Minden évben újra és újra rácsodálkozunk, hogy a kert és a táj milyen pontos menetrend szerint változik. Egyes növények már a tél végén virágba borulnak, míg mások kivárják a nyár csúcsát vagy éppen az őszi rövidülő nappalokat.
Ez a sorrend nem véletlen, és nem is csupán a hőmérséklet következménye. A háttérben egy kevésbé látványos, ám annál meghatározóbb élettani szabályozás áll, amely a növények „időérzékét” irányítja.
A fény és a sötétség szerepe
A növények fejlődését alapvetően befolyásolja a nappalok és éjszakák hossza. Ezt a jelenséget fotoperiodizmusnak nevezzük, amely nemcsak a virágzás idejét, hanem a növekedést, a megnyúlást és az öregedési folyamatokat is szabályozza.
Fontos hangsúlyozni, hogy a növények nem a világos órákat „számolják”, hanem a sötét időszak hosszát érzékelik. A megszakítás nélküli éjszaka hossza adja meg számukra a jelet arra, mikor jött el a váltás ideje.
Hosszúnappalos, rövidnappalos és közömbös fajok
A növényfajok genetikai adottságaik alapján eltérően reagálnak a nappalok hosszára. Vannak fajok, amelyek akkor kezdenek virágozni, amikor a nappalok elérnek egy bizonyos hosszúságot, jellemzően késő tavasszal vagy kora nyáron.
Mások éppen ellenkezőleg, a rövidülő nappalok hatására hozzák virágaikat, ezért inkább nyár végén vagy ősszel díszítenek. Léteznek olyan növények is, amelyeknél a nappalhossz gyakorlatilag közömbös, ezeknél más tényezők, például a fejlettségi állapot vagy a hőösszeg a döntő.
Mitől indul el a virágzás?
A nappalok és éjszakák váltakozását a növények levelei érzékelik, ahol speciális fényérzékelő rendszerek működnek. A megfelelő jel hatására egy virágzást kiváltó anyag termelődik, amely a hajtáscsúcshoz jutva elindítja a generatív fejlődést. Érdekesség, hogy egyetlen, rosszkor érkező mesterséges fény is képes megzavarni ezt a folyamatot az érzékeny fajoknál.
Gyakorlati következmények a kertben és a termesztésben
A fotoperiodizmus nemcsak botanikai érdekesség, hanem nagyon is gyakorlati jelentőségű. A zöldségféléknél jól ismert jelenség, amikor a hosszú nappalok hatására a növény megnyúlik és magszárat fejleszt, ami az ehető részek minőségének romlásával jár.
A dísznövénytermesztésben pedig tudatosan kihasználják a nappalhossz szabályozását, hogy a virágzás időzítése a piaci igényekhez igazodjon.
Nem csak a fény számít
Bár a nappalhossz kulcsszerepet játszik, a virágzás pontos idejét a hőmérséklet, a vízellátás és az időjárás alakulása is módosítja. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a növény egyik évben korábban, máskor később bont virágot. A természet szabályai szigorúak, de soha nem teljesen kiszámíthatók – talán éppen ez adja a kertészkedés egyik legnagyobb varázsát.
Képek: Pixabay.
