Magyarországon egy telek körbekerítése számos előnnyel jár, de fontos a vonatkozó jogszabályokat ismerni. Ez a cikk áttekinti a külterületi és belterületi kerítésépítés legfontosabb tudnivalóit, valamint gyakorlati tanácsokat ad a konfliktusmentes kivitelezéshez.
Külterületi mezőgazdasági földek kerítése: jogi szabályok
A mezőgazdasági területek körbekerítését szigorú előírások szabályozzák. 2024-től a vadak mozgását tartósan akadályozó kerítések létesítése engedélyköteles. Tartós kerítésnek számít minden olyan kerítés, amely a termesztett kultúra szezonja után is fennmarad. Az ilyen vadkerítés építését a vadászati hatóság csak feltételekkel engedélyezi – például legfeljebb 50 hektárnyi területet lehet egybefüggően bekeríteni, biztosítani kell a vadak jellemző mozgásútvonalait, és a helyi vadásztársaság hozzájárulása is szükséges.
Miért szaporodtak meg a kerítések külterületen?
A külterületi kerítésépítési hullám fő oka a vadkár elleni védekezés. A vaddisznók, szarvasok okozta mezőgazdasági károk miatt sok gazda épít kerítést a földje köré. Emellett a birtokvédelem is fontos tényező: a kerítés távol tartja az illetéktelen behatolókat és egyértelművé teszi a telekhatárt.
Gyakori kerítéstípusok és előírásaik
Külterületen tipikus a dróthálós vadvédelmi kerítés, erős oszlopokkal és kb. 2 méteres magassággal, hogy a nagyvadakat is visszatartsa. Belterületen változatos kerítéstípusok fordulnak elő: tömör, kombinált (lábazatos-áttört), teljesen áttört kerítések, drótfonatos kerítések, élő sövények.
Az országos előírások szerint a kerítésnek mindig a saját telken belül kell állnia, és nem veszélyeztethet közterületet (pl. a kapu nem nyílhat kifelé). Ha helyi szabály nem korlátozza, legfeljebb 2,5 m magas tömör kerítés építhető, de sok önkormányzat ennél szigorúbb: gyakran max. 1,8 m magasságot és min. 50% áttörtséget enged az utcafronton.
Mikor kell építési engedély?
Általánosságban a kerítés építése nem engedélyköteles. Ugyanakkor a kerítés formájára, méretére vonatkozó előírásokat be kell tartani, és olykor bejelentési kötelezettség is lehet – erről érdemes előre érdeklődni az önkormányzatnál. Külterületi vadkerítés esetén kötelező a hatósági engedély beszerzése.
Szomszédjogi problémák kerítésépítéskor
Az eltérő igények miatti kerítésvita elkerülhető, ha mindenki a saját telkén épít kerítést. Belterületen a kerítés gyakran ad okot szomszédvitákra. Tipikus konfliktus a telekhatáron álló kerítés költségeinek megosztása és a kerítés kinézete. Közös kerítés esetén a feleknek kell megállapodniuk a teendőkről. Ha a szomszéd nem hajlandó együttműködni (sem fizetni, sem építeni), végső esetben bíróság kötelezheti erre.
Gyakori az is, hogy eltér a felek ízlése: például az egyik magas, tömör falat szeretne, a másik inkább áttört kerítést. Ilyenkor megoldás lehet, hogy mindenki a saját telkén épít kerítést a közös határ mellé. Így a saját kerítésünk kinézetébe a szomszéd már nem szólhat bele, feltéve hogy teljes egészében a mi telkünkön áll.
Gyakorlati tanácsok kerítésépítőknek
- Tájékozódjunk a szabályokról: Kerítésépítés előtt nézzünk utána az országos (OTÉK) és helyi előírásoknak! Külterületen figyeljünk a vadkerítések engedélyezési szabályaira!
- Egyeztessünk a szomszéddal: Már a tervezéskor beszéljük meg kerítéssel kapcsolatos elképzeléseinket a szomszéddal! Így elkerülhetők a későbbi viták, és a költségek megosztása is tisztázható.
- Építsünk szabályosan: A kerítést teljes egészében a saját telkünkön emeljük, és tartsuk be a magasságra, átláthatóságra, anyaghasználatra vonatkozó előírásokat! Gondoskodjunk a rendszeres karbantartásáról is! Egy rozoga kerítés könnyen okozhat szomszédjogi problémát vagy hatósági eljárást.
Képek: Pixabay
