20℃ 10℃
szeptember 26. Jusztina, Kozma, Damján
Növénytermesztés

Az európai GMO-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét kell növelni

AM Sajtóiroda

Növelni kell az Európában előállított, GMO-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét, ehhez pedig az unió 2020 utáni támogatáspolitikájában (KAP) legalább szinten kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Németországban, az 5. Nemzetközi Duna-Szója Kongresszuson.

Feldman Zsolt Schwäbisch Hall-ban emlékeztetett rá, hogy Magyarország hosszú évek óta – az Alaptörvényben is kinyilvánítottan – GMO-mentes politikát folytat. Magyarország ezzel összhangban csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az európai GMO-mentes regionális együttműködésért.

Európában a szójabab termelése folyamatosan emelkedik, ám az örvendetes folyamatot beárnyékolja, hogy az unió még mindig messze van az önellátás szintjének elérésétől, hiszen a 45 millió tonnás nyersfehérje-szükséglet, mindössze 5 százalékát termeli meg, szükségleteinek nagyobb hányadát dél-amerikai importból fedezi. „ A helyzet javítására közös erőfeszítésekkel kell megoldást találnunk, amelynek elengedhetetlen feltétele az európai elvárásokhoz igazított magas minőségű GMO-mentes fehérje-takarmány előállítás eddigieknél hatékonyabb ösztönzése.”- fogalmazott Feldman Zsolt. Az államtitkár hozzátette, ehhez fontos eszköz lehet a termeléshez kötött támogatások 2020 utáni megtartása, esetleges újragondolása, és mértékük növelése. Ezért elfogadhatatlan az Európai Bizottság költségvetési javaslata, amely jelentősen csökkentené ezeket a forrásokat.

Idehaza 2015-ben az európai uniós agrártámogatási rendszer nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a szója termőterülete 77 ezer hektárra nőtt, előállítva ezzel a fehérjetakarmány-szükséglet harmadát. A 2018. évi területnagyság tekintetében –a zöldítés szigorodó szabályai miatt- ismét kismértékű visszaesés várható. A középtávú célkitűzés a 100 ezer hektáros termőterület stabil, 2,5-3 tonna/hektáros hozammal. Fontos az alternatív takarmányok és takarmánynövények előállításának ösztönzése is. Például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, valamint az alternatív pillangós növényeknek növekvő arányú termelése.

Az agrártárcának hosszabb távon célja, hogy ki lehessen váltani a GMO szója import függőségünket, ehhez a minisztérium támogatja a tudományos kutatásokat, a hagyományos szójafajták nemesítését, és az öntözött területek nagyságának növelését. A kereskedelemben és a vásárlói tudatformálásban fontos szerepe lehet a jövőben GMO-mentes címke használata is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Búza és szója egyszerre a területen – ilyen a váltakozó vetés

2026. szeptember 26. 16:10

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában.

Ezeket a növényeket lesz érdemes jövőre termeszteni Magyarországon

2026. szeptember 25. 13:10

Reménykedhetünk a mezőgazdaságot sújtó válsághelyzet csillapodásában? Milyen növényeket lesz érdemes termesztenünk Magyarországon a következő években, évtizedekben?

Évelő gabonával az aszály ellen? Már üzemi táblákon is vizsgálják

2026. szeptember 25. 07:10

Kevesebb talajbolygatás és mély gyökérzet áll szemben a szerényebb szemterméssel. Az évelő gabona érdekes új lehetőség lehet bizonyos területeken.

2 sor búza mellé 3 sor szóját vetettek, jelentős bevételt hozott a furcsa kísérlet

2026. szeptember 23. 09:10

A mezőgazdaságot évek óta sújtó időjárási kihívások a gazdákat újfajta gondolkodásra ösztönzik.

Megjelent a SAATEN-UNION tavaszi fajtakatalógusa

A 2020-as, kibővült termékpalettán a szélsőségekhez és az újfajta igényekhez kiválóan alkalmazkodó kukorica-, napraforgó-, hüvelyes-, valamint tavasziárpa- és zabfajták egyaránt megtalálhatók.

Merre tart a ,,genetikailag módosított” Európában?

2022. augusztus 10. 12:12

A jelenség mögött egyrészt az ukrán-orosz háború állhat. De mi is az eddigi ,,egyenleg”?

A kukorica az időjárási aggodalmak és a dollár gyengülése miatt drágult

2024. január 25. 09:40

Európában a malmi búza ára stagnált, a kukorica drágult, a repce és a takarmánybúza kurzusa pedig mínuszban zárt szerdán.

A kukorica ára csökken a tavaszi vetések kezdete miatt

2024. április 3. 11:40

A repcét kivéve olcsóbbak lettek a főbb árucikkek a terménypiacokon Amerikában és Európában is a keddi kereskedési napon.