A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás.
Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Mikor van szükség gyümölcsösökben kiegészítő lombtrágyázásra?
- Az időszakosan jelentkező fokozott tápelemigény kielégítésekor;
- a talajon keresztüli mérsékeltebb felvehetőség ellensúlyozásakor, pl. a hosszan elhúzódó kitavaszodásnál, hűvös időjárásban a nitrogén-, foszforellátottság javítása céljából;
- általános kondíciójavítás esetén vagy gyengültségi állapot megszüntetésekor, pl. a növény károsodása után (jég, szél, rovar);
- a tápelemhiányok (elsősorban mikroelem) megszüntetéséhez, megelőzéséhez;
- a gyümölcsminőség javítása érdekében.
A lombtrágyázás nagy előnye, hogy a talajtulajdonságok nem befolyásolják, emellett serkenti a gyökerek tápanyagfelvételét, és hatékonyabb a felszívódás. A vegetációs időszakon belül a legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés és a virágzás idején végezni ezt a beavatkozást. Ilyenkor a megengedhető oldattöménység 0,5% körüli, de legfeljebb 1%. Kivétel ezalól az ősszel, szüret után végzett nitrogénpótlás, amikor akár 2-3% töménységű, karbamidalapú készítmények is használhatók.
A tápanyag-kijuttatás során annak mennyiségét a növény igényeihez, a fenológiai fázisokhoz kell igazítani. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy lombtrágyázásra a legmegfelelőbb a 15–25 °C közötti hőmérséklet, a 40–60% relatív páratartalom, valamint az esti szélcsendes és csapadékmentes időszak. Ha a lombtrágyázást 6–10 órán belül csapadék követi, érdemes a műveletet megismételni. Ettől az esettől eltekintve általában 10–14 napnál korábban ne térjünk vissza ugyanarra a területre lombtrágyázás céljából. Szükséges azt is szem előtt tartani, hogy a kezelés kisebb koronaméret esetén hatékonyabb. Ezen túlmenően a kijuttatott tápanyag kedvező hatásának megjelenése függ a tápelemtranszport sebességétől. Általánosságban elmondható, hogy a makroelemek gyorsabban, a mikroelemek lassabban szállítódnak a növények szöveteiben.
Almában a levelek kedvezőnek számító makroelemértékeit az 1. táblázatban láthatjuk. Az ehhez képest +/-10–15%-os tartomány képezi az optimumzónát. A mintavétel időpontja a hajtásnövekedés vége (július 15. – augusztus 15.). A mintát a földről kézzel még elérhető csúcshajtás közepéről származó kifejlett, ép levelek képezik.
A nitrogén pótlására a szüret utáni, de lombhullás előtti időszak (cél: tartalékképzés, rügydifferenciálódás, fagyállóság), az egérfülállapot (cél: tartalékképzés, növekedés), az intenzív hajtásnövekedés (cél: rügydifferenciálódás) és a virágzás vége (cél: kötődés, levélképződés) alkalmas. Lombhullás után tartalékképzés céljára már csak kis mennyiségű nitrogénkiegészítést célszerű adni, ősszel pedig akár 2-3%-os karbamidalapú készítmény is használható. Nitrogén pótlására javasoljuk a Mikramid kijuttatását, 0,6–1%-os oldatát 3–6 alkalommal. Hiánytünetek esetén fontos a foszforpótlás is, de a hangsúly a káliumon van. A megfelelő káliumellátás javítja a gyümölcsök tárolhatóságát, kedvezően hat a színükre, ízükre. Pótlására az intenzív hajtásnövekedés időszakában, illetve a gyümölcsszíneződés idején van szükség. A kalciumbeépülés és a tárolhatóság fokozása, valamint a minőség javítása (keserűfoltosság és barnulás kialakulásának megakadályozása) érdekében négy–hat alkalommal javasolt Ca-kiegészítés, melynek ideje az intenzív hajtásnövekedés, a zölddió-állapot és az érés szakaszára esik. (Kalcinol és a Kalcidol 0,5–1%-os oldata). Vigyázzunk, a túl magas hőmérséklet csökkenti a kalciumfelvételt, ha rossz a talaj levegő-víz háztartása, szintén csökken a felvehetőség. De az alany, illetve a fajta is befolyásolja.
Az alma kifejezetten Fe-, Mn-, Zn- és B-igényes, Cu-igénye pedig közepes. Az intenzív növekedés időszakában adagolt Cu, Fe, Zn és Mg elősegíti a rügydifferenciálódást. Pótlásukat már egérfülállapottól érdemes elkezdeni, és a kötődést követően is folytatni szükséges. A gyümölcsnövekedés idején szintén szükséges a pótlásuk! A bór kijuttatása piros bimbós állapotban (cél: virágzás elősegítése) és a virágzás végén, sziromhullás után (cél: kötődés, levélképződés) indokolt. Javasolt magas bórtartalmú, legalább 135 g/l bór-etanol aminkészítmény használata, a vegetáció során legalább 2-3 alkalommal.
