„Végzettségem szerint vegyész vagyok, de ahogy mondani szokás, csak akasztott ember nem voltam még. Jelenleg már csak a Vadvirágom projekten dolgozom bővülő kis csapatunkkal, de voltam már recepcióstól kezdve norvégtanáron át bálnatúrák idegenvezetője is. Ami biztos pont, hogy a természet mindig visszahúz magához, és beszippant egy-egy számomra új csodájával.” – Ugye nem meglepő, hogy ezt a pár sort elolvasva már tudtam is, hogy nekem interjút kell készítenem írójukkal, vagyis Török Zitával, a Vadvirágom webáruház megálmodójával, tulajdonosával.
És szerintem az is érthető, hogy a felsorolt mérföldkövekből elsőként a bálnatúrákra voltam kíváncsi, pedig már az odavezető út sem volt rendhagyó. A bálnakalandot megelőzte ugyanis az, hogy Zita egy szakmai ösztöndíj segítségével eljutott Norvégiába. Szinte meg sem állt a sarkkörig, ahol – mint meséli – a helyi lapban a vezető hír egy sas és egy rénszarvas attakjával foglalkozott. Érezte: megérkezett. Megtanult norvégul, elhelyezkedett, majd közel hat évet élt ott. Ezt követően döntött úgy, hogy ideje másik álmát is megvalósítani, így Peru felé vette az irányt. De innen mesélje inkább ő:
„Miután eljöttem Norvégiából, Dél-Amerika felé vettem az irányt. Peruban kezdtem, ahol az őserdő volt számomra a cél, majd Chile következett. Itt a félretett pénzem már erősen fogyott, ezért sátraztam, stoppal közlekedtem. Kalandos volt, de mint mindig (azóta is) minden megoldódott. Itt ismerkedtem meg egy szlovén párral, akiknek volt egy „titkos bálnaleső helyük” és éppen egy ehhez köthető turisztikai vállalkozáson törték a fejüket. Csak éppen szükségük lett volna valakire, aki itt tud maradni helyben.
El sem akarták hinni, hogy én örömmel maradok vezetem a programot. Innen már – legalábbis ahogy beszélgetőtársam mondja – minden ment magától. Alapítottunk egy céget, én pedig egy évből felet ott töltöttem, az Atacama-sivatag melletti halászfaluban, a Csendes-óceán közelében.” Itt volt ugyanis a titkos hely, ahol jól hallhatóak és láthatóak voltak a hatalmas vízi emlősök az év felében. Mindez köszönhető a Humboldt-áramlatnak, amely az Antarktisz felőli hideg és oxigénben gazdag vizet hoz, ezzel együtt krilleket, amelyek alapvető táplálékai – többek között – a szilásceteknek, bálnaféléknek.

„Fantasztikus csodahely volt, az északi sarkköri halászfaluból egy sivatagi halászfaluban találtam magam. 2–3 évig minden félévet ott, a többi időt pedig Hollandiában töltöttem – dolgoztam, mivel párom holland. Minden remekül ment, aztán úgy döntöttem, ideje váltani, eladtam a cégrészemet az üzleti partneremnek.” Mint utólag kiderült, jobb időben nem is történhetett volna mindez. Ugyanis 2020 februárját mutatott a naptár, márciusban pedig már egy merőben új helyzettel néztünk szembe a világ minden táján, kitört a Covid. Zitáéknak ekkor – csodával határos módon – Chiléből hat nap alatt sikerült hazajutni Magyarországra.
Újratervezés – vadvirágokkal
„Majosházára vetett vissza az élet, a család nyaralójába, és akkor elindult GPS-szerű újratervezése életünknek. Elkezdtem norvégot tanítani online. De emellett is volt időm arra, hogy visszataláljak gyermekkorom kertjébe, ahol egykor dobozkába gyűjtöttem össze a virágmagokat. Úgy, ahogy sok mindenki más tette a COVID alatt, veteményest csináltam, ezzel együtt kertészeti lapokat olvastam, videókat néztem és rátaláltam arra a témára, amellyel mindez elkezdődött: hogyan lehet beporzóbaráttá tenni kertünket.
Fokról fokra képeztem magam ebben a témában, és jöttem rá, hogy ez egy valós, rendkívül égető probléma. Amikor 3 éve beköltöztünk a saját házikónkba, amelyhez egy üres kert tartozott, akkor elkezdtem gyakorlatban megvalósítani az addig megszerzett tudást. Ha a beporzásról beszélek, először mindenki a házi méhekre gondol, pedig ezen kívül több ezer más beporzó rovar is él Magyarországon. Az tehát a feladat, hogy őket is a kertbe csalogassuk a számukra vonzó virágokkal.
Hazai szakirodalom ezzel kapcsolatosan – sajnálatos módon – igen kevés létezik, de a külföldiek közt rátaláltam, hogy erre a célra az őshonos vadvirágok a legjobbak. Amikor azonban szerettem volna ezekből beszerezni, rá kellett jönnöm, hogy szinte nincs olyan forrás, ahová fordulhatnék. Nincsenek elérhető magkeverékek, amelyek megfelelnének és amilyet én szerettem volna.”

Másfél éves kutatómunka vette kezdetét: fajok megismerése, összefüggések feltérképezése, magok beszerzése.
„A COVID alatt egy nagy kerti mozgalom indult, de a vadvirágok kimaradtak ebből. Én sem ismertem eddig azok nevét, tulajdonságait, melyeket nap mint nap séta közben láttam. Ennek oka, hogy jelentőségükkel, beporzásban játszott szerepükkel nem vagyunk tisztában. Gyakran előfordul, hogy kigyomláljuk őket a kertünkből, gondolva, hogy ebből a zöld kis gazból semmi szép, hasznosítható nem lesz. Pedig de!
Ehhez azonban van, amikor másfél év is szükséges, hiszen a vadvirágok jelentős része évelő, virágát legkorábban csak az ültetést követő évben mutatja meg. Ezért is döntöttem úgy, hogy magkeverékeim közé más-más arányban egynyáriakat is teszek, ezzel bátorítom, juttatom sikerélményhez a kertészkedőket.”
A tervek megvalósítása mellett az élet egyéb területén is változások történtek: Zita várandós lett második kisfiával, és mint mondja, arra gondolt, hogy kezdő vállalkozását a baba mellett majd szépen, lassan kiépíti. Nem így történt, ugyanis ahogy a termékeivel megjelent a piacon, irántuk azonnal óriási lett a kereslet.
„Kezdetben arra gondoltam, hogy milyen jó lesz, a baba mellett csinálgatom ezt a szerelemprojektet. 2024. március 10-én – abszolút nem tervezett módon – a beporzók napjára sikerült mindennel elkészülnöm, a megjelent termékeket azonnal óriási érdeklődés kísérte, így a „csinálgatom” tervből semmi sem lett. Ma, másfél évvel később, már egy csapat áll a Vadvirágom mögött.”
Mielőtt a kínálatra, szolgáltatásokra rátérnénk, arról kérdezem Zitát, hogy honnan jut hozzá a szükséges mennyiségű, fajú virágmagokhoz, illetve a forgalmazást megelőzi-e tartamkísérlet.
„Igyekszem mindent hazai forrásból biztosítani, amit csak lehet. Ez azt jelenti, hogy a magok 70 százaléka termesztőktől, gyűjtőktől érkezik hozzám. A „kertvirágos” vonalba termesztőktől szerzem be ezeket, a vadvirágmagokat pedig az ország különböző részeiről gyűjtik számomra – de ebben én itt, a Duna-part mellett szintén részt veszek.
A hazai források mellett vannak holland, német, lengyel beszállítóim is. Jelenleg körülbelül kétszáz faj az, amelyet önállóan vagy keverékként értékesítek. A kísérleteket szintén én végzem, ez megelőzi a piacra kerülést. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy olyan tanácsot tudjak adni a vásárlóknak, hogy örömként tudják megélni a vadvirágokkal való foglalkozást. Ezekkel kapcsolatos teendők ugyanis számos ponton eltérnek a kerti virágokétól.”

„A vadvirágok ugyanis nyár végén, ősszel hullajtják el magjaikat, amelyek kapnak egy kis hideget, és gyakran csak tavasszal kezdenek el csírázni. Tehát a legjobb eredmény elérése érdekében nekünk is ezt érdemes mimikrizni. A legjobbak a beporzók számára az évelőfajok, viszont – mint azt korábban említettem – ezek türelemigényesek. Akár egy-másfél évet is kell várni a virágzásukra, attól függően, hogy mikor vetjük el ezeket.
Őszi vetésnél előfordulhat, hogy már következő évben virágoznak, mint pl. a mályva, zsálya. Viszont, hogy addig is legyen miben gyönyörködni, és első évben is legyen táplálék a beporzóknak, egynyári magokat is teszek melléjük, hogy első évben is legyen látnivaló. És azt is tudni kell, hogy a sokfajos keverékeknél nem biztos, hogy mind a 30 megjelenik, hiszen minden talaj más, a vetési viszonyok is mások, és az öntözés vagy csapadék mennyiségéről még nem is beszéltem.
A lényeg az, hogy azok a fajok fognak jól teljesíteni, akik az adott területen jól érzik magukat. Ezért van ennyi féle mag, mert így biztosított, hogy azok kerüljenek földbe, amik akkor, ott, az adott helyen jól fogják érezni magukat. A legtöbb magkeverékemet előkészített földterületre kell szórni, főleg a többfajos, csak virágokból álló keverékeket.
A portfóliómban található olyan keverék is, amely direkt ősgyepes faj, tehát lehet fű közé is vetni – de azt sem csak úgy elszórva. Minimum le kell vágni a füvet, gyepszellőztetni kell, úgy, hogy a felső filcréteget eltávolítjuk. Így kapunk egy kis szabad földterületet, amely nélkülözhetetlen a magok számára.”
Kert nélkül is lehet kertészkedni – madaraknak, gyerekeknek, türelmetleneknek
Aki ellátogat a Vadvirágom oldalra, tapasztalja, hogy gyakorlatilag mindenki, akit kicsit is érdekel a kertészkedés, talál magának, vagy ajándékként, ismerősei számára csomagot – mindezt fantasztikus nevek alatt. Tényleg csak ízelítőnek két csomag a kínálatból:
„Madárcsalogató magkeverék” ötletét a tengelicek adták, ahogy egy ablak előtt maradt kósza napraforgón heteken keresztül figyelhettem meg őket, ahogy odajárnak csemegézni. Emellett számos madárfajunk elesége rovarokból áll, amelyek táplálékát pedig virágpor, illetve nektár adja, így a virágok által kertbe vonzott rovarok és beporzók által is eleséget biztosíthatunk számukra.
A Madárcsalogató magkeverék igazi 3 az 1-ben jolly joker: nyáron szépen virágzó rétünk lesz a magokból, ami emellett a beporzókat is táplálja, télen pedig az érett virágmagvak nyújtanak majd eleséget a madaraknak. A magkeverékben a honos fajok mellett pár idegenhonos, madárkedvenc virág is helyet kapott (napraforgó, olajlen). Némelyiküknek amellett, hogy kiválóan tápláló eleség, szúrós a levele (máriatövis, sáfrányos szeklice).
A „Kertész leszek” keveréket kifejezetten gyerekeknek állítottuk össze, hogy meghozza a kedvüket a kertészkedéshez, és a természet szeretetére nevelje őket. Nem tartalmaz mérgező növényeket, és arra törekedtünk, hogy szívós, könnyen gondozható fajok legyenek benne. Ezért zömében hamar nyíló egynyáriakat tartalmaz, amelyek balkonládába is ültethetőek.
És ezzel még koránt sincs vége
Mert ahogy Zita megfogalmazza, az a helyzet, hogy ha nem is a fiók, de a feje tele van tervekkel. Mint mondja, megkeresték például ehető virágkeverék igényével, de erős az érdeklődés az extra alacsony vadvirágos keverék iránt is.
És a jó hír:
Az elhangzottak után egyértelmű, hogy ha valamivel nem késtünk el, az a vadvirágültetés. „Szeptember–október a legideálisabb időszak, hogy ezt megtegyük. Különösen a méhlegelős/vadvirágos rétes mixek vetése ajánlott ilyenkor, nálam ilyenek a Méheske-Pollenanyó-Beporzóna-Nektár-Méh, a -Zümmögde is, ezekben 10-60 vadvirágfaj van. De agyagos talajra a Betonkát, homokos talajra pedig a Buckalakót ajánlanám”. -javasolja Zita.
Képek: Török Zita.