Növénytermesztés
Növénytermesztés

Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban

Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban

Agrofórum Online

Az Agrárminisztérium Élelmiszer-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és a Magyar Növényvédelmi Társaság rendezésében 2018. november 27-én került sor a XXXV. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban című tanácskozásra a NÉBIH NTAI előadótermében.

A rendezvényt Jordán László a NÉBIH elnök-helyettese nyitotta meg, aki elmondta, hogy a technika napjainkban zajló robbanásszerű fejlődése következtében a mezőgazdaságban is nő a kutatás-fejlesztés súlya, fokozódik az igény arra, hogy új tudományos eredményeken alapuló technológiák váljanak elérhetővé. Az új irányok megjelenése a növényvédelem területén is tapasztalható.

Jordán László a NÉBIH elnök-helyettese nyitotta meg a tanácskozást

A növényvédő szereken alapuló védekezés háttérbe szorulása figyelhető meg, ezzel párhuzamosan az új módszerek, új megoldások jelennek meg. A tanácskozáson bemutatott kutatási eredmények e folyamat részeként nyújtanak alapot a kihívások korszerű, környezetbarát megválaszolására. A konferencia levezető elnöki feladatait dr. Ripka Géza ÉlbC Kft. látta el.

Ripka Géza a konferencia levezető elnöke

A változó környezethez alkalmazkodó, terjedőben levő kártevők

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat a 90-es években a Távol-Keletről hurcolták be az USA-ba, azóta hatalmas területen terjedt el. Mind a 17 Észak-Amerikában honos kőrisfaj érzékeny rá, folyamatosan országszerte pusztulnak a kőriserdők. A kőrisrontó karcsúdíszbogár a 90-es években Moszkva környékén is megtelepedett, valószínűleg nyers bútorfával hurcolhatták be, jelenleg elérte az ukrán-orosz háborús zónát. Az európai kőrisfajoknak sincs túl nagy reményük a túlélésre, ha elterjed itt is a kártevő. A legfontosabb jelenleg a bogár térhódításának követése. Erről a munkáról szólt Imrei Zoltán díszbogár csapdafejlesztés Európában, különös tekintettel a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) kockázatára című előadása. E bogarak elsősorban vizuális inger útján ismerik fel egymást. Miután látás alapján érzékelték a fajtársat, leszállnak a levélre, ahol az tartózkodik. Ekkor jutnak csak szerephez az illatanyagok a másik egyed azonosításában. A színek is meghatározó tényezők ebben a folyamatban. Az USA-ban összegyűlt tapasztalatok szerint a lila és a zöldessárga szín gyakorol vonzó hatást az állatokra. Magyarországon a tölgyerdőkben csak a zöldessárga csalogatta az Agrilus fajokat. E tudás birtokában készítettek olyan nanostruktúrákat, amelyek vonzó színnel, megfelelő mérettel és sziluettel rendelkeztek és hasonlítottak a kőrisrontó karcsúdíszbogárra. Egy olyan mesterséges bogárfelületet hoztak létre, amelyet a bogárpáncél anyagtudományi vizsgálata alapján fejlesztettek ki. A metál szín ugyanis, amelyet nem festék hoz létre, hanem a kitinrétegek fénytörése, markáns jelként működik az ellenkező ivarú fajtársait kereső bogarak számára. Emellett 3D nyomtatóval, festékkel színezett modelleket is kinyomtattak. Az Agrilus fajok hazai feltérképezése a következő módon zajlott: napos levelek színére rovartűvel rögzítettek elpusztult Agrilus planipennis egyedet, A. biguttatust, a nanopléptékű másolatot és a 3D nyomtatott modellt. Ezután figyelték az odaérkező hazai Agrilus fajok viselkedését. Azt tapasztalták, hogy az érkező A. biguttatust a nanoléptékű rovarutánzattal be lehetett csapni, leszállt rá. Persze 1-2 másodperc után rájött, hogy célt tévesztett, mert az illatanyag hiányzott. A nanoléptékű modell tehát jól felhasználható a csapdákban, és így vélhetően követhető a nagy veszélyt hordozó Agrilus planipennis terjedése.

Imrei Zoltán elmondta, hogy olyan mesterséges bogárfelületet hoztak létre, amelyet a bogárpáncél anyagtudományi vizsgálata alapján fejlesztettek ki

A kelet-ázsiai eredetű, már több mint 60 országban regisztrált ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) magyarországi elterjedését mutatta be Korányi Dávid. A poloskafaj 2004-ben Svájcban telepedett meg először Európában, azóta robbanásszerűen elterjedt. Ebben nagy mértékben szerepet játszik az, hogy polifág, több mint 150 növényen táplálkozik. Ezek általában fásszárúak, de például a szója és a kukorica is közöttük van. A táplálkozás során előnyben részesíti a növény generatív részeit. Az ázsiai márványospoloska azonban nemcsak a növénytermesztésben, kertészetben, erdészetben okoz gondot, hanem a lakosság számára is rendkívül kellemetlenné tud válni, amikor tömegesen húzódik a lakóépületekbe telelőre. A poloska hazai terjedésének nyomon követése és a fajra vonatkozó ismeretek bővítése érdekében a lakosságot is bevonták az agrozoológiában jártas szakemberek mellett. 64 településről érkezett bejelentés az ázsiai márványospoloska előfordulásáról, hazánk összes megyéjéből előkerült a faj. A bejelentések 74%-a Budapestről származott, ami a fővárosi tömeges előfordulására utal. Jelentős gazdasági kártételéről egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. Mivel Magyarországon az ázsiai márványospoloska számára kedvezőek a környezeti körülmények, a jövőben fokozódó kártételére kell számítani és a lakóépületekbe behúzódó egyedek számának emelkedése prognosztizálható. A jövő kihívása a hatékony monitoringrendszer és a környezetbarát védekezési mód kidolgozása.

A következő előadás a repce két fontos kártevőjével foglalkozott. Tüh Annamária a repcebolha és a repcedarázs kártételének felmérési eredményeit mutatta be repcén és keresztesvirágú ökológiai jelentőségű másodvetésekben.

Az őszi káposztarepce károsító helyzetét két tényező határozza meg alapvetően: egyrészt az, hogy hol helyezkedik el a vetésforgóban, másrészt pedig az, hogy milyen vadon élő és termesztett keresztes virágú növényfajok találhatók a repcetábla közelében. Ez utóbbit nagyban befolyásolja a helyi zöldítési gyakorlat, amelynek számos pozitív hatása (javítja a talaj vízháztartásást, növeli a szervesanyag-tartalmát, bizonyos kórokozók ellen is bevethetők) mellett a hátrányairól sem szabad megfeledkezni. Az elmúlt nyári időszakban az ökológiai másodvetésekben komoly repcebolha, káposztafélék bolhái és repcedarázs kártétel kialakulását figyelték meg. E területek fertőzési gócpontok lehetnek, amelyek nagy fenyegetettséget jelentenek a közelben elhelyezkedő érzékeny fenológiai stádiumban lévő repcére. Olyan években, amikor a környezeti körülmények a kártevők számára kedvezőek, indokolttá válhat a védekezés a másodvetésekben. Az ökológiai jelentőségű másodvetéseket – főleg keresztesvirágúakat – a fő növény betakarítását követően minél hamarabb érdemes elvetni. Ebből adódóan az aláforgatásra (természetesen a 60 nap elteltével) is korábbi időpontban kerülhet sor. Így a kártevő tömeg talajba dolgozásával kiküszöbölhetővé válik az őszi káposztarepce állományok repcedarázs fertőzése.

Repcebolha imágók

A kukoricamoly rajzásdinamikájának változásáról Nagy Antal számolt be. E kukoricakártevő erősen polifág, körülbelül száz tápnövénye ismert. A szakirodalomban az áll, hogy évente 1-2 nemzedéke fejlődik ki hazánkban. Az elmúlt évek során inkább a két nemzedék felé tolódott a faj, már csak az ország északi részén lehet egynemzedékes populációkat találni. A vegyszeres védekezés során nagyon fontos az időzítés, mert miután a rejtőzködő életmódot folytató lárva befurakodott a kukorica szárába elérhetetlenné válik. Az időzítés pedig a megfelelő rajzáskövetés alapján történik. A vizsgálat során fény-, illat- és feromoncsapdákat teszteltek az ország keleti felén. 2017 folyamán a fogásokból szépen kirajzolódott a 2 nemzedék megjelenése: az első június elején, a második augusztus közepén. A meglepetés a következő évben érkezett. Az ország délkeleti részén az illat- és fénycsapdák párhuzamosan egy harmadik nemzedék megjelenését detektálták. A harmadik nemzedék kifejlődését nem a korai rajzás, hanem a generációk korábbinál gyorsabb fejlődése tette lehetővé. A jelenség okai a klimatikus tényezőkben kereshetők.

Kukoricamoly lárva

Növényi kivonatok, lombtrágyák, peszticidek

 A növényi kivonatok növényvédelmi felhasználási lehetőségeit, a védekezési kísérletek eredményeit mutatta be Nagy Géza. Mint elmondta, a növényi kivonatokat tartalmazó készítmények fejlesztésének lépései megegyeznek a szintetikus növényvédő szerekével, így ebben az esetben is az előzetes, alap laboratóriumi vizsgálatokat szabadföldi hatásvizsgálatoknak kell követni. A fejlesztés befejező lépése annak felmérése, hogy az adott növényi kivonat hogyan illeszthető be a növényvédelmi technológiába. Az egykomponensű készítmények hatása gyakran rövidebb időtartamú, mint a többkomponensűeké. Ennek az a magyarázata, hogy a fő komponens mellett előforduló „mellék”komponensek kiegészítik annak hatását – oldatban maradás elősegítése, biológiai hatás fokozása, hatás tartósságának a biztosítása, oxidatív stressz csökkentése, anyagcsere-folyamatok szabályozása, vitamin- és enzimvédő hatás és aktív védekezési mechanizmus erősítése –, hatékonyabbá téve a több összetevőt tartalmazó készítményt. A növényi kivonatok kontakt hatásúak, az epidermiszben kis mértékű transzlamináris mozgás figyelhető meg. A védekezési kísérletekben a növényi kivonatokkal jó eredményeket értek el többek között kalászfuzáriózis, kukorica csőfuzáriózis, almafa lisztharmat, meggy antraknózis és moníliás termésrothadás, valamint kajszi moníliás virágfertőzés ellen.

A citromfű legfontosabb betegsége a szeptóriás levélfoltosság, hatására a növényi drog beltartalma csökken, gyógyászati értéke romlik. A gomba ellen két réztartalmú lombtrágya hatását hasonlították egy réztartalmú gombaölő szeres kezelés eredményével 2017 és 2018 során. Azt tapasztalták, hogy mindhárom készítmény csökkentette a levélfertőzöttség gyakoriságát a kontroll parcellákhoz képest, a betegségindex is hasonlóan alakult – mondta el Krupp Kristóf a réztartalmú lombtrágyák hatása a citromfű szeptóriás foltosságára, produkciójára és beltartalmára című prezentációjában. 2018-ban hasonló trend volt megfigyelhető, de a lombtrágyák és a fungicid hatása mérsékeltebb volt. A kísérlet értékelése azzal zárult, hogy további vizsgálatokra van szükség a készítmények kórokozókra, produkcióra és beltartalomra gyakorolt hatásának pontosabb megismeréséhez.

A burgonya legjelentősebb lombfogyasztó kártevője a burgonyabogár. A védekezés során a vegyszeres kezelés mellett agrotechnikai (pl. vetésváltás, rövid tenyészidejű fajták használata, műanyag fóliával bélelt árokkal körbevett burgonyatábla) és biológiai megoldások (pl. természetes ellenségek, biopeszticidek) közül is lehet választani. A burgonyabogár elleni kémiai védekezést nagy mértékben megnehezíti a rezisztencia kialakulása, amelyet a világon már 52 hatóanyaggal szemben igazoltak. Megkülönböztethetünk biokémiai (metabolikus detoxifikálás, célenzim inszezitivitás), fiziológiai (lassabb felszívódás, fokozottabb kiválasztódás) és magatartási (érzékszervi felismerés és elkerülés) rezisztenciát is. Komoly rezisztencia-menedzsmentre van tehát szükség a burgonyabogárral szembeni védekezés során. Ezt segíti az a szántóföldi kisparcellás vizsgálat is, amelynek során az engedélyezett készítmények biológiai hatékonyságát mérték fel, illetve a hatáscsökkenést tesztelték. Két év (2017, 2018) eredményei alapján többek között az állapítható meg, hogy erős fertőzés esetén 10-14 nap elteltével a kezelés ismétlése szükséges a hatékony védekezéshez – ismertette Kutas János a rovarölő szerek hatékonyságának vizsgálata burgonyabogár lárvák ellen állománypermetezéssel című prezentációja keretében.

Hegyi Tamás előadásában inszekticid és fungicid tankkeverék kombinációk hatékonyságáról volt szó a repce-fénybogár ellen. Azért esett a választás a repce-fénybogárra, mint tesztállatra, mert nagy egyedszámban fordul elő. Triazol típusú fungicidek csoportjába tartozó tebukonazol esetében merült fel a lehetséges hatásfokozás. Modellkísérletekkel bizonyították, hogy a repce-fénybogár mortalitása nőtt abban az esetben, ha a tiakloprid vagy a butenolid hatóanyagú rovarölő szer mellett tebukonazol hatóanyagú gombaölő szert is tartalmazott a tankkeverék. Az előadó hangsúlyozta, hogy ez a hatás nem várható minden triazol esetében. Azt is látni kell, hogy a rovarölő szer mellé tebukonazol adagolás a méheknél is mortalitásnövekedést válthat ki. Mindez azonban csak a modellkísérlet körülményei között mutatható ki, szabadföldön vélhetően nem tapasztalnánk mortalitásnövekedést az egyéb hatások érvényre jutása következtében.

Magyarországon a herbicid-rezisztenciával érintett gyomfajok száma eléri a 11-et. A helyzet Nyugat-Európában sokkal kedvezőtlenebb, amelynek az az oka, hogy gyakrabban előfordul aluldozírozás a gyomirtás során. Az ALS gátlók közé tartozó szulfonil-karbamid típusú szerekkel szembeni herbicidrezisztencia a legveszélyesebb a fenyérciroknál. Ennek kialakulását 2000-ben az USA-ban, majd 2007-ben Olaszországban is kimutatták.

A fenyércirok (Sorghum halepense) szulfonil-karbamid típusú herbicidekkel szembeni rezisztenciájára vonatkozó adatokkal Novák Róbert ismertette meg a hallgatóságot.

Novák Róbert a fenyércirok szulfonil-karbamid típusú herbicidekkel szembeni rezisztenciáját érintő kérdéseket elemezte

Hazánkban a fenyércirok folyamatosan terjed. Az V. Országos Gyomfelvételezés szerint a 11. legfontosabb gyomfaj a kukoricában. A térhódítását a rezisztencia kialakulása segíti, amely leginkább Tolna és Fejér megyében mutatható ki, de Komárom-Esztergom megyében is számolni kell vele. A rezisztenciának két típusa ismert. A hatáshely rezisztencia esetén az figyelhető meg, hogy a magas dózisú gyomirtó szer is teljesen hatástalan marad. A metabolikus rezisztencia kialakulásakor azt lehet tapasztalni, hogy megjelennek a herbicid okozta tünetek, ám a növény visszazöldül, kiheveri a mérgezést, tehát képes lebontani a hatóanyagot. A rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében a következőket tehetik a gazdálkodók: herbicidcsoport-váltás, az előírt dózisok betartása a gyomirtás során, megfelelő vetésváltás kialakítása, az agrotechnikai módszerek helyes megválasztása (pl. tarlóápolás), valamint a munkagépek és művelő eszközök tisztán tartása a gyommagvak terjedésének megakadályozása céljából.

Öntözési terveket készítő vízitervezők elérhetősége

2019. július 23. 12:58

Az öntözés vízjogi engedélyes tevékenység. A vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelemnek pedig tartalmaznia kell az engedélyezési tervdokumentációt, elvi vízjogi engedélyezés esetén a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációt.

A hat tonnát is meghaladja az őszi búza termésátlaga Tolna megyében

2019. július 19. 08:03

Az idei termésátlag országos összehasonlításban Tolna megyében a legjobb, az aszályos ősz és tél után a májusi csapadék segítette a kalászosok fejlődését.

Vertikális farmok lehetnek az emberiség megmentői

2019. július 17. 08:36

A növényeket termőtalaj nélküli, úgynevezett hidropóniás rendszerek segítségével termesztik, a napfényt pedig ledes világítótestek szimulálják, már-már tökéletesen.

Lencsetermesztés: új őszi fajtákkal, kiszámítható piaci viszonyok nélkül

2019. július 16. 08:08

A hazai növénytermesztési szerkezetben – elsősorban nagyfokú ökológiai érzékenységük miatt – a magfehérje pillangósok termesztése háttérbe szorult, az értékesítés biztonsága is alacsony.

Már nem csak fólia alá lehet veteményezni – áprilisi kertészeti teendők

2019. április 17. 08:40

Már bőségesen benne vagyunk az április hónapban, az évnek azon szakaszában, amikor megkezdődnek a szabadföldi munkálatok a veteményesekben is. Persze már hetekkel ezelőtt el lehetett vetni például a borsót is szabadföldbe, de a munka dandárja csak most kezdődik.

Kertészeti központ épül Hegyeshalom és Bezenye határában

2019. március 23. 07:33

A német vállalat ötven hektáron feldolgozó- és logisztikai központot, harminc hektáron üvegházat, ötven hektáron szabadföldi kertészetet hoz létre, amellyel csaknem a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat termékei számára adhat kiugrási lehetőséget az európai piacokra.

Őszi aktualitás: záró lemosó permetezés

2018. október 4. 06:00

A még betakarításra váró növényeket jó ütemben aratják. Kertészeti kultúrákban növényvédelmi téren aktuálissá válik az őszi záró lemosó permetezés.

Farkas Sándor: a kormány segíti a kertészeti ágazat sikerét

2019. március 8. 09:40

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot - ismertette az államtitkár.