Zöldség-Gyümölcs

A vertikális gazdaságok környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata

Agrofórum Online

Valóban igaz-e az az állítás, miszerint a vertikális gazdálkodás fenntarthatóbb, mint a hagyományos mezőgazdaság, vagy ha alaposabban szemügyre vesszük a számokat, más eredményre jutunk?

Cecilia Stanghellini és David Katzin 2023 szeptemberében megjelent új kutatása a vertikális gazdálkodás fenntarthatósággal kapcsolatos kijelentéseit elemzi veszi górcső alá, különös tekintettel a termesztett növények energiafelhasználására és termelékenységére nézve.

A tanulmány rámutat, hogy a vertikális gazdálkodásban nem lehet a kalóriabevitel szempontjából létfontosságú alapnövényeket gazdaságosan termeszteni. A leveles zöldségeket ugyanakkor lehet, és termesztik is ezzel az egyre népszerűbb és elterjedtebb módszerrel.

A rendelkezésre álló szakértői adatok alapján számszerűsítették a vertikális gazdaságok éves termelési potenciálját és az ehhez kapcsolódó villamosenergia-fogyasztást. A kutatók a villamosenergia-termelésre vonatkozó számok segítségével rámutattak, hogy kétséges, miszerint a városi vertikális mezőgazdasági termelés klímabarátabb lenne, mint a távolabbi területekről érkező szállítmányozási lehetőségek.

Valójában csupán vágyálom, hogy az „ingyenes és nem szennyező” napfénytől való „megszabadulás” ne járjon semmilyen környezetkárosító költséggel, még a legjobb világítótestek esetében sem.

Noha a vertikális gazdálkodás lényegesen csökkenti a vízfelhasználást és elkerüli a vegyszer-kibocsátást, ezek az előnyök az üvegházakban is elérhetők, és gyakran nem ellensúlyozzák a villamosenergia-fogyasztás környezetre gyakorolt hatását.

A vertikális gazdálkodásban lehetőség van hiánypótló növénytermesztésre, vagy más gyakorlati okokból is alkalmazható. Ugyanakkor a most készített felülvizsgálat megkérdőjelezi azt az állítást, hogy a vertikális mezőgazdasági termelés a természeténél fogva környezetbarátabb lenne, mint a hagyományos mezőgazdaság.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Rászólhatok a járókelőkre, ha az utcán álló fámról csipegetik a gyümölcsöt? A válasz kiábrándító

2025. október 28. 13:10

Kié a gyümölcs, ha közterületen lévő fán termett? A kérdésre adott válasz sokkal meglepőbb, mint azt bárki is gondolná.

Hosszú kórházi kezelés után fogott agrárvállalkozásba egy férfi, és megtalálta magának az aranytojást tojó tyúkot

2025. október 28. 09:10

Háborús sebesültként került kórházba egy ukrán férfi, aki hosszú felépülést követően az agráriumban kötött ki. Igencsak jövedelmező vállalkozásba fogott.

Alma a fagyasztóban? Így lesz tökéletes a végeredmény

2025. október 27. 11:10

Ősszel gyakran több almánk van, mint amit el tudunk fogyasztani – de a fagyasztással megőrizhetjük a termés ízét a télre is.

Lehet-e nyersen enni a birset? Itt a válasz!

2025. október 16. 14:10

Fanyar, de értékes: a birs nyersen is ehető, ha tudjuk, mikor és hogyan érdemes megkóstolni.

Kutatás: a PHS gén megakadályozza a búza betakarítás előtti csírázását

2023. május 2. 14:01

A búza betakarítás előtti csírázásának (PHS) általánosan elterjedt problémájáról szóló új tanulmány már a kezdet kezdetén „csírájában fojtja el” a termés pusztulását okozó nehézségeket.

Burgonyatermesztés: új megközelítés szükséges

2021. július 26. 05:38

Egy közvélemény-kutatásban az agrárszakemberek 90%-a a klímaváltozás okozta változó környezeti körülményeket jelölte meg, mint a burgonyatermelést hátráltató tényezőket az elmúlt 10 év során.

Innováció a tojás élelmiszeripari felhasználásában

2023. március 7. 12:29

MATE doktorandusz kísérletezett ki egy olyan úttörő eljárást, mely lehetővé teszi az élelmiszeriparban rendkívül elterjedt tojáslé fagyasztással történő tartósítását.

A növényvédő szerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

2022. november 20. 06:32

– Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.