Őserdőben jártunk – a Badínsky erdő

Az erdők pótolhatatlan szerepet játszanak a vízvisszatartásban, a szénmegkötésben, az erózió megelőzésében, emiatt nemcsak a környezet, de a társadalom számára is kiemelkedő jelentőségűek. A biodiverzitás megőrzésében pótolhatatlan jelentőségük van: a szárazföldi fajok 80%-a erdőkben él. Emellett tájesztétikai, rekreációs jelentőségük is rendkívül fontos, hiszen kirándulni is legszívesebben erdőkben szeretünk.

Mára erdeink alapvetően az emberi tevékenység nyomait tükrözik, hiszen évszázadok óta kezeljük, fenntartjuk, az erdők javait hasznosítjuk. Milyen lehet az ember által érintetlenül hagyott erdő? Erre a kérdésre kapunk választ az őserdőkben. Egy őserdőben mindenféle korú fát megtalálunk és holtfában is gazdagok (1. ábra).

1. ábra: Különböző korú fák a Badínsky erdőben

A holtfa a gazdaságilag hasznosított erdőkből hagyományosan hiányzik, azonban hihetetlenül sokat jelent a biodiverzitás számára, hiszen élőlények millióinak adnak a holtfák otthont (2. ábra). Különösen fontos a különböző fafajok jelenléte, is hiszen az egyes fafajok lebomlási ideje is különböző, például a bükkfa lebomlási ideje 10-15 év, míg a jegenyefenyő csak 40 év alatt bomlik le.

Hol találunk ilyen természetes erdőket? Míg a világ erdeinek kb 40%-a tekinthető őserdőnek, Európában ez az érték mindössze 1%. Általában Skandináviában, de Európa belső területein is találunk néhányat. Ilyen őserdő Szlovákiában több is található, ezek egyike a Badinsky prales őserdő.

A Badinsky prales őserdő Szlovákia legrégebb természetvédelmi területe, már 1913-ban védetté nyilvánították. Gyakorlatilag mondhatjuk, hogy az erdő itt teljesen természetes formájában van jelen, több mint 300 éve nem kezelték. A Körmöci-hegységben, Besztercebányától 10 kilométerre található, mára lezárták a közönség előtt, csak vezetéssel látogatható¹ (INT-1). A Badinsky prales őserdőt döntően bükkösök alkotják. Elegyfaként lucfenyő, juharfa, kőrisfa és szilfa fordul elő, köztük 200-400 éves fákkal, a legmagasabb 46 m. Ebben a fantasztikus erdőben sétálva úgy érezzük, mintha a természet alkotta katedrálisban lennénk. Az őserdőnek nemcsak a növényvilága értékes, de rendkívül gazdag állatvilágnak is otthont ad, köztük számtalan odúlakó madárnak és denevérnek.

Vezetőnk magyarázata szerint az erdő természetes fejlődése különböző stádiumokat mutathat:

1. Növekedés, intenzív növekedés, sok fiatal egyed;
2. Optimum, az egyedek elérik az optimális nagyságot;
3. Csökkenés. Majd a körforgás újraindul és egy idő után nem lehet különbséget tenni, csak a kutatók kapnak kutatnivalót…

Magyarországon is van őserdő, a Kékestető északi oldalán a Kékesi Észak Erdőrezervátum, amely fokozottan védett terület és bekerült a „Primary forests of Europe” adatbázisba (INT-2). Nagyon fontos, hogy erdeink többsége ha nem is őserdő legyen, de mindenekelőtt honos fajokból álljon és változatos korszerkezetű legyen, hiszen így biztosíthatja a legmagasabb fokú diverzitást és ellenálló képessége is sokkal jobb, a klímaváltozás kihívásait is jobban elviseli. Tulajdonképpen az ilyen őserdők, természetben lévő génbanknak tekinthetők, értékük felbecsülhetetlen. Hazánkban is indult kezdeményezés az erdők visszavadítására egy kísérleti program keretében több területen, hogy természetszerűbb, az őserdőre jobban hasonlító erdőállomány alakulhasson ki (INT-3).

Sajnos éppen idén volt precedens hazánkban védett, idős erdő tarvágására: védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban (INT-4).

Érdemes az erdőkkel kapcsolatban egy másik fogalmat is megjegyezni: az örökerdő, ahol az erdőgazdálkodás a szálalóvágás következtében változatos korszerkezetű erdő kialakulását eredményezi. Ilyen örökerdők hazánkban is vannak (INT-5).

Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet az erdők védelmére. Az Európai Bizottság július 23-án kiadott közleményében egy intézkedési keretrendszert dolgozott ki az erdők védelmére az egész világon (INT-6), amelyben két fő célt fogalmazott meg:

• a meglévő erdők állapotának javítását, különösen az őserdőkét,
• a fenntartható, magas diverzitású erdők arányának növelését a világban.

A két célhoz 5 prioritást fogalmazott meg az Európai Bizottság:

• Az EU csökkentse a fogyasztói lábnyomát, ösztönözze az erdőirtást nem okozó termékek fogyasztását;
• A leginkább érintett országok támogatását, hogy csökkenjen az igény az erdőirtásra és ösztönözni az „erdő-irtás-mentes” EU fejlesztési együttműködést;
• Nemzetközi együttműködés kialakítását az erdőirtás és az erdők leromlásának megállítására, továbbá az erdők megújításának ösztönzésére;
• A pénzügyi forrásoknak fenntarthatóbb területhasználatok ösztönzésére történő átcsatornázását;
• Ösztönözni, javítani az erdőkkel kapcsolatos információk elérhetőségét, minőségét, az erdőkkel kapcsolatos kutatást és innovációt.

Hazánkban is kiemelt cél az erdők védelme és területarányuk növelése. Ma az ország kb. 22%-át borítják erdők, a hosszú távú cél a 26-27%-os arány elérése. Értékeljük, védjük erdeinket, hiszen felbecsülhetetlen értéket képviselnek!

Felhasznált források:

INT-1 http://slovakia.travel/hu/badinsky-prales-oserdo
INT-2 https://www.erdorezervatum.hu/Kekes
INT-3 https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/07/04/magyarorszag-oserdok-visszavaditas/?fbclid=IwAR005BKGjcsTkE-KmshcecFjn_a-Nl_eXldPH9qL52QXJGkn4eOCTEsuw1Y
INT-4 https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/05/06/kivagtak-magyarorszag-egyik-legidosebb-erdejet-a-bukkben/
INT-5 https://parkerdo.hu/erdogazdalkodas/fenntarthato-erdogazdalkodas/orokerdok/
INT-6 https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_19_4470

¹ „Csak szaktanulmányút keretében, vagy a Szlovák Köztársaság Erdészete, annak Slovenská Ľupča-i fióküzeme, a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Intézménye, a zólyomi (Zvolen) Műszaki Egyetem Erdészeti egyetemi kara vagy tudományos kutatóintézetek által kinevezett túravezető kíséretében” lehet a védett területre belépni (http://slovakia.travel/hu/badinsky-prales-oserdo).