Az őszi káposztarepce általában 2-4 valódi leveles, de sok vetésben még csak sziklevelesek a növények, mellettük azonban találhatók 6 leveles állományok is. A korábbi előrejelzésekben adtuk hírül, hogy súlyos kártételeket okoznak a zöldítés céljából vetett keresztesvirágú területeken a repcedarázs álhernyója valamint a repce- és földibolhák tömege. Ez az állapot még most is fennáll, de a kártételek napjainkra kibővültek az elvetett és kikelt repce vetésekkel. Az őszi káposztarepce táblaszegélyekben most mintegy 5 % körüli bolharágás figyelhető meg, de a kártétel folyamatosan terjed a vetések belseje felé, amennyiben elmarad a védekezés. A rovarölő szeres csávázás védőhatása már a múlté, ezért folyamatosan figyelni kell a kártevő terjedését. A repce állományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött, várva az első növényekre. A kikelt repcén már a kedvező időjárás hatására megjelentek az első szárnyas levéltetű egyedek is, így hamarosan megkezdődik a kolóniák kialakulása is. A repcével együtt kelnek a melegkedvelő egyéves kétszikű gyomnövények is, főként a libatop, a disznóparéj fajok és a csattanó maszlag. Áttelelő gyomnövények közül nagyobb tömegben a mezei tarsókát figyelték meg a növényorvos kollégák.

Repcebolha szikleveles repcén

Levéltetvek repcén

Fénycsapdákban erőteljesen lecsökkent a fogott fajok köre és létszáma. Jelentősebb mennyiségben csupán a felkiáltójeles- és a gamma bagolylepkét figyelhetünk meg, valamint napi szinten néhány darab gyapottok bagolylepkét és kukoricamolyt. Az idei igen jelentős kukoricamoly fertőzést jelzi, hogy ahol az utóbbi napok csapadéka széllel érkezett, ott komoly mértékű szártörést lehet látni. A tartós esőzés elmaradása miatt eddig a csőfuzáriózis fertőzés mértéke csupán néhány százalékos, jó ütemű betakarítással remélhetőleg elenyésző lesz a nagyobb arányú penészes kukoricacső.

Az őszi vetésű kalászos gabona területeken most nem érdemes a talajlakó kártevő felvételezést elvégezni, mert a kiszáradt talajban a drótférgek, pajorok lehúzódtak a nedvesebb talajrétegekbe, így torz képet kapnánk a fertőzöttség valódi nagyságáról. Az őszi szárazság miatt ugyanez a helyzet a csócsárló fertőzöttséggel is, de ez a kártevő még később, a következő esők után is képes lerakni tojásait. Ezért lesz majd érdemes a kelő kalászos állományokat figyelni, főként a bi- és monokultúrás termesztésben.

Csócsárló kártétele búzán