Üzbég tudósok létrehoztak egy ehető COVID–19 vakcinát, amelyet a közönséges paradicsomból szintetizáltak TOMAVAC néven.
Az antigének és vakcinák nagyüzemi előállításának kevésbé ismert módja a növények biofaktorként való felhasználása. Ilyenkor a növényeket genetikailag módosítják, hogy vírusszerű részecskéket (VLP-ket), azaz a vírus szerkezeti fehérjéit, vagy „több-epitópos” fehérjéket állítsanak elő, ahol az antigén különböző szekvenciái lehetővé teszik, hogy immunizáló és védő választ hozzunk létre az emberben.
A legszélesebb körben használt növény a Nicotiana benthamiana, a dohány közeli rokona, mégpedig biomasszája, könnyű laboratóriumi kezelése és gyors növekedése miatt. A tudósok azonban más növényekkel is dolgoztak már, mint például salátával, sárgarépával, burgonyával, rizzsel, paradicsommal és kukoricával.
Az utóbbi években számos COVID–19 vakcinát fejlesztettek ki a gyógyszergyárak a globális pandémiára adott válaszul. Arra azonban még nem volt példa, hogy ehető vakcinát állítottak volna elő, egészen mostanáig.
A folyóirat szerint a tudósok a koronavírus S1 antigén fehérjéjét kódoló gén egy töredékét speciális vektorokba ültették be, és beillesztették a paradicsomsejtek genomjába. Ezekből a sejtekből olyan paradicsom növényt nyertek, amely az S1 antigén fehérjét szaporítja.
Ennek eredményeként az e növényekből származó paradicsom gyümölcsökről kimutatták, hogy stabil S1 antigén fehérjét szintetizálnak, ez pedig a TOMAVAC vakcina alapját képezi.
A kezdeti kutatások és tanulmányok eredményei alapján nyert korai bizonyítékok egy olcsó, környezetbarát és biztonságos, növényi alapú, ehető COVID–19 vakcina lehetőségét ígérik. Ez a vakcina hosszabb távú, kettős védelmet nyújthat, amely korlátozza a vírus átvitelét és a betegség előrehaladását, segítve ezzel a globális egészségügy biztosítását.
(Fotó: Justinite/Pixabay)
