A tavaszi hónapokban a vetések előtt fontos tisztában lenni a talajlakó kártevők jelenlétével. Kikkel állunk szemben és hogyan szemlézhető a jelenlétük a területeinken?
Elővetemény függvényében is vannak különbségek a talajlakó kártevők jelenlétében. Szalmásabb területen mindig több kártevővel fogunk találkozni.
A főbb talajban károsítók közül kiemelendő a pattanóbogarak szerepe. Lárvájuk, a drótféreg több éves fejlődésük során igen nagy kárt képesek okozni a magokban, kikelő csíranövényekben.
Másik polifág kártevőnk a vetési bagolylepke mocskospajorja, mely ugyanúgy a fejlődő gyökér visszarágásával tud kárt okozni.
A cserebogár pajorok is sokfélék lehetnek, szintén évekig a talajban károsítva nehezítik meg a gazdálkodó mindennapjait.
Kártételük mértéke a talajfertőtlenítő és csávázószerek kivonása óta egyre nagyobb gazdasági szintet is képes elérni. Különösen a tág térállású kapásnövényekben igen komoly ritkulást tudnak okozni, ahol minden tőnek külön jelentősége van. Fontos beszélni a másodlagos kártételükről is, ugyanis nem csak közvetlenül okoznak kárt ezek a kártevők. Rágásuk nyomán baktériumos, gombás megbetegedéseknek nyílik út a sebzett gyökéren át, de a területen a kiritkulás után keletkezett üres helyeket könnyen betöltik a gyomok is.
A talajlakó kártevők közös jellemzője, hogy a telet a mélyebb rétegekbe húzódva töltik, majd a tavaszi felmelegedéssel mozognak a felsőbb rétegekbe, a gyökerek zónájába, ekkor kezdik meg táplálkozásukat. Ilyenkor tudjuk alkalmazni a talajcsapdákat, hiszen az „ébredő” lárvák a friss csírázási „illatok” hatására rögtön a csapda köré gyűlnek.
Fontos az előrejelzés, a táblán elszórt jelzőpontok alatt csapdázva megállapíthatjuk, hogy az adott területen mekkora kártétellel kell számolnunk.
A talajba helyezett gabona- és kukorica-vetőmagvak a csírázásuk során odavonzzák a közelben lévő kártevőket. Az előrejelző csapdák adatait a vetés előtt értékes információvá tudjuk formálni. Ha sok fogásunk van, a sikeres kelés érdekében mindent be kell vetni, hogy ne károsodjon a kultúra. Fontos lehet a csapdázott fajok alapján meghatározni az alkalmazni kívánt talajfertőtlenítő és/vagy csávázószerek dózisát is. Ha pedig nincs a területen veszélyt jelentő talajlakó, akkor ezek alkalmazása csökkenthető, elkerülhető.
