Hogyan szolgálhatja a talajtakarás a kertészeti növények védelmét? Milyen élettani és növényvédelmi hatásai vannak a talajtakaró anyagoknak? Miben rejlenek az előnyeik és a hátrányaik?
A talajtakaró anyagokat nem csak az árutermelésben, hanem akár kiskerti körülmények között is sikerrel alkalmazhatjuk. Ezt támasztják alá a világszerte lefolytatott kutatások is, amelyek eredményeiből szemezgettem, hogy röviden áttekinthessük, mennyi előnye van a talajtakarásnak.
Elterjedt gyakorlat
A kertészeti kultúrák körében a gyakorlatban elsőként a krizantém és a hagymás dísznövények esetében alkalmaztak talajtakarást talajlakó kártevők ellen. Az elmúlt években az integrált növényvédelem jegyében terjedtek el jobban a károsítás megelőzését szolgáló gyakorlatok, így a talajtakarás is, de ugyanígy a permakultúra jegyében végzett háztáji növénytermesztés során is alkalmazzák.
Talajtakarás és a ragadozó szervezetek
A szerves anyagokkal történő talajfedés elsődleges kedvező hatása növényvédelmi szempontból azzal magyarázható, hogy a bomló szerves anyag aktiválja a talajban élő ragadozó szervezeteket (pl.: gombákat, ragadozó fonálférgeket) és azok mérsékelik a kártevő-populációt (Andrássy és Farkas 1988).
Talajtakarás és a károsítók
Keszthelyi (2017) a talajtakarást, mint a kártevők elleni fizikai védekezés egyik formáját tartja számon. Ez a módszer a kártevők távoltartására, nem közvetlen elpusztítására irányul. Emellett tény, hogy a szerves anyaggal (pl.: mulccsal) borított területen kevesebb növényevő kártevő faj fordul elő, mivel a takarás által kialakított élőhelyen nagyobb és fajokban gazdagabb ragadozóközösség alakul ki.
Emellett nemcsak a kártevők jelenlétét, hanem a gyomnövények elszaporodását is befolyásolja a talajtakarás (Racskó 2002). A gyomnövények kelésének megakadályozásával a takarás biztosítja azt, hogy a kultúrnövény közvetlen környezetében ne nőhessenek olyan növényfajok, amelyek elfoglalnák előle az életteret, és felhasználnák a tápanyagot és a talajvizet.
Talajtakarás és a talajtulajdonságok
A helyesen kialakított takaróréteg további kedvező hatásai, hogy csökkenti a párolgást és megtartja a talajnedvességet a felső talajrétegben, ezáltal szabályozza a talaj vízgazdálkodását. A takarással egyúttal megakadályozhatjuk, hogy az elmúlt években gyakoribb áprilisi fagyok ne tehessenek kárt a növényekben. Ezenkívül a talajtakarás egész évben egyenletessé teszi a talaj hőmérsékletét (Racskó 2002), ami többek között azért rendkívül fontos, mert a terméskötés rendkívül hőmérséklet-igényes, a túl alacsony és a túl magas hőmérséklet is gátló hatású a kötődésre (Balázs és Fischer 1994).
A talajszerkezet kedvező befolyásolásával a kultúrnövény hajszálgyökér-képzése is gyorsabb és erőteljesebb lesz, ezáltal fokozódik a tápanyagfelvétel is (Soltész 1997, Radics 2002).
A takaróanyagok fajtái
A kertészeti növények termesztésében, azon belül is elsősorban a zöldség- és dísznövénytermesztésben alkalmazott takaróanyagok lehetnek szerves vagy szervetlen eredetűek. Szerves eredetűek közül szabadföldi és üvegházi hajtatásban a helyben megtermelhető szalma, lekaszált fű vagy szerves trágya alkalmazása a leggyakoribb. A szervetlen eredetű talajtakaró anyagok közül a fólia vagy agroszövet a legismertebb. Kiskerti termesztésben találkozhatunk kerti zöldhulladékkal, lombtrágyával vagy papírral is. Minden kertészeti kultúrának figyelembe kell venni a talajigényét, illetve a talajtakaróként választott anyag tulajdonságait (Papp és Cseperkálóné 2015). Mivel a termesztésbe vont területek talajainak nagy részénél a humusztartalom a kívánt érték (2-4%) alatt van, a talajvizsgálat függvényében érdemes trágyázó hatású talajtakaró anyagot választani (Mappes és Will 1965).
| Takarás módja | Előnyei | Hátrányai |
| Fólia / szövet / geotextil | Gyomok elpusztulnak alatta, Véd a fagy ellen, Előbbre hozza az érést Több évig maradhat, egyszeri költséget jelent | Többi takarási módszerhez képest drága Erősen meghatározza a kialakítható támrendszer szerkezetét ott, ahol az szükséges Forró nyarakon a fekete takaróanyag miatt a növények megéghetnek, ezért kombinálni érdemes szerves takaróanyaggal |
| Karton (hullámpapír)* | Gyomok elpusztulnak alatta Nagyobb mértékű a víz-átszivárgás | Nem tartós Nagyobb szél elhordhatja Káros anyagokat és fémeket (kapocs) tartalmazhat |
| Mulcspapír | Gyomok elpusztulnak alatta Gyorsan felmelegszik a napon, véd a fagy ellen Tisztább megoldás a papírnál A fóliával ellentétben elbomlik | A többi talajtakarási módszer mellett költségesebb Könnyen szakad |
| Szalma | Olcsó, könnyen beszerezhető Alkalmazása szárazabb területen is lehetséges | Évelő gyomok könnyen átjutnak rajta Bomláskor nitrogént von ki a talajból Fokozódhat a rágcsálók betelepülése Gyommagvakat tartalmazhat |
| Zöldhulladék (fűkaszálás, kerti) | Olcsó, könnyen beszerezhető Folyamatosan lebomlik – van trágyázó hatása | Évente pótolni kell Fokozódhat a rágcsálók betelepedése Nagyobb szél elhordhatja |
| Istállótrágya | Olcsó, könnyen beszerezhető Többi takarási módszerhez képest a leginkább növeli a talaj biológiai aktivitását Kiemelkedő trágyázó hatás | Nagy mennyiségben nehéz a beszerzése |
| Komposzt | Fokozza a kultúrnövény növekedését Jobb minőségű termés Kiemelkedő trágyázó hatás (alaptrágyaként is funkcionálhat) | Gyomnövények fejlődését is elősegíti Tartalmazhat gyommagokat |
| Avar | Gyomelnyomó képessége jó Alkalmazható dísznövények alatt is | Tartalmazhat cseranyagokat (tölgy, gesztenyelevél) Szerves anyagai 1-2 év alatt lebomlanak Az optimális rétegvastagság magas (10-15 cm) |
| Mulcs** | Szerves anyagai lassan bomlanak Segít megőrizni a talajnedvességet Télen mérsékeli a talaj túlzott hőmérséklet-ingadozását | Tökéletes csigabúvóhely Lassú a csapadék átszivárgása Cseranyagokat tartalmaz |
*A kartonok közt is a hullámpapír a legalkalmasabb
**itt: fenyőkéreg
Különböző talajtakarási módok összehasonlítása
Forrás: Racskó (2002) és Grünefeld (2010) alapján saját szerkesztés
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Andrássy I., Farkas K. (1988): Kertészeti növények fonálféreg kártevői. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Balázs, S., Fischer I. (1994): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Grünefeld, D. (2010): Das Mulchbuch – Praxis der Bodenbedeckung in Garten. pala verlag GmbH. Darmstadt.
Keszthelyi S. (2017): Kártevők elleni védekezés lehetőségei. Agroinform Kiadó. Budapest
Mappes, F., Will, H. (1965): Die düngung im gemüsebau. In: Handbuch der pflanzenernährung und düngung. Springer. Vienna.
Papp O., Cseperkálóné Mirek B. (2015): A paradicsom ökológiai termesztése. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest.
Racskó J. (2002): Talajtakarás a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Biokultúra, 13 (6): 23–25.
Radics L. (2002): Ökológiai gazdálkodás II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest
Soltész M. (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kapcsolódó cikkek:
