Van-e átjárhatóság az egyes pályázati jogcímek között, és ki szabja meg, hogy egy-egy jogcímre mennyi forrás jut? Ezeket kérdeztük Kis Miklós Zsolt államtitkártól.
A válaszok az átjárhatóságra vonatkozóan: van ahol igen, és van ahol nem. A jóváhagyott úgynevezett sarokszámokon nem lehet változtatni, de az egyes jogcímeken belül viszont a beérkező igények szerint módosíthatók az összegek. A Miniszterelnökségnek arra is lehetősége van, hogy az úgynevezett maradványösszegeket átcsoportosítsa.
Az EU-s pénzek jogcímeire az adott ország tesz javaslatot, tehát az arányok az egyes jogcímek között ennek figyelembevételével alakulnak.
Az EU 2015 augusztusában hagyta jóvá Magyarország Vidékfejlesztési Programját. A 2014-2020 közötti időszakban mintegy 1300 milliárd forintot lehet felhasználni.
*
Nézzük a részleteket!
A normatív jellegű támogatások a VP egy speciális területét jelentik. Ezek a terület-, vagy állatlétszám alapú kifizetések a teljes keret 44%-át teszik ki (575 milliárd forint). Ezek 100%-a (583 milliárd forint) már kötelezettségvállalt.
2017. március 31-ig az összes pályázat megjelent. Ez 2015. augusztus 10. és 2017. március 31. között 68 pályázatot jelent. A meghirdetett felhívásból 39-et már lezártak. 2017 végéig mintegy 1127 milliárd forintról (87%) döntés is született.
*
Magyarország vidékfejlesztési forrásai a többi uniós tagállamhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 50%-ban beruházásokra lettek elkülönítve.
Nagy tanulság lehet az Európai Bizottság számára, hogy a 2020 utáni időszak egyszerűsítései között vegye napirendre a mezőgazdasági beruházási támogatások előlegkifizetésének ügyét is, mert jelenleg pont azt az agrárágazatot sújtják a szigorú szabályaikkal, amelyik messze a legjobb hitel-visszafizető: a bedőlt hitelek aránya itt a legalacsonyabb az összes többi ágazathoz (például építőipar, kereskedelem, stb.) képest.
*
Két új pályázati felhívás
Az energiahatékonyság javítása fontos része a Vidékfejlesztési Programnak, ezért az eddig felhasználatlan összegeket önálló pályázatként, változatlan céllal újra meghirdeti a tárca januárban. A felhívás részeként 30 milliárd forintra a mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd.
Emellett a borászati ágazat számára fontos felhívás megjelenésére is számítani lehet januárban, ami a borszőlő ültetvények telepítését hivatott támogatni. A 4 milliárd forintos keret terhére a borpiaci szabályozás szerinti telepítési engedéllyel rendelkezők nyújthatják be kérelmüket, várhatóan 2018. február második felétől.
*
Jogos lehet a kérdés, hogy miért foglalkozom ezzel a témával, amikor ezt már mások részletesebben megírták, és honlapunkon is olvasható az Agrárhírek rovatban.
Azért, mert sürget az idő!
Ütre-fűre azt hallani az egyes médiumokban, hogy hazánk migránspolitikája miatt az EU különböző szankciókat helyez kilátásba, így bizonyos támogatások, pályázati pénzek megvonását is.
Akár igaz, akár nem a híresztelés, célszerű a még „nyitva levő” pályázati lehetőségekkel minél előbb élni.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a pályázatok zömét már lezárták, de 30 felhívás még nyitott 315 milliárd Ft-os keretösszeggel.
Nehogy már veszni hagyjuk!
A fentieket a január 9-én tartott sajtótájékoztató alapján készítette:
A tábla széléről – Dr. Bódis László
Dr. Bódis László blogja
Dr. Bódis László (1942-2019)
Eredetileg a pálya széléről akartam jelentkezni, mondván, hogy onnan szoktak bekiabálni az okoskodók a pályán küszködőknek. Valahogy én is így érzem magam, amikor a taccsvonalról próbálok beleszólni a „nagyok” dolgába vagy azokéba, akik ténylegesen művelik a szakmát, esetleg amikor csak el akarom mondani a gondolataimat, netán zsörtölődéseimet, amik néha eszembe jutnak; koromnál fogva már egy kicsit kívülállóként.
