Sorolnak a repcevetések, ha eddig nem is indultak intenzív fejlődésnek, remélhetőleg kaptak az elmúlt napok jótékony csapadékából, ami segíti majd őket. Ezzel együtt elérkeztünk a rovarkártevők elleni védekezés első lépéseihez. Azaz, nem az elsőhöz, mert az a vetőmag rovarölő csávázó készítménnyel való kezelése, amely a leginkább veszélyes korai fejlődési szakaszra ad némi védelmet. Így szerencsés esetben az első rovarölő célú állománykezelés már csak a második lesz a sorban. A rovarkártétel veszélye miatt a gondos gazda napi gyakorisággal járja a területét, keresi a kártevőket, azok kártételének nyomait, rágásnyomokat, hámozgatást a leveleken. De, mit is érdemes figyelnünk?
Az egyes kártevők más és más kártételi tünetekkel jelentkeznek a területen. A repcedarázs álhernyói esetében pl. általában jól látható rágásnyomokat keresünk a levélen, karéjozást, lyukrágást. Azonban, ha csak ezekre figyelünk, ezeket keressük a szemünkkel, akkor lehetséges, hogy már késve fogunk beavatkozni. A repcedarázs egészen fiatal lárvái ugyanis már korábban ott vannak, a levélfonákon, a levéllemez alsó részének hámozgatásával kezdik kártételüket. Ennek során a kártétel felőli alsó – ami igazából a felső – levéllemez eleinte épen marad. A levél színén ebből csak a rágás, hámozgatás által nem érintett, épen maradt bőrszövet száradását, száradó foltokat, zegzugos nyomokat látunk.
Az alábbiakban néhány képpár arról, hogy mi látható a levél színén a kártételből és mi ugyanazon levél fonáki részén.
Az 1. és 2. képeket mutató képpár még csak kezdődő, de máris jól látható kártételt mutat a levél színén. Ez már szemmagasságból is érzékelhető, az ilyen levelet már érdemes megforgatni és megnézni annak fonáki részét. Az álhernyó társaságában néhány tripsz is látható, amelyek szívogatásukkal járulnak majd hozzá a későbbiekben a levéltünetekhez.
A 3. és 4. képeken már két álhernyó kezdődő kártétele látható, igaz, az még nem kiterjedt. Azonban, ahogy a lárvák növekednek, úgy az étvágyuk is gyorsan megnő, ami nagyon hamar jelentős levélfelület-vesztéshez vezethet. A levél jobb oldalán látható kerek tojás már más kártevő, valószínűleg egy bagolylepke-faj majdani kártételét vetíti előre. Ezeket is érdemes figyelnünk amikor a levélfonákot vizsgáljuk, értékes információkkal szolgálhat a jövőre nézve.
Az 5. és 6. képen szintén két álhernyó kártétele látható, de az máris kiterjedtebb bármelyik, előző képen láthatónál.
A repcedarázs álhernyójának kártételével szemben nem nehéz védekeznünk. Érzékeny kártevőről van szó, a legegyszerűbb rovarölő készítmény is hatékonyan gyéríti. Sokszor tartózkodik a levél olyan részén, ahol könnyen elérhetjük őket a permetlével, de a mai, modern permetezéstechnika már egyébként is biztosítja a kellő fedettséget a kis repcenövény bármely részén. A védekezés kulcskérdése így a jó időzítés marad. Ehhez rendszeresen be kell járnunk a repcetáblá(i)nkat, figyelnünk kell azokra a jelekre, amelyek az álhernyó jelenlétére utalnak, forgatnunk azokat a leveleket, amelyeken ezeket megtaláljuk. Ha ezt megtesszük, nem fog minket kellemetlen meglepetés érni.
