Az idei évben a szokásosnál kevesebb szilvára számíthatnak a hazai fogyasztók és a feldolgozóipar szereplői. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetének Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja által szervezett szakmai napon elhangzott előrejelzések szerint csak 40-50 ezer tonna közötti termés várható – ez igencsak érzékelhető visszaesés a megszokott, 60 ezer tonnás átlaghoz képest.
A szakmai fórumon elhangzottak alapján kettészakadt az ország a szilvatermés szempontjából. A termőterületek kevesebb mint felét kitevő északkeleti régiókban – fajtától függően – közepes vagy jó termés körvonalazódik. Ezzel szemben az ország középső és nyugati részén – így például Bács-Kiskunban, Pest vármegyében és a Dunántúlon – gyenge vagy csak helyenként közepes hozamokra számítanak a gazdák.
Korai virágzás-áprilisi fagyok, szárazság
A gyengébb teljesítmény fő oka a korai virágzás és az áprilisi fagyok együttes jelenléte. Míg keleten később indult a virágzás, így ott a fagyok nem okoztak olyan jelentős kárt, addig a középső és nyugati országrészekben az egy-másfél héttel korábban kezdődőt erőteljesen megtépázta a hideg. A virágzáskor érkező fagyok nemcsak komoly fagykárt hagytak maguk után, de a terméskötődés is gyengébb lett.
A helyzetet tovább súlyosbította a tavaszi szárazság, amely a virágzás után már a növekedési időszakban is hátráltatta az ültetvények fejlődését. A kevés csapadék hatására a gyümölcsök fejlődése visszafogottá vált, néhány érzékenyebb fajta már-már a fán aszalódott meg. A hagyományos, erős gyökerű alanyokon ez kevésbé érezhető, viszont a korszerű növekedésmérséklő alanyokkal telepített ültetvényeken az öntözés nélkülözhetetlen.
Kedvezőbb termésmennyiség, mint a legrosszabb években
A hivatalos becslések szerint az országos termés 40-50 ezer tonna között alakul majd. Ez ugyan alatta marad a normál évek 60 ezer tonnás szintjének, ám még így is jóval kedvezőbb a rossz évjáratokban előforduló 25 ezer tonnás mélypontoknál.
Folyamatosan csökkenő termőterület
Jelenleg Magyarországon mintegy 6000 hektáron termesztenek szilvát, de a termőterület évek óta csökkenő tendenciát mutat: tíz évvel ezelőtt ez a szám még 8000 hektár körül mozgott. A legnagyobb területen termesztett fajták közé tartozik a Katinka, Cacanska Lepotica, Cacanska Rana, Bluefree, Stanley, President, valamint a Top-sorozat fajtái.
A termés megközelítőleg fele kerül feldolgozásra – jellemzően hazai, kisebb részben német üzemekbe –, míg a másik felét frisspiacon értékesítik, szintén hazai és külföldi vevőknek.
Eltűnőben a külföldi piacokról
Bár a szilva korábban komoly exportcikknek számított – 2020 előtt még évi 8-12 ezer tonna mennyiségben értékesítették külföldön –, az utóbbi három év jelentős terméskiesései miatt ez a szám 2-3 ezer tonnára zsugorodott. Szilva importunk továbbra is marginális, az elmúlt öt évben évi 1-2 ezer tonna között mozgott.
Kutatási- fejlesztési a jövő érdekében
A szilva – szemben például a jóval érzékenyebb kajszival – stabilabban termeszthető hazai körülmények között. Ugyanakkor a minőségi termesztés területén még bőven akad tennivaló. Ehhez nemcsak az egyetemi és kutatóintézeti szféra, de a termelők aktív közreműködése is szükséges, hiszen a gyakorlatban is működő, adaptált megoldások csak a két oldal együttműködéséből születhetnek meg.
A fejlődés érdekében a NAK és a MATE 2025-ben kutatás-fejlesztési projektet indít, amelyben a szakmai koordinációt a Kamara látja el, míg a kutatói és termelői oldal egyaránt bekapcsolódik a munkába. A cél egyértelmű: olyan fajták és termesztéstechnológiák kidolgozása, amelyek alkalmazkodnak a hazai klímához és a változó termőhelyi adottságokhoz, biztosítva ezzel az egységes, megbízható minőségű árualapot a frisspiac és a feldolgozóipar számára egyaránt.
Képek: Pixabay.
