22℃ 11℃
szeptember 29. Mihály, Gábor, Rafael Mirabella
Növényvédelem

A szlovén-magyar határ közelében igazolták a japán cserebogár jelenlétét

Agrofórum Online

Fél kilométerre a magyar határtól igazolták Szlovéniában a japán cserebogár zárlati kártevőt, amelynek terjedését a szakemberek a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonlóan igyekeznek minden eszközzel meggátolni.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár mellett a japán cserebogár is kiemelt figyelmet kap Európában, mint zárlati károsító. A karcsúdíszbogárral szemben ez a cserebogárfaj nemcsak fás szárú, de lágyszárú dísz- és haszonnövényeken is táplálkozik, lárvája (pajor) és a kifejlett rovarok jelenléte is aggasztó a károsítás szempontjából.

A környező országok szakemberei és a magyar hatóságok is intenzív felderítéssel és csapdázással igyekeznek felmérni a terjedését, és az információk függvényében kidolgozni a védekezési tervet a zárlati károsító ellen. Emellett a Nébih minden közleményében kiemeli, hogy a lakosság és az utazók figyelme kiemelten fontos a japán cserebogár hazai megtelepedésének megelőzésében.

Eddig ismert európai megjelenések

A japán cserebogár lassan, de biztosan terjed Európa országaiban. Hivatalosan is igazolt észlelések időrendi sorrendben:

  • 2014: Észak-Olaszország, Milánó közelében;
  • 2020: Svájc déli határa;
  • 2024. augusztus: Szlovénia;
  • 2026. február: Horvátország, Zágráb mellett;
  • 2026. július: Ausztria, Graz mellett.
A japán cserebogár nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel képes terjedni
A japán cserebogár nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel képes terjedni

Legutóbbi észlelés Szlovéniában

A Muravidéken, a magyar határtól csupán 500 méterre fogtak egy japán cserebogár imágót (Popillia japonica) a szlovéniai Pince település autópálya melletti pihenőhelyén. A település az ország legkeletibb, magyarok lakta települése, közel Lendvához, ahonnan azonnal értesítették a magyar hatóságot is a kiemelt zárlati károsító jelenlétéről. Nőstény egyedet fogtak, ami fokozott kockázatot jelent a faj megtelepedésének és szaporodásának szempontjából.

A környéken az észlelés óta nem találtak károsítást egyik ismert tápnövényen sem. Szerencsére az észlelés közelében nincs ültetési anyagot előállító telep vagy kertészeti áruda, ami segíthetné a faj gyorsabb terjedését és nagyobb távolságokra való eljutását, de ettől függetlenül továbbra is indokolt a kiemelt hatósági figyelem.

A felismerést segítő méret-összehasonlítás két kertben is gyakori fajjal - Forrás - Nébih
A felismerést segítő méret-összehasonlítás két kertben is gyakori fajjal – Forrás: Nébih

Hazai intézkedések

A szlovéniai észlelés miatt a Nébih és a területi szakemberek haladéktalanul megkezdték a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket: hat feromoncsapdát helyeztek ki Zala vármegyében a Szlovénia felől érkező tranzitforgalom által érintett útvonalak mentén. Ezenkívül intenzív megfigyelés zajlik a 86-os főút mellett Kálócfáig, valamint az M70-es és M7-es utak környezetében Zalakomárig, emelte ki közleményében a Nébih.

A japán cserebogárról

A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű (polifág) faj, több mint 400 különböző gazdanövénye ismert. Csoportosan táplálkozva akár teljes tarrágást is okozhatnak. A kifejlett rovarok többek között:

  • szőlőn;
  • kukoricán;
  • szóján;
  • gyümölcsfákon;
  • bogyós gyümölcsűeken;
  • rózsán, és
  • számos fás szárú dísznövényen

táplálkoznak, míg a talajban fejlődő lárvák (pajorok) a növények gyökereit károsítják. Olaszországban megfigyelték már vadon élő növényeken is (pl.: csalánféléken, vadszeder–, szil–, nyárfa- és vadszőlő-fajokon).

A kifejlett japán cserebogarak teste ovális alakú, kb. 8–11 mm hosszú
A kifejlett japán cserebogarak teste ovális alakú, kb. 8-11 mm hosszú

A kifejlett egyedek teste ovális alakú, kb. 8-11 mm hosszú. A nőstények nagyobbak a hímeknél. Feje és előtora fémesen sötétzöld, kemény szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak, kiemelten barázdáltak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. A szárnyfedők tetején nem találhatók serteszőrök. Lábai zöldesfeketék, a hímeknek erőteljesebbek.

Az imágók kertekben, városi parkokban, erdőkben, mezőgazdasági területeken, de nyílt füves területeken is megtalálhatók, bárhol, ahol elegendő növényzet áll rendelkezésre számukra a táplálkozáshoz. A lárvák a föld alatt fejlődnek és táplálkoznak, körülbelül 10 cm-re a talajfelszín alatt.

Nagy távolságokra elsősorban emberi közreműködéssel terjedhetnek: a kifejlett japán cserebogarak családi járművekben, nagyobb áruszállítmányokban, hátizsákban vagy kempingfelszerelésben is megbújhatnak.

A kijfejlett cserebogarak kertekben, városi parkokban, erdőkben, mezőgazdasági területeken, de nyílt füves területeken is megtalálhatók
A kijfejlett cserebogarak kertekben, városi parkokban, erdőkben, mezőgazdasági területeken, de nyílt füves területeken is megtalálhatók

Mindenkinek számít a segítsége!

A Nébih hangsúlyozza, hogy mindenki tehet a védekezés sikeréért és a faj továbbterjedésének megakadályozásáért: a kerttulajdonosok és gazdálkodók figyelmét is felhívja arra, hogy kizárólag biztonságos helyről származó szaporítóanyagot és ültetésre szánt növényt vásároljon mindenki.

Fontos, hogy a külföldi utazásról hazatérők:

  • mindig vizsgálják át ruházatukat, táskáikat, járművüket és felszerelésüket;
  • ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat;
  • továbbá ismeretlen eredetű növény közegeként használt talajt se hozzon senki se magával!

Nagyon fontos, hogy a japán cserebogár jelenléte esetén már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár. A gyanús egyedek, illetve a feltételezett kártétel észlelésekor haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et.

Az időben megtett lakossági bejelentések ugyanúgy kulcsszerepet játszanak a faj további terjedésének megelőzésében.

Képek forrása: Nébih hivatalos oldala

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó hatósági tartalmak:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Őszi növényvédelem: ezeket a teendőket ne halogassa!

2026. szeptember 22. 07:10

Az aszály a gyümölcsfák áttelelését is veszélyeztetheti. Mutatjuk, miért fontos az őszi lombtrágyázás, és hogyan menthető a diótermés.

Szomjaznak a fák, most különösen fontos a kálium

2026. szeptember 19. 07:10

Az aszály a fákat is megviselte: a zöld lombon keresztül még segíthetjük tápanyagellátásukat és téli felkészülésüket

A vetésidő növényegészségügyi vonzatai

2026. szeptember 18. 11:10

A túl korai vetés komoly növényegészségügyi kockázatokat rejthet: kártevők és vírusvektorok támadhatják a fiatal állományt.

Segítséget is tud „hívni” a kukorica, ha megtámadják a gyökerét

2026. szeptember 13. 07:10

A növények érzékelik a kártevők támadását, vegyületeket termelnek, sőt természetes ellenségeiket is a helyszínre csalogathatják.

Ne vásároljunk nyaralás alkalmával növényeket külföldön!

2024. június 30. 05:40

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden évben felhívja a külföldre utazók figyelmét a növényegészségügyi szabályokra, amelyeket szigorúan be kell tartanunk. A hazai élővilág védelme érdekében ne hozzunk haza külföldről növényeket, mert kórokozót vagy kártevőt is behurcolhatunk az országba!

Biztonságos a hazai termesztésű gomba

2026. március 27. 05:40

A hatósági ellenőrzések összefoglalója szerint a magyar gombatermesztési ágazat élelmiszerbiztonsági szempontokból szabályosan működik.

Bács-Kiskun vármegyében baromfipestist igazolt a hatóság brojlercsirke állományban

2026. szeptember 16. 05:40

2026. szeptemberében igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a baromfipestis vírusának jelenlétét két brojlercsirkét tartó állomány esetében.

Meghosszabbítják az állattartói adategyeztetés határidejét

2020. május 14. 14:02

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a járványhelyzetre való tekintettel június 15-ig meghosszabbítja az állattartói adategyeztetés határidejét.