Ház, táj blog

Jó nagy maflást kapott a Szója!

Agrofórum Online

Orrba-szájba hirdetjük az igét, hogy Fehérjeprogram így – meg úgy. Meg is indult valami, de elsősorban a szójatermesztés területén. A növekedés néhány év alatt látványos volt, köszönhetően az állami támogatásnak.

Egyes brüsszeli bürokraták, agyonterhelt munkanapjuk utáni idegkimerültség miatti álmatlan éjszakájuk közepette, a homlokukra csaptak:

– Na, ne má! Hogy a termelő túl jól járjon! Valahol, valamit le kellene csípni abból a „hatalmas” pénzből, amit különböző jogcímeken, mint támogatást felvesz. Hozzunk már valami szigorító rendeletet! – Az ötlet boldog tudatában el is szenderedett némelyikük. (Na, azért nem végleg…)

Másnap tüstént megkezdődött a „lázas” munka: egyeztetések, szakértők, tervezetek. Teltek, múltak a hetek, a hónapok, mert a jó munkához ugye idő kell, és ami nem mellékes, a fizetést számláló óra így is – úgy is ketyeg. (Jó lenne néha ébresztőre állítani.)

Hónapok múltán megszületett a megoldás: A nitrogént megkötő növények esetében ne lehessen semmiféle növényvédő szert használni – a fehérjenövények esetében –, ha benne akarnak maradni a zöldítésre elszámolható területekben.

– Nem rossz… – kacsintottak egymásra a szorgos bürokraták, akik számos érvet soroltak fel a rendeletet indoklásaként. Pl.:
• Nem fogy annyi vegyszer, ezáltal a környezetvédelem ügyét szolgálja a rendelet.
• A kigazosodott területek gazdagítják az élővilágot.
• A többszöri kultivátorozással javul a talajok lazultsága, így a N-gyűjtő baktériumok tevékenysége eredményesebb lesz.

Egy, a vasalt nadrágosok közül bajszos paraszti ábrázatával kilógó munkatársunk szót kért.
– Ez meg hogy került közénk? – kérdezték a sápadtarcúak. – Ahogy kinéz, még a végén beleköp a levesünkbe.

A bajszos meg halkan, de határozottan sorolni kezdte:
• Ugye, szükség van a fehérjenövényekre a takarmányozásban? Na, ezzel a technológiával a fele se fog megteremni.
• A gyomok között, mert a kultivátor csak a sorközökben jár, szépen fog virítani a parlagfű, azután fizethetjük a büntetést, mert ember nincs, aki a több tíz, esetleg százhektáros táblákból azt kigyomlálja.
• Jó lenne, ha a talajban hagyott nitrogént az utónövény hasznosítani tudná, meg a nitrát helyzet is javulna, de nem fog, mert sokan, akik fantáziát láttak benne, abba fogják hagyni a szójatermesztést, amire még a 2017-es év időjárása is rátesz egy lapáttal.

– Elég volt! – kiáltott rá a szigorú elnök, aki nem is egészen értette, miről van szó, mert szociológus létére olyan messze állt a mezőgazdaságtól, mint Makó ama bizonyos Jeruzsálemtől.

Megválasztásának egyik indoka volt: Nem ért a mezőgazdasághoz?! Sebaj, legalább nincsenek rossz beidegződései. Parancsszóra véget ért a „szakmai” konzultáció, és 9:1 ellenében megszületett a döntés: Megjelenhet a 63/2014/EU sz. rendelet.

– Szép és kemény munka volt – nyugtázták a kilencek kimerülten. – Ez a kis bajuszos mitugrász meg majdnem elszúrta az egészet. Egyáltalán, hogy került ide?
– Magyarországról jöttem.
– Ja, az más… – mondták és gúnyosan legyintettek.

A (szója) tábla széléről – Dr. Bódis László

Szoros versenyben a kecskefűz lett az Év Fája a hazai program 30. évében

2026. január 28. 05:40

2026-ban, a program indításának jubileumi, 30. évfordulóján az Év Fája címet a kecskefűz (Salix caprea) nyerte el.

Fogyasszunk több halat! – Több pozitív élettani hatása van, mint gondolnánk

2026. január 25. 05:40

Bár a tudatos és változatos táplálkozás igénye évek óta jelen van a hazai vásárlóközönség nagy többségénél, halat így sem fogyasztunk eleget.

A vincevessző, a gömböc és a szőlőszentelés

2026. január 22. 05:40

Január 22. napja Vince neve napja, amely jeles nap a borászok és borkedvelők számára: a hagyományok szerint ezen a napon jósolják meg az őszi termés minőségét.

Évről évre nő a termelői piacok száma hazánkban

2026. január 20. 05:40

Nem ok nélkül nő a népszerűsége országszerte a termelői piacoknak, hiszen semmilyen más vásárlói élményhez nem hasonlítható, vidám hangulatú közösségi tér is egyben.

Amerikai kukoricabogár: Veszélyes kártevők

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

2018. november 13. 16:37

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.

A kukorica és a gyomnövényei közötti kölcsönhatások

2019. június 7. 04:36

A kukorica egyik legfontosabb szántóföldi növényünk. Termesztésének sikerességét jelentősen befolyásolja az, hogy a gyomnövények elleni védekezési eljárások mennyire hatékonyak.

Gyümölcsfák védelme nem termő évben

2021. június 17. 05:15

Sajnos vannak évek, amikor az időjárás nem kegyes a gyümölcsöseinkhez és már tavasszal megtizedelődik a termésünk. Idén kora tavasszal sem volt ez másképpen, az április eleji fagykárok a legtöbb gyümölcs fajnál nagymértékű terméskiesést okoztak. A fagykárbejelentéseket természetesen meg kell tenni, és ott, ahol semmi nem maradt, várni a jövő évet.