24℃ 20℃
július 27. Olga, Liliána, Natália, Pantaleon
Állattenyésztés

Jó, nem jó? Egyre inkább koncentrálódik a magyarországi állattenyésztés

NAK

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatainak feldolgozásával megjelentette a 2023-as évben az agráriumban tapasztalt főbb trendeket bemutató anyagát.

Ezek közül az állattenyésztési ágazat szempontjából releváns adatokat, változásokat gyűjtötte össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A gazdaságok száma tovább csökkent, valamint tovább növekedett a növénytermesztők aránya. A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elmondható, hogy − az európai uniós tendenciákhoz hasonlóan − folytatódott a hazai agrárgazdaságok számának csökkenése.

2023-ban a gazdaságok száma hazánkban 197,6 ezer volt, (ebből 28,4 ezer, azaz 14,4% volt az állattartó gazdaságok száma). 2020-hoz képest ez az érték 18%-os csökkenést jelent, azonban 2013-hoz viszonyítva (297 ezer gazdaság) a visszaesés mértéke eléri a 33%-ot, azaz 99,4 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet a múlt évben a 10 évvel korábbi értékhez viszonyítva.

Az állattartó gazdaságok száma a 2013-as 117,2 ezres értékről, 88,8 ezerrel csökkent a fent említett 28,4 ezres értékre.

A 2020 és 2023 közötti időszakban is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységükkel, ami az átlagos birtokméret és állatlétszám bővüléséhez vezetett.

A 2020 óta eltelt időszakban elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket, ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája erősödött. A haszonállatok száma csökkent, viszont az állattartás a növénytermesztésnél nagyobb arányban koncentrálódott.

Elmondható továbbá, hogy a növénytermesztő gazdaságok száma az elmúlt években viszonylag stabil maradt, ezzel szemben az állattartó gazdaságok száma drámai visszaesést mutatott, azok száma 3 év alatt közel a felére, 10 év alatt pedig a negyedére zsugorodott.

Nehezítő körülmények

Az állattartók helyzetét nehezítette, hogy az uniós támogatáspolitika elsősorban a növénytermesztésnek kedvezett, emellett az ágazatot a vissza-visszatérő és az újonnan megjelenő állatbetegségek és a megnövekedett takarmány-, illetve energiaköltségek is sújtották.

Az arányeltolódás a korábbi évekhez hasonlóan folytatódott a növénytermesztő gazdaságok javára, amelyek 2023-ban már a gazdaságok 73%-át tették ki, míg az állattartó gazdaságok aránya mindössze 14%-ra csökkent a 10 évvel korábbi 39,5%-ról. A vegyes gazdaságok részesedése 7,9%, nem változott számottevően.

A szántóföldi növénytermesztés dominanciája mellett 2020-hoz képest az összes többi tipológiai főcsoportban csökkenés figyelhető meg. A legjelentősebb visszaesést az abrakfogyasztó állatok tartására specializálódott gazdaságok szenvedték el, amelyek száma 61%-kal csökkent, így részesedésük az összes gazdaság számából 15%-ról 7,3%-ra zsugorodott.

Csökkenő állatállomány

Az állattartó gazdaságok ugyanakkor koncentráltabbak, mint a növénytermesztéssel foglalkozók: a mezőgazdasági termelés szerkezete gazdaságtípusonként eltérést mutat. A legerőteljesebb koncentráció az abrakfogyasztó állatok tartására és a vegyes állattartásra szakosodott gazdaságoknál figyelhető meg.

Előbbieknél a gazdaságok 78%-a a legkisebb méretkategóriába tartozik, míg a termelési érték 87%-át a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kategória adja. A KSH által gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a növénytermesztési ágazatok kevésbé koncentráltak az állattenyésztési ágazatokhoz viszonyítva.

Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya csökkent 2023-ban a három évvel azelőttihez képest. Az állategységben kifejezett állatállomány (1 millió 750 ezer) közel azonos a 2013. évi értékkel (1 millió 760 ezer), ugyanakkor a 2020. évitől (1 millió 894 ezer) 7,6%-kal elmaradt.

Az elmúlt 10 év során az állatállománnyal rendelkező gazdaságok számában folyamatos csökkenés volt tapasztalható. 2013-hoz viszonyítva 125 ezerrel, megközelítőleg harmadára, de 2020-hoz képest is 41 ezerrel (35%-kal) esett vissza a számuk, így 2023-ban már csak mindössze 76 ezer gazdaságban tartottak állatot.

A 2013 és 2023 közötti időszakban a hazai állatállomány állategységben kifejezett megoszlása kis mértékben változott. Míg 2013-ban a legnagyobb arányt (39%) a sertés, 2023-ban már a szarvasmarha-állomány (37%) képezte, köszönhetően ez utóbbi állatfaj létszámának 2020-ig tartó folyamatos emelkedésének.

A vizsgált tízéves időszakban a sertés-, valamint juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya folyamatosan, összeségében 4,3, illetve 1,3 százalékponttal csökkent. A juh- és kecskeállomány állategységben kifejezett aránya a 2013-as 6,8%-os értékről, 2023-ra 5,5%-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban a szarvasmarha- és baromfiállomány arányának 5,4, valamint 0,5 százalékpontos növekedése mutatható ki.

További részletek a NAK anyagában: KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogy áll hazánk vízgazdálkodása + videó

2025. július 22. 16:10

Hazánk a ,,vizek országa"...de sajnos egyre kevesebb használható víz jut a mezőgazdaságnak is. Hogy látja a szakértő?

Hőgutaveszély a baromfiudvarban: nyári útravaló gazdáknak

2025. július 17. 13:10

A pulykák, kacsák és fürjek tartása nyáron külön odafigyelést igényel: mutatjuk, mire kell ügyelni a hőstressz megelőzése érdekében.

Miért tartanak egyre többen futókacsát?

2025. július 11. 08:10

A futókacsák különleges külsejükkel és természetes kártevőirtó képességükkel egyre népszerűbbek a házikertben.

Veszélyben az európai állattenyésztés – mi áll a visszaesés mögött?

2025. július 6. 16:10

2024-ben tovább csökkent az EU állatállománya: a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskelétszám is apadt. Mi áll a folyamat mögött?

50 ezer forinttal emelkedtek az agrárbérek egy év alatt Magyarországon

2024. szeptember 27. 16:10

A január-május időszakra kumulált átlagbér 477 449 forint volt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat összevont kategóriában.

Ez lett a nemzet kedvenc traktora Németországban – meglepő?

2025. február 20. 09:40

2024-ben összesen 29 291 darab új traktor talált gazdára Németországban. Ez 1042 darabos, vagyis 3,4 százalékos visszaesést jelent.

40 százalékos mínuszban a magyar mezőgazdasági pótkocsipiac

2024. május 10. 16:10

A két évvel ezelőttihez képest mintegy 63 százalékos a zuhanás, 2022 áprilisában 181, tavaly ebben a hónapban 94 értékesítést regisztráltak.

68 millió forint hektáronként: a világ legdrágább termőföldjei Magyarország közelében vannak

2025. január 3. 09:10

A KSH adatai szerint 2023-ban 2 266 800 forintba került a szántók hektárja Magyarországon, az átlagár 15 év alatt a négyszeresére emelkedett.