A kínzó csapadékhiány csak a záporokkal-zivatarokkal érintett körzetekben csökkent, az egész országot érintő eső ismét elmaradt. A napsugárzás erőssége miatt tovább folytatódik a növényeken a napégés, mert alig csökkent a légköri aszály. A jelenlegi időjárási helyzet a rovarkártevőknek kedvez, a betegségek terjedése alig változott július végén.
Az elmúlt héten mérséklődött az olykor 35-40 °C-ot elérő júliusi hőség. A napi maximumok inkább 30 fok körül stabilizálódtak, éjszakára pedig 15-20 fok körüli értékre csökkent a levegő hőmérséklete.
Almásokban viszonylag mérsékelt egyedszámban, de folyamatosan rajzik az almamoly. A lepkék folyamatosan rakják petéiket a teljes gyümölcsméretet elérő almákra. Az aknázómolyok repülése jelenleg minimális.
A csapadékkal érintett ültetvények kivételével a varasodás és a lisztharmat fertőzés alig változott. A szomjazó fák alatt sok a lehullott alma, valamint a napégés foltjai láthatók terméseken.
Fertőzött, idős ültetvényekben továbbra is erős a vértetű-fertőzés, a „vattacsomók” alatt a fásodó hajtásokon kialakultak a rákos tünetek. Az őszi-téli lemosó permetezés során ezeket a fertőzött fákat részesítsük fokozott védelemben. A kalcium kiegészítésre fordítsunk fokozott figyelmet, mert korlátozott a tápanyagok felvétele a talajból.
A cseresznye és a meggy lombozatának élettani sárgulása és hullása tovább tart, de betegségre utaló tüneteket a szárazság miatt alig látni. A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása folyamatosan emelkedő szintű, így az érőfélben levő fajták kivételével indokolt a védekezés mindkét kártevő ellen.
A dióültetvényekben tovább erősödött a nyugati dióburok-fúrólegyek rajzása, az egy héttel ezelőtti létszám dupláját (284 db/hét) fogták a csapdák. Indokolt a rajzó legyek elleni védekezés. A kártevő imágó alakban kontakt készítményekkel is jól gyéríthető, a kikelt lárvákat viszont már csak felszívódó rovarölő szerekkel pusztíthatjuk el.
Csapadékosabb helyeken a dió burkán és a bélben botrioszfériás megbetegedést észleltek, késői érésű fajtákban még megfontolandó a betegség elleni védekezés.
A szőlő szürete a korai érésű fajtákban délen megkezdődött, másutt még aktuális a védekezés, elsősorban a lisztharmat ellen, ugyanis a betegség terjedése a lombozaton folyamatos. Csapadékos tájakon a peronoszpóra és a feketerothadás is terjedőben van, ezért zsendülésig folytatni kell a védekezést. Az amerikai szőlőkabóca népesség 98%-a imágó alakban károsít, így fokozottan szükséges a védekezés továbbra is.
