, hogy egy hektárnyi területen évente akár 40–60 tonna gilisztahumusz képződhet. A fentiek fényében nyilvánvaló, hogy a talaj termékenysége mérhető, egzakt számokkal meghatározható. Erre pedig létezik egy egyszerű módszer is, amit bárki elvégezhet például a saját kertjében is.
A talajélet élénkségének és a humuszképződés hatékonyságának kiváló mérőeszköze, hogy mennyi földigiliszta él egy meghatározott területen. A talaj „mérnökeinek” is nevezett gyűrűsférgek lazítják, levegőssé teszik a földet, javítják vízbefogadó és nedvességmegtartó képességét. A megszámlálásuk nem ördögös feladat, és kiváló becslési alapként szolgál a talaj termékenységének felmérésére, bár a tudományos pontosságú mintavételt nyilvánvalóan nem helyettesítheti.
Hogyan működik a gilisztaszámláló gyorsteszt? A német Agrarheute szakoldal ajánlása szerint ásóval emeljünk ki a talajból egy nagyjából 18×18 cm keresztmetszetű és 30 cm mély földblokkot. Ezután már csak óvatosan szét kell morzsolni, és megszámlálni a benne található gilisztákat. Ha mintegy 1000 négyzetméteren 6-8 helyen elvégezzük ezt a próbát, akkor már elég pontos becslést kapunk a talaj termékenységére vonatkozóan. Átlagoljuk a 6-8 minta gilisztaszámát, majd szorozzuk meg 30-cal. Így megkapjuk, hogy körülbelül mennyi földigiliszta él egy négyzetméteren.
A számok persze csak akkor érnek valamit, ha érvényes következtetéseket tudunk levonni belőlük. Az ásónyomnyi földben talált 2 giliszta, vagyis (30-cal felszorozva) a négyzetméterenkénti 60 darab egyfajta küszöbnek számít, ezalatt a talajunk termékenysége nem nevezhető ideálisnak. A tesztet legalább 6 héttel a legutolsó talajművelés után kell elvégezni, hogy időt hagyjunk a giliszták megjelenésére és munkálkodására.
Ilyen a giliszták hasznos ténykedése:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
