Az elmúlt napok eseményei megint megerősítették, hogy az időjárás van továbbra is a legnagyobb hatással a kereskedőkre, a csapadék megléte vagy hiánya nem hanyagolható szempont.
A sort az USA-beli tőzsdék kezdték meg, az észak-amerikai vetések csúszása majd az őszieket érő kedvezőtlenebb helyzet indította el a Chicago-i tőzsdén az áremelkedést. A búza és a kukorica is a tavaly augusztusi szinteket érte el, és ebben szerepe volt annak, hogy a pénzügyi alapok is jelentősebb vételi pozíciókat nyitottak meg az elmúlt napokban.
Az USA-ban a búzavetések állapota már kétségeket ébreszt az elérhető eredményeket illetően, az állomány 1/3-a gyenge és nagyon gyenge, és a jó vagy nagyon jó is csak 1/3-ad részt jelent. Ezzel szemben Franciaországban a búza és az árpa vetések 80 %-a jó és nagyon jó kondícióban van.
A vetéseket illetően is jelentős a lemaradás az USA-ban: a kukorica esetében az elmúlt öt év 27 %-os átlagához képest csak 17 % körül jár a vetés, de a jelentős területet elfoglaló tavaszi búza – ami a legjobb minőséget szokta adni – csak az átlagosan vetett arány harmadát sem éri el. Az árpánál a lemaradás nem annyire jelentős – 26 % az átlagos 44 %-hoz képest.
A világ másik nagy pólusán, Oroszországban is jelentős a lemaradás, de hogy pontosan, hogy is állnak, azt a héten megjelenő USDA jelentéséből lehet majd sejteni. Az már látszik, hogy az eddigi csúszások nehezen lesznek behozhatók – a lemaradás tavalyhoz képest 40 %-os, de még az eddigi számok csak a tervezett terület ötödére vonatkoznak.
Jobb a helyzet Ukrajnában, ott gyakorlatilag nincs lemaradás, a vetések a tervezett ütem szerint haladnak.
Az árakat befolyásolták a dél-amerikai kilátások is, a brazíliai másodvetésű kukorica területe csökkenhet és a mostani csapadék-hiány is ronthatja a kilátásokat.
A nemzetközi árak alakulásában azonban az időjárási előrejelzések hirtelen fordulatot is hozhatnak – ami ma még kétségekre ad okot, az egyik-napról a másikra megfordulhat, ami ha társul egyéb tényezővel az a hosszabb távú tendenciában is fordulatot hozhat.
Ehhez hasonló a helyzet a szójababnál – az USA és Kína közötti vámháború miatti félelem csillapodott, a „nem eszik forrón a kását” helyzet alakult ki, ami miatt a hét elején a chicagoi jegyzés hirtelen nagyot esett. Történt ez azzal egyidőben, hogy a dél-amerikai helyzet is némileg stabilizálódott vagy legalábbis a negatív híreket már feldolgozták a piacok.
Az olajosmagvak közül különösen kritikus szinten van a repce párizsi jegyzése – az elmúlt két évben már többször tesztelte a jegyzés a 340,-EUR/to-s szintet sikertelenül. Most is ekörül a szint körül mozgunk, azonban a dízel autók iránti érdeklődés drasztikus visszaesése akár további keresletcsökkenést is hozhat. A kanadai repce (canola) jegyzésének emelkedése is megállt – az idén január óta szinte folyamatos emelkedés stabilizálódott az elmúlt napokban és olyan technikai helyzetben van, ahonnan könnyen lefelé fordulhatnak az árak.
A következő napokban fontos ármeghatározó hír lehet az USA, illetve Trump elnök állásfoglalása Iránnal kapcsolatosan – a kőolaj árak 2014 (!) novemberében voltak legutóbb 70 USD/barrel szinten, és az elmúlt egy év folyamatos áremelkedése a mezőgazdasági termények áremelkedését is tartóssá teheti.
Egyelőre úgy látszik, az időjárás és a politika is eddig inkább az emelkedő tendenciának kedvezett, de a kedvezőbbé váló időjárás jobb terméseredményeket hozhat és a kínálati többlet nagyobb súllyal eshet latba, mint a politika.
A héten kiadásra kerülő becslések megmutathatják majd, eddig mire számítanak az elemzők, esélyesnek tartom mindemellett, hogy a tavaly nyári időszak mélypontjait az árak nem fogják ismételten megközelíteni.
