Milyen „csodaszertől” válik bőtermővé a fügénk? Reggel vagy este érdemes öntözni a paradicsomot? Mivel permetezzem a karalábét, amin sok molyszerű kártevő van? A hét legolvasottabb cikkeiből válogattunk.
Havonta egyszer locsolja ezzel a fügét és elönti terméssel a kertet
Hogyan lehet bőségesen termő fügénk? A legjobb, ha a tápanyagpótlást nem hagyjuk csak a természetre, hanem magunk is keverünk egyszerű, de hatékony tápoldatot. Akár dézsában, akár szabadföldben tartjuk, a rendszeres trágyázást már akkor el kezdeni, amikor véget ér a növény mélynyugalmi állapota. Ez akár április elejéig is elhúzódhat, utána pedig érdemes az első fagyokig folyamatos alkalmazni a tápanyagpótlást. A különbség az, hogy a szabadföldi fügénél elegendő havonta egyszer trágyázni, mert a talajból rengeteg tápanyagot képes kivonni a szerteágazó gyökérrendszere révén.
Az egyszerű tápoldat receptjéért KATTINTSON!
Reggel vagy este? Így érdemes valójában öntözni a paradicsomot
Nyári melegben a paradicsom vízigénye látványosan megugrik, ilyenkor napi rutinná válik a locsolás. A kérdés mégsem csak az, hogy kap-e vizet a növény, hanem az is, mikor. A reggeli és az esti öntözés között valóban van különbség, de nem feltétlenül úgy, ahol elsőre gondolnánk. Kiskerti körülmények között általában a reggeli öntözés tekinthető a legjobb megoldásnak. Ilyenkor a talaj még hűvösebb, kisebb a párolgási veszteség, a növény pedig a nappali felmelegedés előtt fel tudja venni a szükséges vizet.
További részletekért KATTINTSON!
Eszközt használt egy tehén: mit árul el mindez a szarvasmarhák kognitív képességeiről?
A szarvasmarhákról alkotott kép meglehetősen stabil: nagytestű, jól ismert haszonállatokként tekintünk rájuk, amelyek viselkedése kiszámítható és kevéssé változatos. Éppen ezért különösen figyelemfelkeltő minden olyan megfigyelés, amely azt mutatja, hogy a megszokottnál összetettebb módon reagálnak a környezetükre. Egy osztrák eset most nem azért került a tudomány érdeklődésének középpontjába, mert látványos, hanem mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek túlmutatnak egyetlen állaton. A történet középpontjában egy tehén áll és egy egyszerű vakarózó mozdulat.
Az érdekes történetért KATTINTSON!
Nagyanyáink régi módszerével csak megmérgezzük a paradicsomot, kerüljük ezt az eljárást
A paradicsom tápanyagigénye meglehetősen nagy és szerteágazó. A növekedés korai stádiumában fontos a megfelelő nitrogén-ellátottság, de ha a szükségesnél többet adagolunk ebből a makroelemből, az gyér virágzatú, nagy gyümölcsméretű és túlságosan erős vegetatív növekedésű növényt eredményez. Korai stádiumban a növénynek foszfort is juttassunk ki, ugyanis az elősegíti a gyökérzet és a virágzat megfelelő fejlődését. Ne feledkezzünk meg a kalciumról sem, főleg a virágzás kezdetétől a betakarításig, míg a káliumra a terméskötődés során van szüksége a paradicsomnak. Léteznek olyan tápanyagpótlási eljárások, amelyek a régmúlt időkben kedveltek voltak, napjainkban viszont egyáltalán nem ajánlatosak.
Mivel permetezzem a karalábét, amin sok molyszerű kártevő van?
A karalábén gyakori, de annál kellemetlenebb vendégként van jelen az üvegházi molytetű, más néven a liszteske. Az apró, zavarásra gyorsan felröppenő kártevőt sok esetben csak akkor vesszük észre, ha a növényt megmozgatjuk, öntözés, kapálás közben leveleken való tartózkodásukat megzavarjuk. Sok gondot okoznak táplálkozásuk, vagyis szívogatásuk során, hiszen a növényeket eközben gyengítik. Emellett szerepet játszanak a növényeket fertőző vírusok terjesztésében egyaránt. Polifág kártevők, hiszen nemcsak a karalábét és káposztaféléket szeretik szívogatni, hanem a paprikát, paradicsomot, illetve sok más termesztett zöldség-, de dísznövényfélét szintén.
