Bár a legtöbb káposztaféle egész évben megtalálható a boltok kínálatában, az igazi szezonjuk ősszel, a hidegebb idő beköszöntével kezdődik meg.
Sajnos az erősödő importnyomás miatt nehéz helyzetben vannak a hazai fejeskáposzta-termelők, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB szerint piacszervezésre és nagyobb összefogásra lenne szükség az ágazatban, emellett a vásárlói tudatosságot is növelni kell.
Igazi vitaminbomba lapul a kamrákban, a káposztafélék számos jótékony hatással bírnak, az európai étkezésben fontos élelmiszernek számítanak. Nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint, folsavat, káliumot, szelént, rostokat.
Magas vas- és kalciumtartalmuk mellett A-, B6-, B12-, D-, E- és K-vitamin is található bennük. Hozzájárulnak ezáltal az immunrendszer optimális működéséhez, elengedhetetlen a szerepük a vérképzésben, támogatják a szem egészségét, valamint részük van a bőr, a csontok és a fogak védelmében.
A káposztafélék köre igen gazdag: a fejes káposzta mellett ide tartozik a kelkáposzta, a karalábé, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a leveles vagy a kínai kel. Az egyik legismertebb a fejes- és vörös káposzta, amely sokoldalúan felhasználható, nagy vitamin-, ásványi só- és rosttartalmú, az év bármely hónapjában, nyersen is fogyasztható zöldségféle.
Az őszi téli időszak a káposztafélék igazi szezonja, novemberben kezdődik a hagyományos káposztás ételek időszaka, amikor a megszokott káposztás fogások mellett a kicsit nehezebb ételek is megjelennek a családok asztalán. A Márton-napi liba elképzelhetetlen a különböző káposztás köretek nélkül: párolt káposzta, savanyú káposzta, káposztás krumpli. Karácsonykor jön a töltött káposzta, szilveszterkor a korhelyleves, az egész szezonban elérhető a disznótoros káposzta.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint az elmúlt 4-5 évben 1600-1700 hektár között mozgott a fejes káposzta termőterülete. A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Pest-, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.
A múlt évben fejes káposztából 7 százalékkal több, 39,8 ezer tonna termett hazánkban, mint egy évvel korábban.
A nagyobb termés ellenére ugyanakkor tovább nőtt az import mennyisége. A statisztikai adatok szerint az idei év első felében az import 5 százalékkal 3,07 ezer tonnára nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest. A növekedést elsősorban a lengyel káposztaimport ugrásszerű emelkedése okozta, a Lengyelországból 92 százalékkal 674,9 tonnára nőtt a behozatal.
Az importnyomás sajnos az év második felében sem csökkent, ami a felvásárlási árakat is jelentősen csökkentette. Az áruházláncok és a savanyítók is előnyben részesítik az olcsóbb lengyel káposztát. Mindez rámutat a piacszervezés hiányára, a hazai termelők ugyanis összefogás nélkül nem tudják érdekeiket érvényesíteni az áruházláncokkal, illetve a feldolgozókkal szemben. Ráadásul sokszor a kisebb termelők is lenyomják az árakat, hiszen az importnyomás miatt csökkenő kereslet hatására áron alul is szabadulnának a terménytől.
A NAK és a FruitVeB szerint piacszervezési intézkedéseket kellene tenni a fejes káposzta-ágazatban annak érdekében, hogy az itthon megtermelt, kiváló minőségű áru eljuthasson a fogyasztókhoz, a termelőknek pedig megélhetést biztosítson a tevékenységük. Emellett a vásárlói tudatosság erősítésére is szükség van, hiszen, ha a fogyasztók a magyar káposztát keresik a boltokban, arra az áruházláncoknak is reagálniuk kell.
