A holland Better-Life 1 csillagos címke újkeletű koncepció, amely egy lassan növő brojlerfajtához köthető. A rovartermékek helyi összetevőként való beépítése tovább növelheti az ilyen típusú csirkehústermelés fenntarthatóságát.
A Wageningen Livestock Research a PHW Group leányvállalatával, az Esbróval, a ForFarmers takarmánygyártóval és a Protix rovar-alapanyaggyártóval együttműködve készített egy brojlercsirkékkel kapcsolatos tanulmányt, amelyben a szójaolaj 1%-át fekete katonalégy lárvájából kivont olajjal helyettesítették.
A vizsgálatot „A takarmányok rovaralapú takarmány-összetevőkkel való feljavítása az 1 Star Better Life címkével ellátott brojlercsirkék számára című PPP (köz- és magán együttműködési társulás) keretében végezték.
A világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9,7 milliárd főt, amely az élelmiszerek és takarmányok iránti kereslet növekedéséhez vezet. A brojlerelőállítás fontos szerepet játszik az állati fehérjék iránti növekvő globális kereslet kielégítésében. Ugyanakkor környezetvédelmi és társadalmi aggályok merülnek fel az intenzív tenyésztési rendszerrel és a szójadarával mint a brojlerek takarmányában leggyakrabban használt fehérjeforrással kapcsolatban.
A közelmúltban bevezetett újítások ugyan valamilyen szinten megoldást jelentenek ezekre az aggályokra, egyebek mellett az új és fenntarthatóbb összetevők felhasználása a brojlerek takarmányában, valamint a lassú növekedésű fajták használata az alternatív termelési rendszerekben.
A rovartermékek értékes és fenntarthatóbb alternatív összetevőknek számítanak, mivel magas a tápértékük és hozzájárulnak a körforgásos gazdaság fejlődéséhez. 2023 végétől a holland szupermarketekben csak a „Better-Life 1 csillag” címkével rendelkező friss csirkehúst árulnak.
Ez az újszerű koncepció egy lassú növekedésű, alacsonyabb állománysűrűségben tartott fajta használatán alapul. Az állatok olyan környezetben nevelkednek, ahol szalmabálák és nappali fény van az ólakban és az állatok fedett szabadtéri kifutóba mehetnek.
A rovarok mint helyi összetevők beépítése a lassú tenyésztésű brojlercsirke-termelési rendszerbe, mint például a Better Life 1-star, növelheti az ilyen típusú csirkehústermelés fenntarthatóságát.
A kutatás témája: szójaolaj helyettesítése BSF olajjal
A Wageningen Livestock Research a PHW Group leányvállalatával, az Esbróval, a ForFarmers takarmánygyártóval és rovartakarmány-összetevőket gyártó Protixszal közösen végzett kísérletben a fekete katonalégy (BSF) liszt (0, 1, 5%), extra kitinnel kiegészített BSF liszt (0, 1 és 5%) és BSF olaj (0, 1 és 2,5%) különböző mennyiségeit tesztelték.
E kísérleti vizsgálat eredményei alapján olyan vizsgálatot folytattak, amelyben 1% szójaolajat 1% BSF-olajjal helyettesítettek. Első lépésként az 1%-os helyettesítést választották a kísérlethez, mint a jelenlegi gazdasági megvalósíthatóság szempontjából legérdekesebb lehetőséget, arra számítva, hogy ez a helyzet a rovartartalom további növelésével a jövőben változni fog. Ez a cikk annak a terepvizsgálatnak az eredményeit ismerteti, ahol 1% rovarolajat adtak a takarmányhoz.
Terepkutatás
A terepkutatást két egymást követő állományban, hat különböző méretű, legalább két baromfióllal rendelkező nagyüzemi brojlergazdaságban végezték. Az egyik ólban Hubbard JA757 brojlereket etettek szabványos üzemi takarmányozási rendszerben (kontroll), míg a másik ólban ugyanazt a takarmányt kapták, kivéve, hogy az 1% szójaolajat 1% BSF-olajra cseréltek (teszt).
A második fordulóban a kezeléseket felcserélték az ólak között, hogy az esetleges eltérő körülményeket a 2 ólban kiszűrjék. A tenyésztők olyan teljesítményadatokat közöltek, mint a teljes takarmányfelhasználás, a vágóhídra történő szállításkor lemért súly és az állományonkénti elhullás.
Az így kapott adatok alapján számolták ki a teljesítményeredményeket. A brojlerek teljesítményét összevetették a kontrolltápot és a teszttápot kapott brojlerek között, ezt szemlélteti az 1. táblázat.
Vágási minőség és teljesítményértékelés
A növekedési eredmények mellett a vágóhídon a vágott, tisztított hús minőségének és teljesítményének értékelésére is sor került. A vágott, tisztított hús minőségét a vágóhídon a brojlerekre vonatkozó szabványosított rendszerrel értékelték, amely a holland IKB Chicken minősítési rendszer egyik kulcsfontosságú eleme (IKB Kip, 2017).
Hatósági engedéllyel rendelkező állatorvosok értékelték a vágott, tisztított hús minőségi paramétereit, és azokat az összes értékelt brojler százalékában fejezték ki. A vágóhídon meghatározták az érkezéskor elhullott (DOA), az összes selejtet, az általános minőségi pontszámot és a talpfekély pontszámát. Az érkezéskor elhullott csirkék (DOA) azok a csirkék, amelyek a szállítás során pusztultak el.
Az összes selejtnél a következő rendellenességeket tapasztalták: rendellenes szín/szag/íz, poliszerozitisz, artritisz/szinovitisz, hepatitisz, ornithobacterium rhinotracheale (ORT) fertőzés jelei, hátizomgyulladás, szívburokgyulladás, ascites szindróma, bőr alatti gyulladás, fás mell (izomsejt-megvastagodás), sérült részek és egyéb rendellenességek.
A minőségi pontszámot a horzsolások, bőrkarcolások, ammóniás kimarások és lábszár/szárny/mell zúzódások/hematómák előfordulása alapján számították ki. Ez a pontszám vágóhíd-specifikus. Minél alacsonyabb a pontszám, annál jobb az állomány vágási minősége.
A talpfekély pontszám (FPS) kiszámításához az automatikus rendszer a svéd 3 pontos dermatitisz-skála szerint értékelte a baromfi lábának állapotát. Ez a skála a 0. kategóriát (nincs vagy alig van nyoma bőrgyulladásnak), az 1. kategóriát (enyhe vagy közepesen súlyos elváltozások) és a 2. kategóriát (súlyos elváltozások) tartalmazza.
A lábak értékelése után az állomány FPS-ét a következőképpen számították ki: [% 1. kategória] *0,5 + [% 2. kategória] *2. Az FPS értéke 0-tól (egyik csirkének sincs sérülése) 200-ig terjedhet (minden csirkének 2-es pontszámot ad). A vágási minőség így összehasonlítható volt a vizsgált táppal és a kontrolltáppal etetett brojlerek között (2. táblázat).
A talpfekély-pontszámok nem mutattak nagy eltérést a kísérletek között, ami azt jelzi, hogy a szójaolaj részleges helyettesítése BSF-olajjal lehetséges anélkül, hogy jelentősen befolyásolná a talpfekély előfordulását és súlyosságát.
A vágott, tisztított hús, a mell, a szárny és a hát minősége hasonló volt a kísérletben részvevő csoportok között (3. táblázat).
Jóléti megfigyelések
A madárinfluenza okozta látogatási tilalom miatt az első állományokban nem volt lehetőség jóléti megfigyeléseket végezni. A jóléti megfigyeléseket közvetlenül az állomány vágóhídra szállítása előtt végezték el.
Ebből a célból ólanként körülbelül 150 brojlercsirkét gyűjtöttek össze véletlenszerűen egy gyűjtőkarámban, az ól hat véletlenszerűen kiválasztott pontján, hogy a Welfare Quality (2009) skála szerint, 0-tól (tökéletes mozgás) 5-ig (járásra képtelen) értékeljék az egyéni járást.
Ezt követően ólanként öt véletlenszerűen kiválasztott helyen összesen 125-150 brojlercsirkét gyűjtöttek össze egy gyűjtőkarámban, és értékelték a talpfekély, a láb marási sérüléseit, a tisztaságot és egyéb sérüléseket (karcolások és sebek).
A talpfekélyt és a marási sérüléseket egy 0-tól (nincs sérülés) 4-ig (súlyos sérülés a talpon vagy a csüdön) terjedő skálán pontozták. A tisztaságot a mell alatti rész vizsgálata alapján pontozták egy 0 (tiszta) és 3 (nagyon piszkos) közötti skálán.
Az egyéb sérüléseket egy 3 pontos skálán pontozták (0: nincs sérülés vagy legfeljebb 3 karcolás; 1: egyetlen, 2 cm2 -nél kisebb sérülés vagy több mint 3 karcolás; 2: legalább egy, 2 cm2 -nél nagyobb sérülés).
Minden pontozást egy képzett, tapasztalt megfigyelő végezte. A jóléti megfigyelések mellett az alom minőségét egy szintén képzett szakember szemrevételezéssel pontozta, egy 0 (teljesen száraz és laza) és 4 (nagyon nedves vagy teljesen összeállt) közötti skálán osztályozta.
Összességében az alom szemmel látható minősége, a járás, a tisztaság, a talpfekély, a marási sérülések és egyéb sérülések hasonlóak voltak a kísérletben szereplő csoportok között, ami azt jelzi, hogy a szójaolaj részleges helyettesítése BSF-olajjal nem befolyásolja az alom minőségét és a vizsgált jóléti paramétereket (4. táblázat).
Csak egy üzemben találtak étrendi hatást, és ebben a gazdaságban a járás, a talpfekély, a marási sérülések és a tisztaság pontszámai alacsonyabbak (jobbak) voltak a teszt étrenddel. Az alom minősége esetében azt tapasztalták, hogy az alom minősége a használt takarmányoktól függetlenül különbözött a gazdaságok között.
Szójaolajról való átállás
Az 1% szójaolaj 1% BSF-olajjal történő helyettesítése a „Better Life 1 csillagos” brojlerek esetében a kereskedelmi forgalomban lévő „hagyományos” takarmányhoz képest hasonló növekedési teljesítményt, alomminőséget, jólétet, vágási hozamot és vágási minőséget eredményezett üzemi körülmények között.
Az 1% szójaolaj 1% BSF-olajjal való helyettesítése a teljesítményeredmények alapján lehetséges, lehetőséget kínálva a szójától való függőség csökkentésére, de alkalmazását megfelelő ösztönzőkkel kell támogatni.
