Ma már a nyári forróság és csapadékhiány miatt nem érdemes tarlóburgonya vetésében gondolkodni, pedig 100 éve ez még a magyar kisparaszti gazdaságok kedvelt növénye volt.
Írország klímája nem vethető össze Magyarországéval, hiszen az Európa északnyugati részén lévő államban például sokkal enyhébb az ősz és a tél, mint nálunk. A leghidegebb hónapokban sem megy +5–7 Celsius-fok alá az átlagos hőmérséklet, az éves csapadékmennyiség pedig akár a 2500 mm-t is elérheti, ráadásul az eloszlása is egyenletes. Nem véletlen tehát, hogy az írek szeptemberben még burgonyát ültetnek, ami idehaza őrült vállalkozásnak számítana.
Az őszi vetésnek több előnye van, mint gondolnánk. A növény olyankor jól ki tudja használni a nedvességet, gyorsan gyökeret ereszt, bár a föld feletti növekedés csak tavasszal indul meg, amikor a talaj felmelegszik. Az íreknél létezik ugyanakkor karácsonyi betakarítású burgonya is, ez már évszázadok óta hagyományosan az ünnepi asztal hozzávalója. A szeptemberi vetésű krumplinak kevesebb kártevővel kell megbirkóznia, tavasszal pedig minden korai fajtát megelőzve teremhet a gazdáknak.
Magyarországon sem teljesen ismeretlen ugyanakkor a szokatlan vetési idejű krumpli. Az elődeink ezt tarlóburgonyának nevezték, és az Alföld déli részén (különösen a Szeged környéki homoktalajokon) meglehetősen gyakori volt ez a fajta másodvetés.
Több víz kell – de honnan?
Ha már május-június fordulóján földbe tudták tenni, akkor étkezési burgonyaként hasznosult, ám ha csak az őszi gabonák feltört tarlójába ültették júliusban, akkor általában vetőburgonya lett belőle. A nagy terméshez a tarlóburgonyát is öntözni kell, ami a mostani aszályos szezonokban különösen nagy kihívást jelentene a termesztőknek. Mivel a tenyészidő nagy része a legforróbb hónapokra esik, ezért 1 kg szárazanyag előállításához több vizet használ fel a burgonya, mint tavaszi ültetés esetén.
Ez a termesztési mód a 19. század végétől a 20. század első feléig dívott a magyar kisparaszti gazdaságokban, később a nagyüzem kiszorította, illetve az időjárási változások is ellehetetlenítették. Az egyre melegebb periódusok kihatottak a gumókötésre, egyre kevesebb és kisebb méretű gumó termett. Szakemberek szerint a tarlóburgonyának az őszi takarmánykeverék a legjobb előveteménye, őszi árpa után (20 cm mély ültetőágyba) ültetve a burgonyát étkezésre lehet felhasználni.
(Vezérkép: Fortepan / Fotó adományozó: Vimola Károly)
„Kicsiben” még érdemes megpróbálkozni a tarlóburgonyával:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
