A nemzetközi piacokon a legnagyobb hatással megint egy növényi olaj árának alakulása volt és ez a pálmaolaj volt. Elsősorban az indiai kormányzat által elvárt önmérséklés volt a kiváltó ok, kimondták, hogy a maláj kormány kritikája a Kashmirban zajló események miatt nem elfogadható és ezért máshonnan kell fedezni az igényeket – így a kereslet zuhanása a maláj pálmaolaj árának esését hozta. Ennek mértéke elérte a 10 %-ot és elemzések szerint nem látni még hol a vége.

Ezzel egyidőben az USA és Kína közötti megállapodás sem hozta meg a várt átütő és egyértelmű eredményt – a piacon továbbra sem jelent meg agresszív vevőként Kína. Ez az USA-beli árakra volt kedvezőtlen hatással és a pénteki záróárak is csak azért tudtak változatlan szinteket hozni, mert a pénzügyi alapok továbbra is a vételi oldalon voltak aktívabbak.

A chicagói tőzsdén a kukorica jegyzése továbbra is úgynevezett oldalazó mozgást mutat, január elejétől még nem vált egyértelművé, hogy lesz-e kínai vétel vagy sem. Egyes jelentések beszámolnak ugyan amerikai kukorica eladásáról „ismeretlen” rendeltetéssel és ezt vannak, akik kínai vételnek várják, de a hírek sokkal inkább azt látják alátámasztani, hogy az más távol-keleti, elsősorban japán vétel lehetett. A búza árára is ez van hatással, a szerdai aláírásig tudott emelkedni az árszint, majd a konkrétumok elmaradása miatt nagyot esett a piac.

Az európai árakat változatlanul az orosz búza eladási ajánlatok befolyásolják. Az ottani áremelkedésnek kormányzati intézkedések is alapot adtak, de a számok alapján az idén még nem érvényesülhet. A kormányzat 20 millió tonnás búza exportját tartja elfogadhatónak az első félévben, de elemzések és előrejelzések szerint erre nem fog sor kerülni. A teljes szezonra várt 34-35 millió tonnás exportból eddig kb. 20 millió tonna került kivitelre, így a meghirdetett keret nagyobb, mint amit a piac várt eddig. Ennek a hírnek ezért nem volt hatása, azt viszont már előre jelzi, hogy egy esetleges áttelelési vagy tavaszi vetési probléma esetén az orosz kormányzat közbe fog lépni, mert megteremtette annak jogi keretét. A 2010-ben bekövetkezett árrobbanás oka is az export-korlátozás volt, de az váratlanul érte a piacokat, most viszont előre jelzik, a belső ellátás elsődleges továbbra is.

Az európai uniós búza helyzetben változatlanul a francia sztrájkok szerepelnek a hírekben, a belső szállítási nehézségek már a kikötői teljesítményeket veszélyeztetik – az irányvonatok helyett a teherautós szállítás hamarosan káoszba fulladhat. Emellett nemzetközi tenderek jelennek meg –elsősorban Algériából- és ezek francia árura „várnak”. Dél-Amerika egyelőre nem versenyképes – az Argentínából érkező áru még 3-6 USD/to-val drágább, mint az európai, leszállítva észak-afrikai rendeltetéssel.

Az árak további mozgása nagy mértékben függ attól, lesz-e érdemi vállalás a kínaiak részéről, most úgy tűnik, inkább kivárásra játszanak, várják a brazil szóját és kukoricát is. Erre azonban majd csak április-májusban lehet számítani a betakarítás idején, aminek előszele márciustól jelentkezhet.

A hazai helyzetben a belső igények játszák most a fő szerepet – mind az olajosmagvak, mind a búza esetében a belső árak a meghatározók. Az export a kukorica árát tudná mozgatni, de ott nagy a csend, ezért érdemben nincs is változás a kukorica árában. Jól mutatja ezt a FOB Duna jegyzés is, ahol gyakorlatilag szeptember eleje –illetve ha távolabb nézünk, akkor már akár másfél-két éve!- a 140-150 EUR/to között ár stabilizálódott.

A napraforgómag árának ralija illetve a búza árának emelkedése sem igazi fundamentális oknak köszönhető, mindkettő esetében az azonnali igények kielégítése állhat a háttérben és ami ennek következménye lehet, hamar ki is fulladhat ez az áremelkedés. A búza esetében elvben adhat támaszt a nemzetközi árak emelkedése, de a nagy export kikötőkbe eljutni nem egyszerű és ezért a mi árainkat inkább az EU-n belüli és a bosnyák igények határozzák meg.

A világ terménykereskedelmét befolyásoló tényezők között új hírre most várni kell, a becslések és előrejelzések inkább az eddigi információkat erősítik meg, a déli félteke betakarítási helyzete hozhat új fejleményeket.

Bidló Gábor / Budagabona