A betakarítás már jórészt befejeződött, de a talajmunkából még keveset lehetett megcsinálni. Kézi erővel a keletkező növényi maradványokat igencsak nehézkes a talajba bedolgozni, ezért inkább marad a beásás, vagy a terület megtisztítása a megmaradt száraktól, levelektől, gyökerektől. Az így összegyűlt anyagnak a komposztálóban a helye vagy használjuk el talajtakarásra, mulcsozásra.

A házi kertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ez az állapot csak úgy érhető el, ha minden eszközzel elősegítjük az aktív talajélet kialakulását. Az ideális talajban legalább néhány százalékban szerves anyagnak is kell lennie, ami humusz formájában a legkedvezőbb. A talajba juttatott más szerves anyagformáknak idő kell ahhoz, hogy humuszanyagokká váljanak.

Ez a folyamat csak aktív talajélet mellett biztosítható. A különböző szintű lebontás során a hosszú szénláncú fás, cellulóz, nehezen lebomló hulladékból a mikroorganizmusok egyszerűbb szerkezetű humin anyagokat, végeredményben pedig humuszt és a növények számára felvehető formájú tápelemeket állítanak elő. Mindezt csak a talajban élő hasznos mikroszervezetek képesek elvégezni a talajban, vagy felgyorsított formában a komposztálás során. A talaj szerves anyag tartalmának néhány százalékos emelése csak hosszú évek során, következetes munkával érhető el, viszont a kialakuló, kedvező talaj állapotot gyorsan el lehet rontani. Elegendő ehhez a túlzásba vitt talajművelés, a túlságosan nedves vagy száraz talaj bárminemű mozgatása.

Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy talajunkat csakis akkor, ha feltétlenül szükséges, és oly mértékben bolygassuk amennyire éppen szükséges. Ásni, forgatni a talajt csak indokolt esetben szabad, például istállótrágya beforgatása esetében elfogadható. A megmozgatott talaj felületét mindenkor zárjuk le, hogy a levegő minél kevésbé járja át, mert a túlzott átszellőzés a humusz bomlásával jár. Ha a talaj felszínét növényi maradványokkal folyamatosan takarjuk a napsütés UV sugaraitól, elkerülhető a túlzott kiszáradás, a hasznos mikroszervezetek számára így maradnak fent az optimális viszonyok a talajban.

Az előbbiekben leírt talajművelési rendszer sokak számára még idegennek tűnik, mert gyökeresen eltér az eddig megszokottól. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.