A hazai élelmiszer-termelés nem csak a tömegtermékek és alapanyagaik előállításáról szól. Sok olyan kultúra is alanya a kertészeti termelésnek, amelyek országos szinten csak pár száz hektáron teremnek, viszont nélkülözhetetlenek. Tipikusan ilyen növények a fűszernövények és a gyógynövények is.
Bár ez a két kategória rendszertanilag egymástól kilométerekre levő növényeket is egy kategóriába sorol, mégis vannak mindkét kategóriában egymással közeli rokonságban levő növényfajok is. Tipikusan ilyen növények egyebek mellett az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó különféle növényfajok.
Ernyősvirágzatúak a célkeresztben
Az ernyősvirágzatú növények családja rendkívül fajgazdag. Nagyon sok faj termel valamilyen illóolajat is, így sok növény ebből a családból pont emiatt került fűszer- vagy gyógyászati céllal használatba. Ha csak a fűszernövényeket nézzük, akkor ebbe a csoportba tartozik a petrezselyem, a sárgarépa, a zeller, a kapor, a kömény, az édeskömény és a lestyán is. De a gyógynövények között is sok ernyősvirágzatú faj található.
E fajokban rendkívül gazdag növénycsalád igen sok egyede állományalkotó elemként jelenik meg a mezőgazdasági táblák ruderális szegélyében is. Fontos szerepük van itt a különféle viráglátogató hasznos ragadozó rovarok (pl. zengőlegyek), valamint beporzó szervezetek táplálékkal való ellátásában. Ráadásul az itt élő fajok egy része nyáron, a legszűkösebb időszakban virágzik.
Sajnos az ernyősvirágzatúak családjában sok olyan kártevő is található, amelyek gyakorlatilag valamennyi fajon előfordulnak és károsítanak is. Ilyen pl. a Cavariella nemzetségbe tartozó levéltetű fajok (Cavariella aegopodii, Cavariella pastinacae stb.) csoportja is, és ilyen még a hazánkban meglehetősen gyakori, igen dekoratív csíkos pajzsos poloska (Graphosoma lineatum) is.
A csíkos pajzsospoloska kártételének jellege
A csíkos pajzsos poloska háti oldala fekete alapon élénkpiros csíkozású. Olyan, mint egy libériás inas, ezért pár helyen komornyikpoloskának is nevezik. Gyakorlatilag valamennyi ernyősvirágzatú növényfajon előfordul. Alapvetően a fiatal termések szívogatása révén tud kárt okozni. A levél, vagy a gyökérzet céljából termesztett kultúrákban érdemi kárt nem okoz. Viszont a magjuk miatt termesztett fajok termését jelentősen károsíthatja.
Ezek a szép, színes és enyhén mérgező rovarok szívogatásukkal tönkreteszik a magokat, amelyeket még bűzmirigyeik váladékával is beszennyeznek. Éppen ezért egyáltalán nem kívánatosak a kertészeti állományokban virágzás idején.
Mivel ezek a poloskák a növények virágzása idején nem a virágok nektárjával táplálkoznak, így teljesen más megítélés alá kell, hogy essenek, mint a viráglátogató, egyéb hasznos rovarok.
A védekezés lehetősége és nehézsége
Ellenük a védekezés egyszerre egyszerű és bonyolult is. Egyszerű, mivel egy, a szintetikus piretroidok családjába tartozó, lambda-cihalotrin hatóanyagú rovarölő szer alkalmazása engedélyezett poloska fajok ellen is a gyógynövények körében. Ugyanakkor a kijuttatás időzítése és végrehajtása meglehetősen bonyolult.
Az ernyősvirágzatú növényfajok közismerten kiváló táplálékforrást biztosítanak a különféle viráglátogató rovarok számára. A mézelő- és vadméhek csoportján kívül ezernyi légy (köztük számunkra hasznos zengőlegyek és fürkészlegyek is), valamint sok más rovar is szívesen tartózkodik és táplálkozik a virágzatokon.
Egy fényes nappal végzett kezelés ezeket mind elpusztítaná. A szintetikus piretroidok szelektivitása gyakorlatilag nulla, így a kezelés után az összes ott levő rovar pusztulása várna ránk – nyilván a poloskák is elpusztulnának, de sok ezernyi ártatlan, sőt számunkra hasznos rovar mellett.
Mivel ezek a poloskák általában egész nap a virágzatokon tartózkodnak, így a poloskák elleni inszekticides kezelést mindenképpen célszerű az esti-éjszakai órákra időzíteni. Ekkor a legkisebb az egyéb rovarfajok mennyisége a virágzatokon, így a helyi rovarfaunában ezzel az időzítéssel okozzuk a legkisebb károkat.
A képek a szerző felvételei.
