Az időjárás alakulása alaposan összekavarhatta a jól kigondolt, szárormányosok elleni védekezési terveinket, így „újratervezésre” van szükség.
A februárban, majd március elején tapasztalt meleg időjárásban megindult a repceszár-ormányosok és a nagy repceormányosok betelepedése a repceállományokba, szépen fogták is őket a sárga fogólapok, vagy sárgatálak. Elterveztük a védekezést ellenük, néhány gazdálkodó már el is végezte azt, azonban a hirtelen bezúduló hideg megakasztotta az egész folyamatot. Az elmúlt napok átlaghőmérséklete messze elmaradt kártevők számára optimálistól, így kérdés, mi várható most. Az ormányosok most is ott vannak, ha kellően türelmesek vagyunk, akár találhatunk is belőlük a növényeken. A nagy kérdés az, hogy történt-e már tojásrakás, vannak-e már fejlődő lárvák a növényekben?
A válasz erre az, hogy igen, de az még messze nem érte el a tömeges mértéket, elvétve lehet csak találni belőlük a növényekben. Azonban érdemes rászánnunk egy kis időt és megnézni a repcetábláinkat, a repceszár ugyanis megőrizte az ormányosok, de különösen a nagy repceormányos jelenlétének nyomait (1.-5. kép). A két, repceszárat károsító faj közül ugyanis főként ez a kártevő helyezi közvetlenül a szárba, a vezérhajtás csúcsrügy alatti részébe a tojásait. Ennek nyomai, a lassan szárba induló növényeken, a megnyúló száron jól láthatók.

Az ott található sebzések azonban nem minden esetben jelentenek tojásrakást is egyben, a megvizsgált növényekben csak elvétve sikerült tojásra bukkannunk, ellenben már fejlődő lárva is nagyítóvégre akadt (ahogy az a 6. képen, valamint a bemutatott rövid videóban is látszik). Sajnos a nagy repceormányos valamivel kisebb hőigényű, mint a repceszár-ormányos, így tojásrakására hűvösebb időjárási körülmények mellett is sor kerülhet, vagy kerülhetett. Mivel kizárólag ennél a kártevőnél jelentkezik a repceszár komolyabb torzulása, deformálódása, esetleg felrepedése, nem túl sokára már tudni fogjuk, hogy volt-e belőle, károsított-e ezen a tavaszon a területünkön.
Az időjárási előrejelzéseket elnézve, talán a következő hét végén várhatóak olyan körülmények – leginkább megfelelő átlaghőmérséklet – amelynél újra fokozódik majd az ormányosok aktivitása. Véleményem szerint arra számíthatunk, hogy akár újabb betelepedési hullám is indulhat, „széthúzódik” a tojásrakás időszaka, így nehéz lesz az igazán eredményes védekezés a kártétellel szemben. Ebben a helyzetben valószínűleg a tartamhatással is rendelkező hatóanyagok/készítmények lesznek azok, amelyekkel eredményesebben védekezhetünk, ide most egy egyszerű, rövid hatásidejű kontakt hatóanyag kevés lehet.