Címke: Növényvédelem
növényvédelem
A növényvédelem a kórokozók, a kártevők és a gyomnövények elleni védekezés a növénykultúrákban. A károsítók elleni védekezési eljárásokat oly módon szükséges alkalmazni, hogy a fogyasztásra kerülő élelmiszerek fogyaszthatósága teljesen biztonságos legyen és a beavatkozás ne szennyezze a környezetet. A védekezési eljárás lehet: kémiai, biológiai, mechanikai, agrotechnikai. Ezen kívül a nemesítés is a növényvédelem egyik eszköze. Komplex, integrált növényvédelem során a biológiai, biotechnológiai, kémiai, termesztési intézkedések ésszerű alkalmazása a cél. Az Agrofórum Online szakportálon, a Növényvédelmi előrejelzés rovatunkban és a Szakcikkeink között hasznos információkat talál a növényvédelemmel kapcsolatban. A Szaktanácsadás rovatunkban pedig Ön is felteheti növényvédelemmel kapcsolatos kérdését, melyet elismert szakemberek fognak megválszolni.
Kapcsolódó címkék
növényvédő szernövényvédő szerekpermetezéspermetezéstechnikalemosó permetezésLevél alá permetezéspermetezőgépönjáró permetezőgépgyomirtásgyomirtási rendszerlézeres gyomirtásPpi-gyomirtásPreemergens gyomirtásPosztemergens gyomirtásmechanikai gyomirtáslisztharmatgabonalisztharmatalmafa lisztharmatgabona lisztharmatamerikai lisztharmatuborkalisztharmatrepcelisztharmatalmalisztharmatszőlőlisztharmatPaprikalisztharmat
Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus
2019. január 19.
Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.
A borsó-aknázólégy
2019. január 19.
Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.
Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei
2019. január 18.
Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.
Hogyan termesszünk sikeresen szóját?
2019. január 17.
Az Agrofórum szervezésében interaktív szója fórumot tartunk az AGROmashEXPO-n a nyitás napján, január 23-án szerdán, 11.00 órai kezdettel, a G pavilon fórum színpadán.
Színre lép az új generáció: Ascra Xpro
2019. január 16.
Új korszak kezdetéhez érkezett a magyarországi kalászos gabona termesztés: változik (csökken!) a kalászosok súlya a vetésforgóban, növekszik a termesztés intenzitása és növekednek a termésátlagok is.
A tápanyag-utánpótlás hatása a kártevők életmódjára és kártételére
2019. január 14.
Napjaink növénytermesztési tevékenysége elképzelhetetlen a kultúrnövények igényeit kielégítő tápanyag-utánpótlás nélkül. A kijuttatott makroelemek alapjaiban határozzák meg a növény vegetatív, generatív fejlődését, szabják meg annak adaptív képességeit.
A fungicid-rezisztencia jelentősége
2019. január 14.
A kémiai védelem az integrált növényvédelem egyik jelentős eszköze. A növényvédő szerek, ezen belül is a fungicidek alkalmazásának eredményességét azonban számos tényező negatívan befolyásolja.
Drónos növényvédelem – a jövő, vagy forrófejűek szakmaiatlan technikai sportja? – Kérdések és válaszok a dróntechnológiával kapcsolatban
2019. január 7.
Az elmúlt időszakban rengeteg kétség és kérdés merül fel a dróntechnológiával kapcsolatban, mind szakmai, mind gazdálkodói oldalról. Morva Tamás az Agrárközösség növényorvosa és növényvédelmi üzletág vezetője az alábbi írásban összegezte a leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.
Kukoricamoly biszex csapda: figyeljünk a fogást szennyező más lepkefajokra!
2019. január 5.
Nemrégiben kifejlesztésre került egy nem feromonos, hanem táplálkozási csalogatóanyagos, úgynevezett biszex (mivel nemcsak a hímeket, hanem a nőstényeket is csalogatja) kukoricamoly-csapda, amellyel a kukoricamoly rajzása megbízhatóan nyomon követhető. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat osztják meg a szerzők.
