30℃ 18℃
június 2. Kármen, Anita, Péter, Marcellinusz
Zöldség-Gyümölcs

Kiderült, milyen évet zárt a hazai dinnyetermelés

NAK

Van fejlődési lehetőség a hazai dinnyeágazat előtt, az exportpiacokon egyre nagyobb a kereslet a magyar görögdinnye iránt. A lehetőségek kihasználásához azonban nagyobb termelői összefogásra van szükség – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportjának legutóbbi tanácskozásán, amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát.

Az idei év eredményeiről és a jövő feladatairól egyeztettek a hazai dinnyeágazat képviselői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportjának legutóbbi ülésén. A tanácskozáson − amelyen a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) is képviseltette magát kiderült, hogy bár a hűvösebb, csapadékos nyárelő miatt késett a szezon, az idén összességében közepesen jó évet zárhat az ágazat.

Miközben júliusban keresleti piac alakult ki egész Európában a mediterrán régió időjárási anomáliái miatt, az augusztust már a túlkínálat jellemezte, ami az árakra is hatással volt. Az augusztus második felében megérkező kánikula jót tett a dinnye piacának is, a meglévő készleteket belföldön és az export piacokon is értékesíteni tudták a termelők.

A növényvédelem azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a termelőket. Az idén több olyan betegség is megjelent, amelyek kezelése komoly munka- és ráfordítás igénnyel bírt.

Ilyen például a dinnye fenésedés (antraknózis), amely az egyik legjelentősebb gombabetegségévé vált a görögdinnyének. A betegséggel szembeni védekezést nehezíti, hogy az engedéllyel bíró növényvédőszerek listája szűk, a jövő évben pedig további készítményeket vonnak ki a forgalomból.

A növényvédő szerekkel kapcsolatos tévhitek miatt sajnos egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a termelők, ami nem csak a dinnye- hanem az egész európai uniós növénytermesztésre negatív hatással lehet. Holott a növényvédő szerek a humán-egészségügyben használatos gyógyszerekhez hasonlító készítmények: olyan hatóanyagok, amelyekkel megóvják a növényeket a betegségektől, a károsítóktól, annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű termék kerülhessen a fogyasztók asztalára.

Az idén mintegy 3000 hektáron ültettek dinnyét a gazdálkodók, az össztermés pedig 130-140 ezer tonnát ért el.

Az ágazat jövője szempontjából ígéretes, hogy a kelet-magyarországi régióban az idén mintegy 10 százalékkal emelkedett a dinnye termőterülete, a jövőben pedig tovább folytatódhat ez a tendencia. A termőterület növekedésében szerepet játszhat a szántóföldi kultúrák esetében tapasztalható áresés is, a szántóföldi növénytermesztők egy része a dinnye termelésben lát lehetőséget.

A belföldi hagyományos piac vélhetően már nem tud tovább növekedni, az exportpiacok ugyanakkor élénk érdeklődést mutatnak a magyar dinnye iránt.

Egyértelmű tendencia az is, hogy egyre koncentrálódik a piac, minden áruellátási lánc a nagyobb termelési forrásokat keresi, ezért is lenne nagy jelentősége az összefogásnak az ágazatban. A termelők együttműködésével a kereskedelemmel szembeni tárgyaló pozíció is erősödhet.

A jövőben a mostaninál is komolyabb hangsúlyt kell fektetni a folyamatos, naprakész információátadásra. Ezt a folyamatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segíti. A tervek szerint a következő szezon előtt külön-külön tárgyalnak majd a hazai élelmiszerláncokkal az első magyar görögdinnye szállítmányok megérkezéséről, a szezon alatt pedig folyamatosan információval látják majd el az áruházakat.

Fontos, hogy a magyar dinnye pozícióját megőrizzük az olcsó, sokszor silányabb minőségű importtal szemben. A hazai áru választásával ugyanis nem csak garantáltan jó minőségű és ízletes dinnyét vihetnek haza a vásárlók, hanem a magyar dinnyeágazatban dolgozó több száz magyar család megélhetését biztosítják.

(Fotó: paulbr75/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Brokkolihiány a klímaváltozás miatt

2025. május 28. 14:10

Az enyhe tél és a spanyol árvizek miatt idén kevesebb brokkoli és karfiol kerülhet a brit boltokba – figyelmeztetnek a termelők.

Torma: a húsvéti asztal elengedhetetlen kísérője

2025. április 20. 16:10

Magyarország a tormatermesztés egyik európai nagyhatalma. Évente mintegy 10-11 ezer tonna tormát takarítanak be közel 1250 hektárról​.

DélKerTÉSZ: klímavédelem technológiai fejlesztésekkel

2025. április 4. 11:10

A klímaváltozás hatása már közvetlenül érezhető a magyar zöldségtermesztésben, derül ki a DélKerTÉSZ 2024-es beszámolójából.

Március 25. – Magyar gyümölcs tájfajták napja

2025. március 21. 12:00

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmából a hazai őshonos gyümölcsfajták megőrzésének fontosságárára hívják fel a figyelmet.

Ökoképzést indít a Debreceni Egyetem

2023. május 26. 11:39

Az ökológia gazdálkodást támogató alapképzést indít a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Összefogást szorgalmaz az agrárkamara a sertéspestis leküzdésére

2018. május 9. 06:32

Az ASP magyarországi megjelenése óta az országgal szemben több mint tíz állam vezetett be sertéshúsimport-tilalmat.

Idén először a repcénél is végeztek fajta-összehasonlító kísérleteket

2020. augusztus 19. 11:26

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Szövetséggel (VSZT) együttműködve – a kukoricát és az őszi búzát követően – már az őszi káposztarepcét is bevonta a fajta-összehasonlító kísérletek körébe.

Kampány indult a magyar dinnye fogyasztásának növelésére

2018. június 25. 13:39

Az elmúlt évek promóciós kampányainak sikerét bizonyítja a hazai fogyasztás növekedése: míg az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként 8-9 kilogramm volt, mostanra 13-15 kilogramm körül mozog.