9℃ 2℃
március 1. Albin, Albina, Leonita, Lea
Ház, táj blog

Jó nagy maflást kapott a Szója!

Agrofórum Online

Orrba-szájba hirdetjük az igét, hogy Fehérjeprogram így – meg úgy. Meg is indult valami, de elsősorban a szójatermesztés területén. A növekedés néhány év alatt látványos volt, köszönhetően az állami támogatásnak.

Egyes brüsszeli bürokraták, agyonterhelt munkanapjuk utáni idegkimerültség miatti álmatlan éjszakájuk közepette, a homlokukra csaptak:

– Na, ne má! Hogy a termelő túl jól járjon! Valahol, valamit le kellene csípni abból a „hatalmas” pénzből, amit különböző jogcímeken, mint támogatást felvesz. Hozzunk már valami szigorító rendeletet! – Az ötlet boldog tudatában el is szenderedett némelyikük. (Na, azért nem végleg…)

Másnap tüstént megkezdődött a „lázas” munka: egyeztetések, szakértők, tervezetek. Teltek, múltak a hetek, a hónapok, mert a jó munkához ugye idő kell, és ami nem mellékes, a fizetést számláló óra így is – úgy is ketyeg. (Jó lenne néha ébresztőre állítani.)

Hónapok múltán megszületett a megoldás: A nitrogént megkötő növények esetében ne lehessen semmiféle növényvédő szert használni – a fehérjenövények esetében –, ha benne akarnak maradni a zöldítésre elszámolható területekben.

– Nem rossz… – kacsintottak egymásra a szorgos bürokraták, akik számos érvet soroltak fel a rendeletet indoklásaként. Pl.:
• Nem fogy annyi vegyszer, ezáltal a környezetvédelem ügyét szolgálja a rendelet.
• A kigazosodott területek gazdagítják az élővilágot.
• A többszöri kultivátorozással javul a talajok lazultsága, így a N-gyűjtő baktériumok tevékenysége eredményesebb lesz.

Egy, a vasalt nadrágosok közül bajszos paraszti ábrázatával kilógó munkatársunk szót kért.
– Ez meg hogy került közénk? – kérdezték a sápadtarcúak. – Ahogy kinéz, még a végén beleköp a levesünkbe.

A bajszos meg halkan, de határozottan sorolni kezdte:
• Ugye, szükség van a fehérjenövényekre a takarmányozásban? Na, ezzel a technológiával a fele se fog megteremni.
• A gyomok között, mert a kultivátor csak a sorközökben jár, szépen fog virítani a parlagfű, azután fizethetjük a büntetést, mert ember nincs, aki a több tíz, esetleg százhektáros táblákból azt kigyomlálja.
• Jó lenne, ha a talajban hagyott nitrogént az utónövény hasznosítani tudná, meg a nitrát helyzet is javulna, de nem fog, mert sokan, akik fantáziát láttak benne, abba fogják hagyni a szójatermesztést, amire még a 2017-es év időjárása is rátesz egy lapáttal.

– Elég volt! – kiáltott rá a szigorú elnök, aki nem is egészen értette, miről van szó, mert szociológus létére olyan messze állt a mezőgazdaságtól, mint Makó ama bizonyos Jeruzsálemtől.

Megválasztásának egyik indoka volt: Nem ért a mezőgazdasághoz?! Sebaj, legalább nincsenek rossz beidegződései. Parancsszóra véget ért a „szakmai” konzultáció, és 9:1 ellenében megszületett a döntés: Megjelenhet a 63/2014/EU sz. rendelet.

– Szép és kemény munka volt – nyugtázták a kilencek kimerülten. – Ez a kis bajuszos mitugrász meg majdnem elszúrta az egészet. Egyáltalán, hogy került ide?
– Magyarországról jöttem.
– Ja, az más… – mondták és gúnyosan legyintettek.

A (szója) tábla széléről – Dr. Bódis László

Miért részesítsük előnyben az őshonos növényeket a kertünkben?

2025. február 27. 05:40

A kertünk nemcsak a mi menedékünk, örömünk és kreativitásunk színtere, hanem számtalan élőlény otthona is. Nem mindegy, milyen növények élnek benne, és azokat hogyan gondozzuk. Miért érdemes minél több őshonos növénnyel körbevennünk magunkat?

Ritkább vendégek a madáretetőnél - II. rész

2025. február 25. 05:40

A fenyőfák lakói szintén a legritkább vendégnek számítanak az etetőnél hazánkban. A fenyőrigó, a fenyőszajkó és a fenyőpinty is egyedülálló látvány, így minden madármegfigyelő szerencsésnek mondhatja magát, ha találkozik velük.

Ritkább vendégek a madáretetőnél - I. rész

2025. február 23. 05:40

Vannak olyan fajok, amelyeknek megfigyelése az etetőnél csodaszámba megy. Ilyen vendégünk lehet a hósármány, a csonttollú, a süvöltő és a csíz is.

Mit jelent a rebarbara erőltetése?

2025. február 21. 05:40

A rebarbarát ismét kezdjük felfedezni és egyre többen ültetjük a kiskertjeink veteményeseibe. Termesztése nem bonyolult, és bizonyos trükkökkel befolyásolni is tudjuk a növekedését.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

A kaukázusi borostyán antraknózis betegsége

2020. május 30. 10:27

A kaukázusi borostyánnal Magyarországon főként botanikus kertekben, arborétumban és egy-két kiskertben találkozhatunk. A kaukázusi borostyán antraknózis betegségét okozó Colletotrichum trichellum kórokozó gombafajt 2016-ban azonosították hazánkban. Jelen publikáció célja, hogy ismertesse a kaukázusi borostyán antraknózis betegségének tüneti megjelenését, a betegséget okozó kórokozó gombát és felhívja figyelmet a természeti értékeinket adó növényfajok napjainkra jellemző rendkívüli növényvédelmi kitettségére.

Már drónnal is lehet permetezni

2022. február 10. 13:52

A légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával az Agrárminisztérium együttműködésben az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megalkotta a drónokkal történő növényvédő szer kijuttatásának jogszabályi környezetét, elősegítve ezzel, hogy az új, pontosabb és célzottabb kijuttatást lehetővé tevő légi permetezési technológia a magyar gazdák rendelkezésére állhasson.

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

2019. november 16. 11:05

A mandula leggyakoribb betegsége a ventúriás varasodás, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A szerzők emellett kitérnek a moníliára, a tirosztrómás betegségre, és egy újonnan megjelent betegség, a mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozóját is bemutatják.