Összességében elmondható, hogy ez az időjárás kedvez a termesztett kultúráinknak, megerősödnek a tavaszi vetésű, melegigényes növényeink.
Véleményem szerint az időjárás oldaláról minden adott a termesztett növényeink fejlődéséhez. Megérkezett a felmelegedés, most már a 20-30 Co közötti nappalokról lehet beszélni, míg az éjszakák sem hidegebbek 10 Co-nál. E mellett maradt a csapadékosság, pl. május 29-30-án egy bőséges csapadékot adó hidegfront vonult át az országon, helyenként 20-30 mm eső öntözte meg földjeinket. Az előrejelzés továbbra is csapadékot valószínűsít egészen június 5-6-ig. Mindennek hatására magas páratartalom várható, reggeli harmattal, felületi nedvességgel.
Összességében elmondható, hogy ez az időjárás kedvez a termesztett kultúráinknak, megerősödnek a tavaszi vetésű, melegigényes növényeink, szép telt szemeket találunk majd a kalászokban, fejlődnek a gyümölcsök, színesedik a cseresznye, a meggy és a ribiszke. Más oldalról nem szabad elfelejteni, hogy ezek a körülmények elősegítik a betegségek, tipikusan a lisztharmat fajok terjedését, de a gyakori, esetenként tartós nedvesség kedvez a varasodás fertőzésének vagy éppen a fitoftóra megjelenésének. Nem szabad elfelejteni, hogy egyes kártevőcsoportok szintén kedvelik a párás, meleg időjárást, nem kell „ékesebb” példa, mint a levéltetvek általános, minden növényre kiterjedő fertőzésére utalni, a védekezések ellenére újra és újra bekövetkező megtelepedésüket követni. Ha valaki megfigyelte, hogy kedvező talajállapot és hőmérséklet esetén mi lesz a gyomok és a kultúrnövények versengésének az eredménye, megállapíthatta, hogy a gyomok jó eséllyel legyőzik termesztett növényeinket. Most éppen ezt lehet megfigyelni, legalább is az olyan táblákon, ahol elmaradt a gyomirtás. Több helyen láttam az érzékeny 1-3 vagy 2-4 leveles állapotnál lényegesen fejlettebb gyomokat, s volt ahol a darabszám becsléssel 150-200 gyomnövény/m2-re tehető. Tudom, létezik az „elkésett” helyzetekre is megoldás, de az addig elfogyasztott nedvességet, tápanyagot, elnyomó hatást nehezen kompenzálja a növény.
Levéltetű napraforgón
A korábbi szakmai fejtegetésekben arról szóltam, hogy a kukorica és napraforgó esetében nincs sok tennivaló, főleg akkor, ha a gyomirtást sikeresen elvégeztük. Nos, most változtatni kell ezen a véleményen: egyrészt nem tudták az üzemek mindenütt elvégezni a gyomirtásokat vagy nem teljes a siker. Somogy-Tolna megye találkozási sávjában találtam még nem gyomirtott táblákat, ahol a megcélzott fejlettségnél lényegesen nagyobb gyomnövényeket láttam, ráadásul kemény ellenfélnek tekintett fajokkal (fenyércirok, parlagfű, apró szulák, mezei acat, ragadós galaj). Természetesen a libatop-félék, a disznóparéj-félék, a selyemmályva, a keserűfüvek egészítik ki a palettát. Az előbb leírt helyzetkép nem egyedi, máshol is hasonló a munkák állása.
Másrészt foglalkozni kell itt is a levéltetvekkel. Kukorica nem tipikusan „levéltetves” növény, most arra is rámegy a kártevő. Napraforgó esetében a szakma arra számít, hogy csillagbimbós állapotban ellenőrizni kell a táblákat, s szükség esetén védekezni kell a betelepülő levéltetvek ellen. Most a növények 4-6 (8) leveles állapotot érték el, a csillagbimbós állapot még később következik, nem úgy a levéltetvek fertőzése, a fekete répalevéltetű pedig már ott van. A fertőzés szintje a „felfedező” egy-egy szárnyas egyed és a több százas kolónia között változik.
Ez is napraforgó – és levéltetű
A cukorrépa-termesztésünk sajnos úgy esett vissza, ahogy a cukorgyárak sorban bezártak. Arra a kicsi termesztési felületre, ami még megmaradt, fokozottan vigyázzunk. Például a levéltetvek elleni védekezéssel, mert itt is megtalálható már a kártevő. Igaz még csak a betelepülés fázisában vannak, tehát könnyebben, nagyobb sikerrel lehet kezelni ellenük. Más tekintetben a kis növények most kezdenek megerősödni, lombozatot nevelni.
Sokszor foglalkoztunk a kalászosok állapotával, a betegségek várható terjedésével. Ebben gyökeres változás nincs, talán annyi pontosítást igényel a szakmai elemzés, hogy a levélzetet támadó különböző betegségek tünetei erősödtek a zászlóslevél alatti régiókban, de a zászlóslevél maga többnyire még egészséges. A kalász és a szemek kinevelésében az egészséges zászlóslevélnek igen fontos szerep jut, tehát továbbra is feladat annak megvédése. Az őszi búza állományok az ország déli felében már virágoznak, a táblák ígéretes képet mutatnak. A kalászokban betegséget még nem lehet megfigyelni (egy-egy szemfoltosság elvétve), de a fenológia és az időjárás alakulása arra mutat, hogy a fuzárium veszélye még nem múlt el. A szokásos kalász- és szem-károsítók, poloskák és szipolyok még nem láthatók.
Itt kukorica nő
Megjelentek viszont a levéltetvek, a kalászban szívogatnak, s amint tudjuk a torzult kalászok satnya szemeket hoznak.
A burgonya is szépen fejlődött az elmúlt időszakban, a rövid tenyészidejű fajták lombja már záródott, de a lombzáródás állapota gyakorlatilag általánosnak tekinthető. Ez az állapot és a csapadékos időjárás olyan mikroklímát alakít ki a sorok belsejében, ami szinte elősegíti a fitoftóra fellépését. Emlékezzünk a 2014-es évre, a nyári csapadékos időszakban a betegség rövid idő alatt tönkre tette a burgonya lombját. Rágnak a burgonyabogár lárvái, egyre intenzívebben. A két károsító elleni védekezést érdemes összekapcsolni.
A kipalántázott vagy helyrevetett paradicsom is veszélyben van, azt is figyeljük.
Áttérve a gyümölcsösökre, ismételten beszélni kell az almásokról, a betegségek terjedéséről. A lisztharmat újabb lendületet kapott, a másodlagos fertőzése terjed. A varasodás kezdi megfertőzni a gyümölcsöket. Nem véletlen, hiszen a fejlődő kis gyümölcs, kb. a dió méretig nagyon fogékony a betegség támadására. A fertőző tömeg adott, a leveleken termelődik, az időjárás kedvező (a betegség fertőzésének), így csak a növényvédelmi kezelések állítanak gátat a fertőzés elé. Még nem lehet leállni a felszívódó-kontakt kombinációkkal, a rövidebb permetezési fordulókkal, ami érvényes a lisztharmat elleni kezelésekre is.
Károsított a barkó
Továbbra is gond a vértetű terjedése, már az új hajtásokat is megfertőzte, s innét kezdve az aprólékos kézi munka, a célzott kezelések már nem végezhetők. Az ültetvénypermetezők és a rendelkezésre álló készítmények pedig nem adnak kielégítő eredményt.
Az almamoly lárvakelése folyamatos, ilyenkor már nehéz elkapni azt a pillanatot, amikor még megakadályozhatjuk a lárva gyümölcsbe rágását. Az almamoly rajzásában nehéz elkülöníteni a nemzedékek repülését, innét kezdve összemosódnak azok, így a lárvák megjelenése, károsítása is.
Nem csökken a levéltetvek fertőzése, eleinte a szürke alma-levéltetű (Dysaphis plantaginea) okozott kárt, majd egyre inkább a zöld alma-levéltetű (Aphis pomi) veszi át helyét.
A csonthéjasok körére tekintve láthatjuk, hogy lassan lehull a levélfodrosodás által károsított levelek tömege, az őszibarack fák (főképpen nektarinok) megújulnak. Folyamatosan és igen magas számban repül a keleti gyümölcsmoly, de mostanra elindult a barackmoly rajzása is, e faj egyedszáma is emelkedik. A védekezéseket el kell végezni. Őszibarackon folyamatos a levéltetvek betelepedése, nem kezelt fákon már elérte a „csurog” fokozatot.
A sztigminás foltosság megjelent a leveleken, de lehet találni gyümölcsön is jellegzetes tüneteit.
A zászlóslevél még egészséges, míg alatta betegség tünetek
A cseresznye és meggy korai fajtáit már kóstolgatják, miközben továbbra is erősen rajzik a cseresznyelégy. A védekezéseket egyre inkább átgondoltan kell elvégezni, rövid várakozási idejű szert kell (szerencsére lehet) választani, hogy megelőzzük saját magunk és mindenki mérgezését.
A blumeriellás betegség erősödik, a szürettől függően előtte vagy utána védekezni kell.
A szőlőben továbbra is figyelni kell a kelő szőlőmoly lárvákat, a védekezés indokolt lehet. Jelen van a lisztharmat, de peronoszpórát meg nem találtak (pontosabban egy helyről, Fejér megyéből jeleztek egy „olajos foltot”). A növény a fürtmegnyúlás állapotában van, hamarosan virágzik, ami érzékeny fenológiai állapota. Ajánlott megelőző védekezések elvégzése a betegségek ellen, de ne feledkezzünk meg a zöldmunkáról sem.
Szóljunk néhány szót a kisüzemi, kiskerti növényekről, azok gondjairól is: virágzik a málna, már most gondolni kell a szürkepenész elleni védelemre.
A földieper mennyiségére, minőségére rányomta bélyegét a fagy, majd a csapadékos időjárás, hatékony megoldás itt már nincs.
Színesedik a ribiszke, s ezzel egy időben megindult a ribiszkeszitkár rajzása. Az imágók ellen tudunk kezelni, itt az ideje megtenni. A levéltetvek a dísznövényeket is megtámadták (leánder, rózsa, hibiszkusz, menyecskeszem stb.)
Levéltetvek a kalászon
A védekezési lehetőségekről már korábban szóltam, azokat nem akarom ismételni. A cseresznye- meggy esetében a Karate Zeon CS vagy a Karate Zeon 2,5 WG 3 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható, míg a Karis 10 CS vagy a Decis Mega 7 nap várakozási időt követel meg.
A Karate Zeon 5 CS hatékony a ribiszkeszitkár ellen is.
A sztigminás betegség ellen a réztartalmú készítmények is javasolhatók, de alapvetően a korai fejlődési szakaszban. Néhány finom szemcsés rezet tartalmazó készítmény óvatosan használható a vegetációs időszakban is. Emellett a bevált mankozeb tartalmú termékek is bevethetők.
A szőlőmolyok ellen hatásos a klópirifosz (vagy klórpirifosz-metil) hatóanyagú termékek, kissé gázosodnak, így jobban elérik a kártevőt.
Peronoszpóra ellen megelőző jelleggel elég lehet valamelyik kontakt hatású termék, pl. mankozeb, klórtalonil hatóanyagú kijuttatása.
Kertdoktor
