A téli hideg és táplálékban hiányos időszakban sok madárfaj számára a mesterségesen számukra kikészített élelem sok esetben életmentő lehet. A különféle madarak téli etetésével azok populációját egy adott területen a kialakított táplálék bőséggel jócskán megnöveljük. Ennek annyi közvetlen haszna számunkra is van, hogy a több szem többet lát elv alapján a sok madár az etető környékén több károsítót vehet észre és fogyaszthat el.
Ráadásul nagyon jó szórakozás a madáretetőre sereglő állatkák szemlélése is. Fontos ugyanakkor, hogy a madarak etetését egészen a tél végéig megszakítás nélkül folytassuk, hiszen a terület természetes eltartó képességénél sokszor jóval nagyobb madár populációt vonzunk a területre. Mind emellett nagyon fontos, hogy olyan táplálékot juttassunk a tollas seregletnek, amely számukra hasznos és el is tudják fogyasztani.
Rovarevők és magevők – nem mindegy, mit kínálunk
Sok madárfaj alapvetően nem magevő, így a madáretetőkben általában domináns széncinke (Parus maior) sem az, hanem megrögzött rovarevő. Az, hogy képes felnyitni elég sokfajta, eleségként kihelyezett magot, az egy járulékos képessége ezen madárfajnak. Az, hogy nem magok fogyasztására specializálódott fajról van szó, az abból is látszik, hogy a csőre hegyes és nem robusztus, kúpos.
Nem is képes megroppantani vele a napraforgó héját sem, hanem a csőre hegyével kikopácsolja, felnyitja. Másképp jut hozzá a szotyola értékes, magas olaj és fehérje tartalmú bél állományához, mint pl. a tipikusan magevő zöldike (Carduelis chloris) és társai.
A napraforgó korlátai – kik nem tudják feltörni a héjat?
A napraforgómag, illetve a tökfélék magjai alapvetően jó táplálékok valamennyi magevő madár és az inkább vegyes táplálkozású veréb fajok, illetve a nagyobb csőrű cinege fajok számára. Ugyanakkor sok madárfaj képtelen a napraforgó héját feltörni, így nyilvánvalóan táplálkozni sem tud a bél állományából.
Alapvetően a kisebb testű és főképp kisebb csőrű cinege fajok, mint pl. az őszapó, a hosszú, hegyes csőrrel rendelkező rovarevő madarak, mint pl. a vörösbegy (Erithacus rubecula), illetve azok a madár fajok tartoznak ide, amelyek csőre eléggé erős ugyan a magok héjának valamilyen módon történő feltörésére, de ezt sok esetben életmódjuk miatt nem képesek megtenni. Sok madárfaj tartozik ide, mint pl. a városokban is nagyon gyakori feketerigó (Turdus merula), vagy a különféle harkály fajok (Dendrocopos spp.) is.
Zsírban gazdag táplálékok: cinegék és harkályok kedvencei
Ha téli madáretetésről van szó, akkor szinte mindenki csak és kizárólag napraforgómagban gondolkodik, pedig a madarak szempontjából a szotyolán túl is van élet. Sok madárfaj eleve képtelen is a napraforgómagból táplálkozni, de mégsem hal éhen a tél folyamán. Ha alternatív táplálékokban is gondolkodunk a napraforgó mellett, akkor több madárfajnak nyújthatunk táplálékot a szűkös téli napokban. Alternatív táplálék pedig rengeteg féle van.
A napraforgómag egyedül a tipikusan magevő madarak számára jelent helyettesíthetetlen táplálékot. Ezek sok esetben nem hajlandóak a magokon terméseken, netán rügyeken kívül mást fogyasztani. Viszont a többi, etetőinken megjelenő madár számára néhány, vastagabb ágakra kikent darabka étkezési sertészsír, vagy kikötözött zsírszalonna kiváló táplálékot jelent. Ezt képes valamennyi cinke faj, a rigók, de még a harkályok is elfogyasztani.
A kert növényei is segíthetnek: tűztövistől a rossz almáig
Kertes házak környékén sok olyan növény is van, amelyek termését sok madárfaj fogyasztja szívesen. Ilyen pl. a tűztövis (Pyracantha coccinea), illetve a vadszőlő (Parthenocissus quinquefoliatus) is, amely a rigófélék kedvelt csemegéje. Ugyanakkor a rigók kiválóan elvannak egy-egy félbevágott, rossz almával is.
Ha van nagyobb, nyitott komposzt dombunk, akkor a rigókról nem is kell külön gondoskodnunk, mivel azok ott minden szükséges táplálékot könnyedén elérhetnek. A kidobott konyhai maradék (krumpli héj pl.) mellett a komposzt felső rétegében ezerszámra előforduló kisebb ízeltlábúak és férgek eleve a rigók természetes táplálékai, így a téli etetés szinte önmagától megoldódik a számukra.
Jó néhány kertben jelen van egy sokak által nem igazán kedvelt kúszó növény, az erdei iszalag (Clematis vitalba) is. Ennek molyhos repítő szőrökkel megtoldott magjai sok kisebb cinege faj számára kiváló táplálékforrások. Ha tehetjük, akkor várjunk tavaszig ennek a szívós gyomnövénynek az eltávolításával, mivel addig sok apró madár számára fog kiváló táplálék forrást biztosítani.
Óvjuk a madarakat a ragadozóktól – helyezzük jól az etetőt!
Arra mindenképpen ügyeljünk a madarak etetése során, hogy a madáretetőn összegyűlő nagyobb madár seregek óhatatlanul felkeltik a ragadozók érdeklődését is. Éppen ezért a madarak számára úgy tegyük ki a táplálékot, hogy a helyszín macska és lehetőleg ragadozó madár biztos legyen.
Ha a madarak élénk ricsajozása egy pillanat alatt elnémul, akkor jó eséllyel karvaly (Accipiter nisus) jár a közelben. Bár ez a ragadozó madár nem a nagy nyílt térségek ragadozója (az a terület a sólymok vadászterülete), de a sűrű bokrokból nem, vagy nehezebben tudja kiszedni áldozatát.
Ha néha megjelenik egy karvaly az etető környékén, akkor ne bántsuk! Ritka és védett madarunk, amely jelenlétével és táplálkozásával a természetes szelekció része. Neki is kell valamit ennie télen. Bőségesen elég, ha a madáretetőt nem egy nagyobb nyílt térség közepére helyezzük, ahol a feltételek ennek a kis ragadozó madárnak kedveznek.
Alapvetően a legtöbb madarunk, amely télen feltűnik az etetőkben szintén nem a nagy nyílt terek lakója, így szívesebben veszik, ha a téli táplálékukat is egy növényzettel jobban fedett környezetben biztosítjuk számukra.
A képek a szerző felvételei.
