Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja.
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) állatgenomikai kutatócsoportja kiterjedt genetikai kutatásokat folytat a hazai húsgalamb-tenyésztés fejlesztése érdekében.
„A korábban a világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt. A kedvező iparági folyamatoknak köszönhetően azonban nemrég ki tudott mozdulni a holtpontról, és nem csak a hazai piacokon jelent meg újra a pecsenyegalamb, hanem komoly érdeklődés tapasztalható az exportpiacokon is a magyar termékek iránt.
A kiesett évtizedek azonban komoly lemaradást szültek, ezért csak intenzív kutatás-fejlesztéssel, innovációval tehetjük az ágazatot versenyképessé és fenntarthatóvá” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Bagi Zoltán, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos munkatársa.
Az állatgenomikai kutatócsoport szakembere úgy látja: Magyarországon a társadalmi és kulturális átalakulások következtében ugyan háttérbe szorult a galambhús fogyasztása, az utóbbi években a hazai gasztronómia újra felfedezte ezt az értékes élelmiszer-alapanyagot, ami az ágazat újbóli fellendülését eredményezheti.
„A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei címmel megjelent kiadványban összefoglaltuk a házigalamb fajban eddig ismert, a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat, ezen belül is a galambhús termelési mutatóival összefüggésbe hozható génpolimorfizmusokra vonatkozó eddigi eredményeket.
Bemutatjuk a pecsenyegalamb-előállításban korábban szerepet játszó, illetve elsősorban keresztezési partnerként a jövőben is alkalmazható galambfajtákat, illetve azokat a korszerű hibrideket, melyek ma meghatározzák az ágazatot” – emelte ki Bagi Zoltán.
A szakkönyv összeállításának az volt a célja, hogy a tudományos eredményeket minél hamarabb átültesse a gyakorlatba és a szakma számára elérhetővé tegye.
„Az ágazat számára a genetikai alapok fejlesztése jelenti az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területet. A molekuláris genetika eszköztárával olyan új eljárásokat, szelekciós eszközöket fejlesztünk és bocsájtunk a magyar tenyésztők rendelkezésére, amik nemzetközi viszonylatban is újnak számítanak és a termelékenység növelésével, valamint a termékminőség javításával kedvező helyzetbe hozhatják őket a világpiacon” – tette hozzá Balog Katalin, az AGBK PhD hallgatója.
Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ nyolc kutatójának tudományos eredményeit tartalmazó, A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei című kiadvány a Szaktudás Kiadó gondozásában jelent meg, elektronikus könyv formában.
