Életmód

Sok volt a hús? Jön a hazai zöldségszalámi!

Agrofórum Online

Rohanó világunkban sokan nem szánnak kellő időt arra, hogy friss zöldségeket vásároljanak a piacokon, majd azokat alaposan megmosva és felszeletelve egészséges szendvicseket készítsenek családjuknak vagy saját maguknak. Az állandó időhiány mellett ráadásul további kellemetlenséget jelenthet, ha mégis készül egy-egy szendvics, a bele kerülő zöldség miatt átázik a pékáru, vagy, ha a maradék zöldség idő előtt megfonnyad és kárba vész.

A Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. együttműködésével megszületett szabadalom erre is megoldást nyújt: ha a SALAdMI speciális zöldségfelvágott egy-egy szelete kerül a szendvicsünkbe, máris sokat tettünk egészséges táplálkozásunk érdekében. A termék ízletes fehérje a vegetáriánusoknak és zöldség a húsevőknek.

„Az Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. egyik legújabb, közös szabadalma, a SALAdMI igazi mérföldkőnek számít, ugyanis a kutatási eredmények létrehozása és a kutatási eredmények piacképes termékekként való megjelenítése két markánsan elkülönülő folyamat” –

nyilatkozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői székhelyű intézmény mb. rektora. – „Az Egyetem oktatói, kutatói a kutatásban kiválóak, de az innováció „rögös útját” kevesen vállalják fel. Ezért kézzel fogható gazdasági eredményt kevés kutatás hoz. Ezen kívánunk változtatni a Blue Seven Group Zrt.-vel való együttműködéssel, mely új lehetőséget nyit azon az úton, hogy minden olyan kutatási eredmény, amelyből gazdasági haszon származhat, induljon el az innovációs úton.”

De vajon hogyan kell elképzelni a SALAdMI érzékszervi tulajdonságait? Mint azt Csurka Tamás termékfejlesztő, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és a doktoranduszok képviselője elmondta, a termék mozaikos metszéslapja és textúrája olyan, mint egy igazi szalámi, íze és illata viszont a receptúrában szereplő zöldségekéhez hasonlatos. A SALAdMI kezdetben két ízvilággal tervezi megajándékozni a fogyasztókat: a piros a tervek szerint főként olaszos ízvilágú paradicsomot és kaliforniai paprikát, a zöld pedig szintén kellemesen fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Mindegyik olyan finom, hogy akár magában is fogyasztható. Ugyanakkor a szabadalom a gyártástechnológiáról szól, és nem a zöldség alapanyagok és fűszerek összetételéről, így az ízesítésnek csak a fantázia szab határt.

A SALAdMI tehát a fiatal innovátor szerint nem próbál meg hasonlítani az igazi húsra, mint sok más izolált növényi fehérjékből és szójából készült húsanalóg, és nem csupán egy péntekenként húst helyettesíthető termék. Sokkal inkább a zöldség jövője. Egyik összetevője ráadásul az intézmény egy másik fontos szabadalma, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojás is, amely magas fehérjetartalom kialakításával még inkább egészségessé teszi a különleges hazai innovációt.

A rostban gazdag termék fejlesztése során azt is célul tűzték ki, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár tökéletes állapotban vannak, a multik polcairól, vagy azok helyett a szemétben végzik. A SALAdMI tehát egyszerre kényelmi termék azon zöldségkedvelőknek, akik rendkívül sűrű időbeosztással rendelkeznek, az élelmiszermentés révén pedig kiváló eszköze a fenntarthatóságnak is. Nemsokára pedig ott fog lógni a téliszalámi mellett.

Nagy segítséget jelentett, hogy a fejlesztés során használni tudtam a Szent István Egyetem infrastruktúráját, és a tanüzemekben, laborokban, majd az iparban olyan tudást, tapasztalatot és innovációs szemléletet szerezhettem, ami hozzásegített egy ilyen szabadalom létrejöttéhez

– hangsúlyozta Csurka Tamás, aki termékfejlesztőként a Blue Seven Group Zrt. igazgatótanácsának egyetlen hallgatói képviselője is lett.

Mint arról az Egyetem korábbi közleményében is beszámolt, a törekvéseknek köszönhetően az elkövetkező időszakban a szellemi tulajdonokból, az eddig kifejlesztett szabadalmakból értékes piaci termékek válnak, melyek hozzájárulnak az intézmény versenyképességének növeléséhez.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Van-e szavatossági ideje a méznek?

2024. december 17. 16:10

A méz felhasználása rendkívül sokoldalú, de ha esetleg nem használnánk fel sütésre vagy főzésre, gyógyszerként is egyedülálló.

Ne várjuk meg, hogy a pára lecsapódjon az ablakokon!

2024. december 13. 14:40

A páralecsapódás során a meleg levegő hideg felülettel érintkezik. Ahogy a levegő lehűl, a benne lévő vízgőz lecsapódik a hideg felületen.

Elfeledett magyar ételek

2024. december 12. 10:40

Lássuk, melyek azok a hagyományos magyar ételek, amelyek egykoron igen közkedveltek voltak, mára azonban „kimentek a divatból”.

Egészséges fermentált ételek és italok, amelyekről ritkán hallunk

2024. december 11. 16:10

A fermentált ételek és italok erősebbé teszik az immunrendszerünket. Melyek ezek? Milyen egyéb jótékony hatással rendelkeznek ezek a termékek?

Megszületett a régió legnagyobb agráregyeteme

2020. július 31. 06:34

Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.

Együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem és az FKF Nonprofit Zrt.

2019. június 19. 14:48

A jelen megállapodás fokozhatja az Egyetem különböző szintű képzési és kutatóhálózati tevékenységének hatékonyságát.

Tízszer több a mikroműanyag a környezetünkben, mint eddig hittük

2020. december 16. 08:57

A Szent István Egyetem és a WESSLING Tudásközpont kutatóinak köszönhetően egyértelműen bizonyítást nyert, hogy legalább háromszorosa, de akár tízszerese is lehet a környezetünkben megtalálható valós mikroműanyagok koncentrációja a szakértők által eddig ismert értékekhez képest. Az egyedülálló áttörésről a világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Water Research szaklap is beszámolt a közelmúltban.

Kockázatok és nehézségek a repce tavaszi klórpirifoszos kezelésének időzítésében

2019. február 26. 09:44

Az őszi káposztarepce tavaszi növényvédő szeres kezelései során gyakran használunk olyan rovarölő szert, ami a méhekre mérsékelten, vagy éppen kifejezetten veszélyes. Ezeknek a készítményeknek az engedélyokirata a kijuttatás legutolsó időpontját is meghatározza.