Ez a kiemelt jelentőségű zárlati károsító tömeges kőrispusztítást képes okozni. Jelenlegi hazai észlelése az egész Európai Unióban az első igazolt előfordulás. Most rendkívül fontos a lakosság és a szakmai szervezetek összefogása a kártevő továbbterjedésének megállításában.
Június végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata alátámasztotta a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis, angolul emerald ash borer) jelenlétét Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy Beregsurány térségében kihelyezett erdei csapdában. A megfigyelés alapján a csapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg.
A Nébih közleményében kiemelte, hogy a kártevő faj észlelése nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban is a kőrisrontó karcsúdíszbogár első igazolt előfordulása, ezért a hatóság fokozott ellenőrzést rendelt el.
A korai felismerés szolgálatában
A teljesség igénye nélkül jelenleg az alábbi rendszerek működnek, amelyek a zárlati károsítók esetleges megjelenését is észlelni képesek:
- országos hatóság monitoringrendszer a kockázatos növénykárosítók korai felismerése és a gyors beavatkozás érdekében;
- A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara előrejelző rendszere;
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előrejelzései;
- Rajzási adatbázisok és webkamerás megfigyelések Zsigó György weboldalán;
- Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) csapdahálózat telepítése és figyelése.
A zárlati károsító két kifejlett példányát az utóbbi intézményi csapdahálózatban találták meg.
Első lépések
A kőrisrontó karcsúdíszbogár laboratóriumi azonosítását követően a hatóság azonnali fokozott felderítést, és további növényegészségügyi intézkedéseket rendelt el:
- több csapdát helyeznek ki a területen, amivel behatárolható a kártevő előfordulása;
- a szakemberek vizuális vizsgálatokat végeznek annak érdekében, hogy a lárvák által okozott tünetek alapján azonosíthassák a már megtelepedett populációkat.
A csapdázás kiemelt fontossága
A kiemelt zárlati károsítók az Európai Unió területére különböző módokon kerülhetnek:
- a nemzetközi kereskedelem útján;
- turisztikai tevékenységen keresztül;
- természetes úton.
A károsító terjedésében fontos szerepet játszhatnak a megváltozott és egyre élénkülő kereskedelmi útvonalak, illetve a közúti és vasúti áruforgalom növekedése.
A fajspecifikus csapdák kihelyezése nagyban segíti a korai észlelést: minél korábban sikerül egy fertőzést vagy megjelenést azonosítani, annál eredményesebb és gyorsabb annak felszámolása, így biztosítva a magyar gazdálkodók tevékenységének és a hazai növényvilágnak a védelmét.
Fajspecifikus csapdákkal például az alábbi magas kockázatú károsítókra tud fókuszálni a hatóság:
- kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis),
- bronz nyírfafúró (Agrilus anxius),
- mexikói gyümölcslégy (Anastrepha ludens),
- szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis),
- simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis),
- keleti gyümölcslégy (Bactrocera dorsalis),
- szibériai selyemmoly (Dendrolimus sibiricus),
- diószú (Pityophthorus juglandis),
- japán cserebogár (Popillia japonica),
- almalégy (Rhagoletis pomonella),
- őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda).
A csapdák kihelyezésére kockázatbecslés alapján kerül sor, segítségükkel nyomon követhető a zárlati károsítók és a kiemelt zárlati károsítók közül a rovarfajok terjedése.
Mit kell tudni a fajról?
A kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) a boróka tarkadíszbogárhoz hasonlóan a díszbogárfélék (Buprestidae) családjába tartozik. Ázsiából származik, jelen ismereteink szerint a kőrisfajok (Fraxinus spp.) egyik legsúlyosabb károsítója, amely Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott. A 90-es években hurcolták be az Egyesült Államok területére, és a tapasztalatok szerint mind a 17 Észak-Amerikában honos kőrisfaj érzékeny rá. Ebben az évtizedben Moszkvában is észlelték, valószínűleg nyers bútorfával hurcolhatták be Kelet-Európa határához.
Európában, így hazánkban is inváziós faj, ami azt jelenti, hogy megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázat, ezért észlelése esetén kötelező jelenteni azt a hatóságnak.
Az elmúlt évtizedekben eredeti előhelyéről terjedve, új területeken is megjelent, ahol természetes ellenségeinek hiányában gyorsan tudott terjedni. Ukrajna több régiójában már korábban is észlelték.
A kifejlett bogár (imágó) 8-14 mm hosszú, fémesen csillogó zöld színű, potroha a szárnyfedők alatt csillogó vöröses színű. Fejlődési ciklusa általában egy év. A nőstények a kifejlett kőrisfák kérgének repedéseibe rakják tojásaikat. Petéje 1 mm átmérőjű, ovális alakú, amelyből 7-10 nap alatt kel ki a lárva.
A bogár 26-32 mm hosszú, sárgásfehér színű lárvái a kőrisfák (gazdanövény) kambiumrétegében és szállítószöveteiben okoznak jelentős kárt, itt fejlődnek a fa kérge alatt, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet. Itt, közvetlen a kéreg alatt telel át lárva alakban, és tavasszal bábozódik be. Az imágók áprilistól júniusig bújnak elő, rajzáscsúcsuk a nyári hónapokra esik. A nőstények élettartama körülbelül 3-6 hét, ez idő alatt pedig akár 100 petét is lerakhatnak.
A bogár és lárvája jelenlétére utalhat:
- a kőrisfákon jelentkező lombvesztés;
- a korona ritkulása;
- a kéreg elszíneződése;
- a kérgen megjelenő függőleges repedések;
- a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajáratok.
Fontos a lakosság és az erdőtulajdonosok közreműködése
A kártevő azonosítását nehezíti, hogy nehezen megkülönböztethető más fajoktól, viszont a korai felismerés jelentősen növelheti a védekezés hatékonyságát. A hatósági felderítés mellett a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelme is kulcsfontosságú a kőrisállományok védelmében.
Éppen ezért a Nébih felhívja a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy amennyiben a fenti tüneteket, vagy a kőrisrontó karcsúdíszbogárhoz hasonló rovart észlelnek, haladéktalanul jelezzék azt a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek!
A gyors bejelentés kiemelten fontos az őshonos kőrisállományok védelme és a károsító további terjedésének megakadályozása érdekében.
Kiemelt kép forrása: https://portal.nebih.gov.hu/friss-hirek
Nébih-tájékoztatók és szakanyagok:
- Kőrisrontó karcsúdíszbogár tünetismertető
- Bejelentés-kötelezett károsítók
- Nébih Növényegészségügy
- 2025: Csapdázással segíti a Nébih a zárlati károsítók felderítését
- 2026: Kiemelt ellenőrzés indul: a fa csomagolóanyagok kerülnek fókuszba
- Bejelentési lap kutatás, szakoktatás, szakmai szervezetek számára
- Bejelentési lap termelők, forgalmazók, lakosság számára
- Bejelentő lap – lakossági (word)
- Bejelentő lap – lakossági (pdf)
Kapcsolódó cikkek:
- Meddig tudjuk megvédeni kőrisfáinkat?
- Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról
- Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban
- Milyen kártevő jelenlétére utalnak a tuja megbarnult levelei?
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
