6 gyönyörű kerti évelő, amely komoly mérgezési kockázatot rejthet

Különösen a kisgyermekek vannak veszélyben, mert játék közben könnyen megkóstolhatják a leveleket vagy a terméseket. Éppen ezért fontos, hogy a kerttulajdonosok tisztában legyenek azzal, mely dísznövények jelentenek potenciális veszélyt.

Szépek, de veszélyesek: mérgező évelők a díszkertekben

A kerti évelők között több olyan faj található, amely dekoratív virágzata vagy illata miatt gyakori a díszkertekben, ugyanakkor toxikus vegyületeket tartalmaz. Ezek a növények sokszor hagyományos gyógynövényként vagy gyógyszeripari alapanyagként is ismertek, ami jól mutatja, hogy a hatóanyagok kis mennyiségben gyógyászati értékkel, nagyobb dózisban viszont komoly kockázattal bírnak. Az alábbiakban hat olyan faj következik, amelyeknél különösen indokolt az óvatosság.

Sisakvirág: az egyik legerősebb növényi méreg

A sisakvirág (Aconitum fajok) Európa egyik legismertebb mérgező dísznövénye. Nevét jellegzetes, sisak alakú virágairól kapta, amelyek többnyire kék vagy lilás árnyalatúak. A növény minden része mérgező, főként az aconitin nevű alkaloid miatt.

Ez a vegyület az idegrendszerre és a szív működésére hat, már kis mennyiségben is súlyos tüneteket okozhat: zsibbadás, alacsony testhőmérséklet, szívritmuszavar, súlyos esetben légzésbénulás is előfordulhat.

Gyöngyvirág: illatos, de veszélyes

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a tavaszi kertek egyik legismertebb növénye. Harang alakú fehér virágai erős, jellegzetes illatot árasztanak. A levelek és a virágok azonban szívre ható glikozidokat – például konvallatoxint – tartalmaznak.

Ezek az anyagok a szív működését befolyásolják. Mérgezéskor hányinger, szédülés, szívritmuszavar, súlyos esetben keringési összeomlás jelentkezhet.

Gyűszűvirág: gyógyszeralapanyag és méreg

A gyűszűvirág (Digitalis fajok) látványos, harang alakú virágai miatt gyakran ültetett dísznövény. Ugyanakkor a növényben található digitoxin és más szívglikozidok erősen hatnak a szív működésére.

Ezek a vegyületek gyógyszerként is fontosak a kardiológiában, de ellenőrizetlen fogyasztás esetén komoly tüneteket okozhatnak: hányást, látászavarokat, szívritmuszavart vagy idegrendszeri panaszokat.

Szarkaláb: gyakori, mégis kockázatos dísznövény

A sarkantyúfű (Delphinium fajok) magas virágzata miatt népszerű évelő a virágágyásokban. Kék, rózsaszín vagy fehér virágai különösen feltűnőek. A növény alkaloidokat – például delphinin-típusú vegyületeket – tartalmaz, amelyek mérgezőek lehetnek.

A mérgezés leggyakrabban emésztőrendszeri panaszokkal, például hányingerrel, hasi fájdalommal és erős hányással jár.

Fekete hunyor: télen virágzó, mérgező évelő

A fekete hunyor vagy karácsonyi rózsa (Helleborus niger) az egyik legkorábban nyíló dísznövény: gyakran már januárban virágzik. Látványos fehér virágai miatt kedvelt árnyékkerti növény.

A növény azonban bufadienolid típusú vegyületeket tartalmaz, amelyek a szív működésére hatnak. A növény részeinek fogyasztása szívpanaszokat, gyengeséget és súlyos mérgezési tüneteket okozhat.

Őszi kikerics: különösen veszélyes mérgező növény

Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) gyakran jelenik meg réteken, de dísznövényként kertekben is előfordul. Lila virágai ősszel jelennek meg, amikor sok más növény már elvirágzott.

A növény minden része kolchicint tartalmaz, amely sejtosztódást gátló alkaloid. Mérgezéskor hányás, hasmenés, szervkárosodás, súlyos esetben légzésbénulás alakulhat ki.

Mire érdemes figyelni a kertekben?

A mérgező növények jelenléte nem jelenti azt, hogy feltétlenül el kell távolítani őket a kertből, de tudatos kezelésük fontos. A szakértők szerint különösen olyan kertekben érdemes körültekintőnek lenni, ahol kisgyermekek vagy háziállatok tartózkodnak rendszeresen.

Hasznos lehet a növények pontos azonosítása, valamint annak ismerete, hogy mely részeik a legveszélyesebbek. A kertészeknek érdemes kesztyűt használni a gondozás során, és kerülni a növényi részek bőrrel vagy szájjal való érintkezését.

^{Képek: Pixabay.}