Zöldség-Gyümölcs

Nagyon kevés szilvát együnk naponta, a termesztők ennyi darabot javasolnak

Agrofórum Online

A napi rendszeres gyümölcsfogyasztás hasznos a szervezetünknek, ám ha túlzásba visszük, az negatív következményekkel is járhat. Miért veszélyes a szilva?

A rendszeres gyümölcsfogyasztás előnyeit felesleges ecsetelni, a táplálkozástudományi szakemberek ajánlása szerint naponta ötször kellene ennünk ilyen finomságokat, lehetőleg frissen. Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és fitonutrienst tartalmaznak. Az utóbbiak olyan természetes bioaktív anyagok, amelyek energiát ugyan nem szolgáltatnak a szervezetünknek, de a májban és a bélrendszerben kiválóan hasznosulnak, antioxidánsként, gyulladáscsökkentőként, antimikrobiális és rákellenes vegyületként fontos szerepük van.

A szakértők szerint lényeges, hogy lehetőleg minél többféle színű zöldséget együnk. Ezen a palettán a kék viszonylag ritkának számít, ezért a szilva különösen értékes táplálék. Frissen és szárítva egyaránt rengeteg tápanyagot, rostot, antioxidánst tartalmaz, az elkészítési módja is változatos lehet. Egy-egy átlagos (66 grammos) gyümölcs nagyjából 30 kalóriát tartalmaz, és különösen értékes, hogy 1 mg vasat is. A szilva remek forrása a karotinoidoknak, amit a szervezetünk A-vitaminná tud alakítani, de C-vitaminban is gazdag.

A szilvának tehát mindenképpen helye van az étrendünkben – de vajon mennyit tanácsos fogyasztani belőle naponta? Nem túl sokat, mert nagy mennyiségben laxatív (vagyis enyhén hashajtó) hatású, vagyis a napi ötszöri gyümölcsadagunkat ne kizárólag ezzel teljesítsük. Óvatos javaslatok szerint napi 1-2 darab is elég lehet belőle, de még a termesztők sem ajánlják, hogy a napi 4-5 darabos mennyiség fölé menjünk. Mindezzel együtt egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy napi 100 g aszalt szilva (ez 10-12 darabnak felel meg) csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázati tényezőit.

A mennyiséget akkor is tartsuk szem előtt, ha a szilvát feldolgozva, például lekvárként fogyasztjuk. Ilyenkor felesleges cukrot is bevihetünk vele a szervezetünkbe, amire semmi szükség. Ügyeljünk a gyümölcs kemény magjára is, nem tanácsos lenyelni. Megsértheti a nyelőcsövet, sőt fuldokláshoz is vezethet, ráadásul amigdalint tartalmaz, amit korábban B17-vitaminnak is neveztek. Rák elleni természetgyógyász szerként is árusították, nem megalapozottan, az viszont biztos, hogy mérgező cianid szabadulhat fel a magból, ezért valóban legyünk körültekintőek vele.

Veszélyes kártevők a poloskaszagú szilvadarazsak:

Szereti az Agrofórum cikkeit?

Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi történik a körtével, amikor keménnyé és szemcséssé válik a húsa?

2026. október 12. 08:10

A körte szemcséssége bizonyos mértékig természetes, de ha a gyümölcshús feltűnően kemény, többféle okot is érdemes számításba venni.

Kár lenne kidobni: erre használható a sütőtök magja

2026. október 11. 11:10

A sütőtökből kikapart mag nem hulladék: megsüthetjük, eltárolhatjuk, sőt bizonyos esetekben a következő évi vetéshez is félretehetjük.

Az európai almatermés mélypontra került, Magyarországon még súlyosabb a helyzet

2026. október 10. 08:10

Az EU almatermése 15,6 százalékkal csökkenhet, Magyarországon pedig fél évszázados mélypontot jeleznek az idei becslések.

Van otthon lilahagyma? Ezt a fűszeres chutney-t érdemes kipróbálni

2026. október 7. 14:10

A lilahagyma lassú főzéssel sűrű, édes-savanyú chutney-vá alakítható, amely húsokhoz és sajtokhoz is jól illik.

Szilvatermelésben behozhatatlan a kínai fölény

2021. január 21. 06:50

Magyarországon 45 250 tonna szilvát termesztettek egy év alatt a FAO adatai szerint. Hazánkban az elmúlt csaknem hatvan évben fokozatosan csökkent a szilvatermés nagysága.