Az Európai Unió tárgyalópartnerei megállapodást kötöttek a blokk hatalmas mezőgazdasági támogatási programjának reformjairól. Új intézkedéseket vezetnek be a kisgazdaságok védelme és a mezőgazdaság környezeti hatásainak visszaszorítása érdekében.
Az egyezség csaknem hároméves küzdelmet zár le az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjével kapcsolatban, amely az EU 2021–2027-es költségvetésének körülbelül egyharmadát teszi ki. Összesen 387 milliárd eurót költenek a mezőgazdasági termelőknek fizetendő kifizetésekre és a vidékfejlesztés támogatására.
A megállapodás célja az intenzív gazdálkodási gyakorlatokról a természet védelmére való átcsoportosítás és az EU által a mezőgazdaság által kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékának visszaszorítása.
Az új KAP-szabályok 2023-tól lesznek érvényesek, és nem vonatkoznak Nagy-Britanniára az EU-ból való kilépését követően. „A jövőben a mezőgazdaság nem csak biztosítja, hogy a gazdálkodók életképes üzleti tevékenységet folytathassanak és méltányos árakat alakítsanak ki, egyben hozzájárul egy zöldebb Európa kialakításához is” – mondta Maria do Ceu Antunes portugál mezőgazdasági miniszter, aki az EU országait képviselte a tárgyalásokon.
„A kis családi gazdaságok támogatást kapnak” – mondta Norbert Lins, az Európai Parlament főtárgyalója, hozzátéve, hogy az egyezmény ösztönzi a gazdálkodókat a környezet védelmére.
A tárgyalások résztvevői és egyes törvényalkotók szerint az egyezménynek nem sikerült összehangolnia a gazdálkodást az EU céljaival az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Figyelmeztetnek, hogy sok intézkedés, amely arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a környezetbarát módszerekre térjenek át, gyengék vagy önkéntesek.
Az egyezség megkövetelné az országoktól, hogy 2023-2024 között a mezőgazdasági termelőknek kifizetett összeg 20 százalékát, 2025-2027 között pedig a kifizetések 25 százalékát költsék a környezetet védő „ökoszisztémákra”.
Ilyen lehet például a vizes élőhelyek helyreállítása a szén-dioxid megkötése érdekében, vagy az ökológiai gazdálkodás, bár a szabályok nem határozták meg, hogy mi számít öko-rendszernek. A korlátozások alá eső összegeket, amelyeket nem öko-rendszerekre költenek, más területeken zöld intézkedésekre kell fordítani.
A szabályok előírják, hogy az EU-országok a KAP-alapok legalább 10 százalékát kisebb gazdaságok számára osszák szét. Az országok kikerülhetik ezt a követelményt, ha más módszereket alkalmaznak az alapok igazságos elosztására.
Az országoknak a támogatások 3 százalékát át kell adniuk a fiatal gazdálkodóknak, és olyan kritériumokat kell alkalmazniuk, mint a jövedelemtesztek, hogy meghatározzák, ki az „aktív mezőgazdasági termelő”, aki támogatást kaphat – ez egy újabb kísérlet arra, hogy megakadályozzák a nagyvállalkozások túlsúlyát.
450 millió eurós válságalapot hoznak létre arra az esetre is, ha a mezőgazdasági piacokat vészhelyzet, mint például egy járvány zavarná meg.
Az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamoknak egyaránt hivatalosan jóvá kell még hagyniuk a megállapodást.
