Javában tart a körteszezon, az ősz egyik kedvenc gyümölcsét egészen október végéig szedik a hazai ültetvényeken. Hazánkban közel 2000 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák. A körte kifejezetten egészséges, felhasználhatósága pedig nagyon sokrétű.
Az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk a körte, amely a zöldtől a sárgán, valamint a barnán át a pirosig terjedő színeivel kápráztatja el a fogyasztókat. Finom, édes íze egyedi, ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható. Ma több mint 4000 fajtát ismerünk a világon, hazánkban is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is.
A téli körte elnevezés az utóérésre és az eltarthatóságra utal, ezeket a fajtákat ősszel takarítják be, majd hűtőtárolóban érlelik tovább. Az apróbb, puha, nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú.
Az egyes termőtájakon hagyományos helyi körtefajtákat is termesztenek, amelyek az adott termőhelyhez alkalmazkodott, helyben kialakult fajták. Főleg házikertben, szórványgyümölcsösökben találhatók. Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt egy-egy tájra jellemző termesztésük.
Így például a Csengőkörte, a Gyöngykörte a Dél-Alföldre jellemző, a Fehérvári körtét és a Köcsög körtét a Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik, a Kétszertermő körte, a Tüskés körte és a Sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző, a Maróti téli a Dunakanyar fajtája.
A körte termesztése nem egyszerű feladat, környezeti igényeit csak hazánk bizonyos területein tudjuk kielégíteni. A megfelelő légköri páratartalom fenntartása nélkülözhetetlen, főként az árutermesztésre alkalmas őszi és a téli körtefajták termesztésekor. Éppen ezért az ország nyugat-dunántúli része (Somogy, Vas és Zala vármegyék) alkalmasak a körte termesztésére. Nem véletlenül ezeken a területeken alakultak ki az üzemi körteültetvények.
Hazánkban 1865 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található a legtöbb ültetvény, mintegy 505 hektárra tehető a termőterület nagysága, Borsod-Abaúj-Zemplén 412 hektáron, Heves vármegyében 198 hektáron Zalában pedig 165 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók. A termőterület sajnos az elmúlt években folyamatosan csökken.
Az éves átlagtermés mintegy 20-25 ezer tonnára tehető, amely nagyrészt kielégíti a hazai fogyasztási igényt. Az import választékbővítési céllal érkezik az áruházakba, évente mintegy 5 000-6 000 tonna mennyiségben.
Az idei évre vonatkozó termésbecslési adatok még nem állnak rendelkezésre, azt azonban már látni lehet, hogy az idén az előző évinél nagyobb hozamokban bízhatnak a gazdák, a termés mennyisége azonban a közepes szintet így sem éri majd el. Ennek egyik oka a dél-dunántúli termőtájakat ért áprilisi fagykár, másik oka pedig az ültetvények öregedése, kondícióvesztése.
A finom, édes, egyedi ízű gyümölcs ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható, mégsem olyan kedvelt, mint az alma. Holott a körte számos ásványi anyagot – káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, magnéziumot, vasat, bórt, fluort, cinket, rezet, mangánt, szelént –, valamint vitaminokat (A, B1, B2, B3, B5, B6, C, E, K, J) is tartalmaz. Összetétele miatt számos betegség megelőzésében természetes módon segíthet.
A gyümölcsöt elsősorban nyersen fogyasztjuk, ugyanakkor a főételek, vagy desszertek alapanyagaként is széleskörűen felhasználható. Készíthetünk belőle levest, eltehetjük lekvárnak vagy kompótnak, fűszeres chutney-nak, de pálinkát is főzhetünk belőle.
A körte nagyon jól illik a kék sajtokhoz, akár salátában, rizottóban, tésztamártásban. A birsalmához hasonlóan magas pektintartalma miatt készíthetünk belőle sajtot (édes, sűrű desszert, tömör állományú gyümölcskocsonya), valamint az alma és a sárgarépa után szintén közkedvelt babaétel-alapanyag.
Érett gyümölcs vásárlása esetén a hűtőben 1-2 napig tárolhatjuk, azonban ajánlatos a mielőbbi elfogyasztása. A nagyon érett gyümölcsöket érdemes azonnal feldolgozni, felhasználni. Vásárlás során mindig gondoljuk át, mire fogjuk használni.
Pároláshoz, smoothie-hoz vagy süteményhez érett puha gyümölcsöket is használhatunk. A nagyon érett körte mellé ne tegyünk más gyümölcsöt, mert az könnyebben megromlik. A még nem érett gyümölcsök mivel utóérőek, jól szellőző, hűvös helyen az almához hasonlóan hosszabb ideig eltarthatók. Ekkor érdemes egyesével papírba csomagolni őket.
