Megnőtt a tűzelhalás és a varasodás fertőzésének veszélye almástermésűeknél
Május első dekádja után a második is csapadékosnak tűnik, legalábbis a dunántúli országrész számára. A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A teljes virágzásban levő akácnak most nem használ az esőzés, mert kimossa a nektárt a virágokból, valamint ilyen időben kevésbé járnak a méhek.
A gyakori esők és a tartós nedvességborítás miatt megnőtt az almástermésűek baktériumos tűzelhalás betegségének fertőzésveszélye. A naspolya kivételével már minden almástermésű növény túl van a virágzáson, de még most is fokozott a fertőzésveszély. Most szükséges preventív jelleggel folytatni a virágzás idején megkezdett védekezéseket. Szabadforgalmú felhasználásra jelenleg csak az Aliette 80 WG és a réztartalmú készítmények állnak rendelkezésre, szükséghelyzeti engedéllyel pedig növényorvos felügyelete mellett a Kasumin 2L használható a baktériumos tűzelhalás leküzdésére.
Alma tűzelhalás
Az időjárási körülmények miatt a varasodás veszélye is megnőtt az almásokban és körtésekben. A fiatal hajtásokat és terméseket most könnyedén megfertőzi a kórokozó, ezért ilyenkor felszívódó készítményekkel vagy felszívódó + kontakt fungicidekkel védekezzünk. Folytassuk az almafa lisztharmat elleni kezeléseket is, mert az áttelelt lisztharmatos vesszőkből könnyedén megfertőződnek a fiatal hajtásvégek.
Még nem múlt el a csonthéjasok moníliás hajtásfertőzésének a veszélye, de már a kajszi termésén feltűntek a sztigminás betegség első foltjai. A kórokozó főként a leveleken károsít, de nagy fertőzési nyomás esetén gyakran fertőzi a termést is barna koncentrikus foltok formájában, leveleken pedig levéllikacsosodás a jellemző tünet. Hasonlít hozzá a xantomonaszos betegség, de ez a kórokozó baktériumos eredetű, ezért ennél a betegségnél nyálkás kiválás is észlelhető a fertőzés helyén.
Kajszi sztigmina
Kajszi Xantomonas arboricola
Továbbra is nagy intenzitással repülnek a gyümölcsmolyok a fajspecifikus feromoncsapdákba és a fénycsapdákba. Még mindig a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzik legerősebben, de sokat fognak a csapdák barackmolyból és almamolyból is. Ezek a kártevők többnemzedékes fajok, ezért az év során még fogunk velük találkozni, különösen a keleti gyümölcsmollyal, mely nem válogat tápnövényeiben, de a szilvamoly is az érésig fertőzi a termést. Folyamatosan repül az almamoly is, már lerakhatja petéit a kis termésre, de az összefolyó nemzedékek szeptember végéig veszélyeztetik a termést, nemcsak az almát és körtét, hanem a diót is. Az összefolyó nemzedékeket napjainkra már inkább 3 nemzedékesnek tartják, nem pedig 2-nek.
Több bagolylepke faj is megjelent a csapdákban, bár repülésük most még nem intenzív. Érdemes figyelemmel kísérni rajzásukat, mert több, szántóföldi- és zöldségnövényre veszélyes faj is van közöttük.
