Kicsi és szívós – mondanám, ha két szóval kellene jellemeznem a fürjet, mely tökéletes választás lehet mind az egészségtudatos fogyasztónak, mind pedig a gazdasági megfontolásból baromfikat tartó gazdáknak.
A ma tojásáért és húsáért tartott japán vagy másik nevén gazdasági fürj (Coturnix coturnix japonica) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Őse az európai fürj, mely hazánkban is őshonos vonuló faj.
Szelekciója több irányba is folyt, kezdetben a XII. században például Japánban, mint énekesmadár tartották, majd ezt követően a XIX. században indult el a gazdasági hasznosítása és ezzel a tojás, valamint hústermelésre szelektálása.
Mérete igen kicsi, a kakasok a 16 cm-t, míg a tojók átlagosan 18 cm-es méretet érnek el, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege 100-160 gramm. Tollazatuk a tenyésztői munkának hála igen változatos. A vadas színű állományok egyedei barna pettyes, rejtő színű tollazattal rendelkeznek, a kakasok mellét vörösesbarna tollazat borítja, míg a tojók esetében ez a terület világos alapon sötét pettyezett. A különböző színváltozatok ettől teljesen eltérő külsőjűek lehetnek.
A japán fürj intenzív körülmények között éves szinten átlagosan 200-300 tojást rak, és mintegy 2, 2 és fél évig él, bár vadonélő társai akár 6 évig is élhetnek. Az ivarérettséget 6-8 hetesen éri el, és a tojó ilyen korban rakja első tojásait.
Tojása foltos, rejtő színű. Léteznek olyan szelektált változatok, melyek tojáshéja kékes-zöld, fehér, vagy egyszínű barna. Ebben az esetben egy recesszív génnek köszönhetően képzik a tojók a színes tojáshéjakat.
A fürjtojás átlagosan 10 g-ot nyom, amely, ha a madár testtömegéhez viszonyítjuk (annak kb. 8%-a) igen jelentős. Méretben 3-4 fürjtojás tesz ki egy tyúktojást, de a tojásfehérjéhez viszonyítva a fürjtojás sárgája nagyobb, mint a tyúk esetében.
Azonos tömegű nyers tojást vizsgálva a fürjtojásban több zsír és fehérje van, valamint duplája a vas és riboflavin és egyharmaddal több a B12 vitamin tartalma. Ugyanakkor a kolintartalomban a tyúktojás a győztes.
Egy fürjtojás jelentős mértékben fedezi a szervezet B12, szelén, riboflavin és kolin szükségét, valamint értékes vasforrás is. Teszi mindezt úgy, hogy csak 14 kcal az energiatartalma.
A szelén hozzájárul a megfelelő pajzsmirigyműködéshez, valamint a riboflavinnal együtt fontos szerepet töltenek be a szervezetben az ételek lebontásában és energiává alakításában.
A B12-vitamin és a vas elősegítik az idegrendszer egészséges működését és segítenek fenntartani az optimális energiaszintet a vörösvértestek kialakulásában játszott szerepük révén.
A kolin is nagyon fontos eleme szervezetünk egészének, mert egy nerotranszmitter, az acetilkolin előállításában vesz rész, amely az idegrendszer és az izmok közötti kapcsolat megteremtésében játszik szerepet.
Gideon O. és munkatársai azt találták, hogy a fürjtojás sárgájának bioaktív komponensei csillapították a streptozotocin (daganatos megbetegedések kezelésére használt szer) által kiváltott herekárosodást és az oxidatív stresszt cukorbeteg patkányokban.
Egy másik kísérletben sikeresen enyhítették egerek mogyoróallergiától kialakuló nyelőcsőgyulladását a fürjtojás sárgájának segítségével, de találunk kutatási eredményeket arról is, miként használható a fürjtojás a szalmonellafertőzés leküzdésére.
És bár igen ígéretesek az eredmények, ezek többsége egyelőre állatkísérletekből származó adatok, így további vizsgálatok szükségesek, hogy miként hat a fürjtojás az emberi szervezetre.
Hivatkozások:
Abdulkerim Kasim Baltaci, R. M. (2016). Review – Selenium – Its metabolism and relation to exercise.
Alejandra M Wiedeman, S. I. (2018). Dietary Choline Intake: Current State of Knowledge Across the Life Cycle.
ANIMALLIFEEXPECTANCY. (2021). https://www.worldlifeexpectancy.com/bird-life-expectancy-japanese-quail.
Atefeh Esmailnejad, B. A.-H. (2019). Production, purification, and evaluation of quail immunoglobulin Y against Salmonella typhimurium and Salmonella enteritidis .
Gideon Oludare Oladipo, C. M. (2018). Quail (Coturnix japonica) egg yolk bioactive components attenuate streptozotocin-induced testicular damage and oxidative stress in diabetic rats.
https://fdc.nal.usda.gov/fdc-app.html#/food-details/172191/nutrients. (2021).
John T Pinto, J. Z. (2016). Riboflavin.
Priscilia Lianto, S. H. (2018). Quail egg homogenate alleviates food allergy induced eosinophilic esophagitis like disease through modulating PAR-2 transduction pathway in peanut sensitized mice .
The Poultry Pages. (2021). Forrás: https://www.chickens.allotment-garden.org/keeping-quail/coturnix-quail-origin/
