A fény- és feromoncsapdák fogási adatai alapján a fogott fajok listája az ősz közeledtével szűkült, másoké pedig egyedszámban jelentősen erősödött. A gyümölcsmolyok közül a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly, valamint a szilvamoly lepkéi már alig repülnek, az almamoly még mindig jelentős egyedszámot produkál. Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása, ami nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.

Szakemberek véleménye szerint ez utóbbi faj egyedeinek zöme a déli légáramlatokkal betelepült lepke, de kártétel szempontjából lényegtelen. A hernyók károsítása jelenleg leginkább a kukoricán (csemege és takarmány egyaránt) és a szabadföldi zöldségfélék némelyikén szembetűnő. A pritamin- és fűszerpaprika, valamint a paradicsom termésének egy része már most kártevővel fertőzött.

A paprikaféléken a gyapottok bagolylepkéhez gyakran társul a kukoricamoly is, de ez a kártevő jelenleg már nem vagy csak néhány egyeddel rajzik. A további károkért tehát már csak a gyapottok bagolylepke hibáztatható.

A többi bagolylepke faj, a vetési kivételével főként a káposztaféléken okozhat minőségi és mennyiségi károkat. Kártételük szembetűnő, megfelelő időzítéssel nem lehetetlen feladat a védekezés ellenük. Káposztaféléken az előbb említett kártevőkhöz rendszeresen társul még a káposztamoly, valamint a káposztalepke hernyója, de védekezés szempontjából nem igényel külön beavatkozást. A bagolylepke hernyók kezdetben a külső leveleken táplálkoznak, de a későbbiekben fénykerülővé válnak, ezért berágják magukat a növények belsejébe. Ha erre sor kerül, jelentősen lecsökken a védekezés hatékonysága. A növények erősen viaszos levélzete miatt a permetlébe mindig tegyünk nedvesítő szert.

A vetési bagolylepke sok tápnövényű kártevő lévén kevésbé válogatós. Talajszinten károsítva szinte minden növényfajjal beéri. A gyökérnyaki rész megrágásával a teljes növény elpusztulhat. Hernyó alakban telel át, így a fagyok beálltáig veszélyezteti a fiatalabb növényeket. Ha területünket hagyjuk elgyomosodni, fokozott kártétellel kell számolni.