A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatainak feldolgozásával megjelentette a 2023-as évben az agráriumban tapasztalt főbb trendeket bemutató anyagát.
Ezek közül az állattenyésztési ágazat szempontjából releváns adatokat, változásokat gyűjtötte össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A gazdaságok száma tovább csökkent, valamint tovább növekedett a növénytermesztők aránya. A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elmondható, hogy − az európai uniós tendenciákhoz hasonlóan − folytatódott a hazai agrárgazdaságok számának csökkenése.
2023-ban a gazdaságok száma hazánkban 197,6 ezer volt, (ebből 28,4 ezer, azaz 14,4% volt az állattartó gazdaságok száma). 2020-hoz képest ez az érték 18%-os csökkenést jelent, azonban 2013-hoz viszonyítva (297 ezer gazdaság) a visszaesés mértéke eléri a 33%-ot, azaz 99,4 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet a múlt évben a 10 évvel korábbi értékhez viszonyítva.
Az állattartó gazdaságok száma a 2013-as 117,2 ezres értékről, 88,8 ezerrel csökkent a fent említett 28,4 ezres értékre.
A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett.
A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája erősödött. A haszonállatok száma csökkent, viszont az állattartás a növénytermesztésnél nagyobb arányban koncentrálódott.
Elmondható továbbá, hogy a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést mutatott, azok száma 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott.
Nehezítő körülmények
Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő és az újonnan megjelenő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.
Az arányeltolódás a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73%-át tették ki, míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14%-ra csökkent a 10 évvel korábbi 39,5%-ról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9%, nem változott számottevően.
A szántóföldi növénytermesztés dominanciája mellett 2020-hoz képest az összes többi tipológiai főcsoportban csökkenés figyelhető meg. A legjelentősebb visszaesést az abrakfogyasztó állatok tartására specializálódott gazdaságok szenvedték el, amelyek száma 61%-kal csökkent, így részesedésük az összes gazdaság számából 15%-ról 7,3%-ra zsugorodott.
Csökkenő állatállomány
Az állattartó gazdaságok ugyanakkor koncentráltabbak, mint a növénytermesztéssel foglalkozók: a mezőgazdasági termelés szerkezete gazdaságtípusonként eltérést mutat. A legerőteljesebb koncentráció az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg.
Előbbieknél a gazdaságok 78%-a a legkisebb méretkategóriába tartozik, míg a termelési érték 87%-át a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategória adja. A KSH által gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a növénytermesztési ágazatok kevésbé koncentráltak az állattenyésztési ágazatokhoz viszonyítva.
Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya csökkent 2023-ban a három évvel azelőttihez képest. Az állategységben kifejezett állatállomány (1 millió 750 ezer) közel azonos a 2013. évi értékkel (1 millió 760 ezer), ugyanakkor a 2020. évitől (1 millió 894 ezer) 7,6%-kal elmaradt.
Az elmúlt 10 év során az állatállománnyal rendelkező gazdaságok számában folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2013-hoz viszonyítva 125 ezerrel, megközelítőleg harmadára, de 2020-hoz képest is 41 ezerrel (35%-kal) esett vissza a számuk, így 2023-ban már csak mindössze 76 ezer gazdaságban tartottak állatot.
A 2013 és 2023 közötti időszakban a hazai állatállomány állategységben kifejezett megoszlása kis mértékben változott. Míg 2013-ban a legnagyobb arányt (39%) a sertés, 2023-ban már a szarvasmarha-állomány (37%) képezte, köszönhetően ez utóbbi állatfaj létszámának 2020-ig tartó folyamatos emelkedésének.
A vizsgált tízéves időszakban a sertés-, valamint juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya folyamatosan, összeségében 4,3, illetve 1,3 százalékponttal csökkent. A juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya a 2013-as 6,8%-os értékről, 2023-ra 5,5%-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a szarvasmarha- és baromfiállomány arányának 5,4, valamint 0,5 százalékpontos növekedése mutatható ki.
