Hosszú hetek várakozásai után végre megérkezett a várva várt lehűlés és az egész országot érintő csapadék. Az eső mennyisége most is változó nagyságú, de legalább a legaszályosabb térségekre is jutott több-kevesebb.
A most aratásra váró kukoricán és napraforgón ez már nem segít, de megkönnyíti az őszi növények alá a talajelőkészítési munkákat és a most aktuális őszi káposztarepce vetését és kelését.
Azok a gazdák, akik az elmúlt napokban megkezdték a repce vetését, jól kalkuláltak, mert gyors kelésre számíthatnak, ami egyúttal egyenletesebb növényállományt biztosít.
A kukorica és a napraforgó betakarítása ugyan megáll néhány napra, de utána ismét folytatódhat, mert a korábbi hetek mindenütt megérlelték a betakarítani valót.
Óvjuk a repcét!
A repce árvakeléseken tartózkodó bolhafajok hamarosan áttelepülnek a kelő növényekre, így fokozottan figyelni kell megjelenésüket, mert a szikleveles állomány már néhány bolharágástól is legyengülhet, illetve elpusztulhat a kiszáradás következtében.
Az első kelő növények megjelenése előtt már ki kell helyezni a kártevő betelepedését jól jelző sárga színű ragacsos fogólapokat és a sárgatálakat. A másik veszélyes kártevő, a repcedarázs is már hetek óta látogatja az árvakelésű tarlókat, így az áttelepülés a vetések kelése után azonnal várható.
A repcedarázs rajzása az alkonyati órák áteső fényében figyelhető meg a legjobban, a hímek és nőstények párzása után hamarosan megkezdődik a tojásrakás. Meleg őszön gyorsan kikelnek az első álhernyók, így a néhány leveles repcén komoly levélveszteséget képesek okozni.
Ezért fontos teendő a vetések mindennapi szemlézése a károsítás elkerülése érdekében.
A kalászos gabona elővetemény után vetett repcében fokozott mértékű árvakelés várható, mert a nyár folyamán a száraz talajokban erre nem volt lehetőség. Készüljünk az egyszikű növények gyomirtására.
Rajzik még a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke, de érdemi károsítás már csak a másodvetésű takarmány- és csemegekukorica táblákban várható. Az aratás előtt álló táblákban az idei molyfertőzés mintegy a tövek 20%-át érintette, ezek egy részén a szár eltörése figyelhető meg, ami akadályozza a veszteségmentes betakarítást. A hernyókárosítás nyomán kialakuló csőpenész-fertőzés jelenleg még alacsony szintű, de a várható esőzések nyomán minden bizonnyal emelkedni fog.
Az aratásra váró napraforgóterületeken a szárfertőzés nagysága változó nagyságú. A dunántúli területeken elsősorban az alternária fertőzött, míg a szárazabb alföldi táblákban a fómás megbetegedés a gyakoribb. A makrofomina a tartós szárazságban országrésztől függetlenül magas fertőzést mutat, gyakori foltszerű szártöréssel.
