Figyelmébe ajánljuk

Rovarölő szerek: valóban mind méreg?

Agrofórum Online

A hazai növényvédelemben sokszor hallani ezt a népi kifejezést, amikor rovarölő szerekről (insecticidekről) beszélünk: „milyen mérget tegyek a permetezőbe?” Ez alapvetően helytálló kifejezés, hiszen a legtöbb rovarölő szer káros nemcsak a kártevőkre, hanem az emberekre is.

Azonban fontos tudnunk, hogy az integrált növényvédelem alapja az okszerű szerhasználat. Tehát csak akkor és csak ott használjuk a kémiai növényvédő szereket, ahol az kellően indokolt.

Vajon milyen elemek, milyen vegyületek tartoznak ma a rovarölő szerek közé? Milyen lehetőségek adottak, miközben a „zöldítés” hatására egyre több készítményt vonnak ki a piacról, a növényorvosok és a termelők mozgástere pedig egyre szűkösebb? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a következőkben.

Veszélyes kezdetek

Az elmúlt évszázadokban, amikor a célzott növényvédelem még gyerekcipőben járt, számos, mai szemmel nézve durva és kifejezetten veszélyes, ténylegesen mérget használtak a kártevők féken tartására. Gyakori volt a nikotin és az arzén használata is. Utóbbi az egyik hazai sorozatgyilkosság főszereplője is volt – gondoljunk csak a tiszazugi méregkeverők ügyére.

Az elmúlt évszázadokban gyakori volt az arzén használata
Az elmúlt évszázadokban gyakori volt az arzén használata

A technológia fejlődésével és a növénynemesítéssel azonban egyre hatékonyabb módszereket sikerült kidolgozni a szakembereknek. Megjelentek a kifejezetten rovarkártevők ellen kifejlesztett hatóanyagok – ezek közül talán a leghíresebb a diklór-difenil-triklóretán, magyarul DDT, melynek kifejlesztője, Paul Hermann Müller Nobel-díjat is kapott munkájáért.

Ez a készítmény segített többek között a II. világháborúban gyakori járványok visszaszorításában. Az 1960-as évekig hazánkban is meghatározó szerepe volt: porozó anyagként és permetlé formájában is alkalmazták. Sajnos csak idővel jöttek rá a hosszú távon kiváltott káros hatásaira. A készítmény még a mai napig is megtalálható, kumulálódva az alsóbb talajszelvényekben.

Szerek és hatásmódok

Felhasználás módja szerint megkülönböztetünk csávázószereket, raktárban és üvegházakban használható készítményeket, levélzoocideket és talajfertőtlenítőket. Az elmúlt évtizedekben kivonásra kerültek a szerves foszforsav-észterek, amelyeket az utóbbi években már csak eseti engedéllyel lehetett felhasználni, például olyan komoly kártevők ellen, mint a vértetű vagy a körtelevélbolha.

A mai rovarölő szerek között már a legelterjedtebbek az idegi alapon működő piretroidok, amelyek a kártevők idegcsatornáin keresztül hatnak. A piretroidok legnagyobb előnye, hogy gyorsan lebomlanak, és kevés az esélye, hogy a kész termékbe kerüljenek. Hátrányuk viszont, hogy kontakt hatásúak, tehát csak akkor hatékonyak, ha közvetlenül a kártevőre jutnak.

A kártevő lepkék lárvaalakjai ellen hatásosak a különböző kitinszintézis-gátlók, illetve a vedlést serkentő készítmények. Ezek a termékek az emberre kevésbé veszélyesek, mivel a rovarok hormonháztartásában fellelhető vegyületeket tartalmaznak.

Alternatív megoldások

A számos vegyületen kívül már sok más módja is van a kártevők távoltartásának. Olyan módszerek, amelyek abszolút veszélytelenek az emberi szervezetre. Klasszikus példa az elemi kén használata. A por vagy folyadék alapú készítmények nemcsak lemosó permetezőszerként hatásosak, de a szúrós illatuk repelens hatást gyakorol számos atka- és levéltetűfajra is.

Biológiai módszerek: feromon, csapda, légtérterítés

Az elmúlt évtizedben nagy népszerűségnek örvendett az almamoly elleni védekezésben a légtérterítéses módszer. Habár költséges és bonyolult kivitelezése miatt nem igazán terjedt el, mégis egy emberi szervezetre veszélytelen alternatívát jelentett a növényvédelemben.

Számos bioültetvényben elterjedt módszer a tömegcsapdázás lehetősége, amelyben különböző színű ragacslapokkal szorították a kártevők mennyiségét a gazdasági küszöbérték alá. Ez főleg kisebb kertészetekben, üvegházakban hatásos.

A kékszínű varsacsapdák segítenek csökkenteni a cserebogarak jelenlétét
A kékszínű varsacsapdák segítenek csökkenteni a cserebogarak jelenlétét

A cserebogarak például átlagosan négyévente képesek egy az átlagostól nagyobb felszaporodást produkálni. Ilyenkor a kékszínű varsacsapdák segítenek az ökológiai gazdaságokban csökkenteni az imágók létszámát.

A szabályozás célja: egészségvédelem

A technológia fejlődésével újabb és újabb módszerekkel leszünk képesek megvédeni terményeinket. A szigorú szabályozás nem a gazdák ellen lett bevezetve, hanem a fogyasztók egészségét hivatott szolgálni.

Képek: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Zöldtakarmány: mikor és hogyan gyűjthető?

2025. október 3. 13:10

Szabad-e csak úgy zöldtakarmányt szedni a réten? A válasz sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk.

Hogyan lett a vegyészből vadvirágkirálynő?

2025. szeptember 30. 16:10

A sarkkör, Peru és a Csendes-óceán után végül a magyar vadvirágoknál kötött ki. Így született meg a Vadvirágom projekt.

Mit üzen a fákon a zuzmó megjelenése?

2025. szeptember 26. 11:10

Kóros tünet vagy ártalmatlan szépség? A fákon élő zuzmók valójában többet árulnak el a környezetről, mint gondolnánk.

Mire figyeljen a homoktövis fogyasztásánál?

2025. szeptember 25. 11:10

Immunerősítő, szépségápoló és gasztronómiai csoda – ismerje meg a homoktövis feldolgozásának titkait.

Szükség van kukoricában rovarölő szeres védekezésre?

2018. június 5. 04:30

Az elmúlt néhány évben a kukorica kártevőlistájának élére a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kerültek.

Az új, csökkentett méhtoxicitású rovarölő szerek továbbra is hatékonyak a kártevőkkel szemben

2023. április 22. 06:36

A Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatói olyan új rovarölő vegyületeket fejlesztettek ki, amelyek jelentősen csökkentett méhtoxicitást mutattak anélkül, hogy a célkártevők – jelen esetben a káposztamoly és a vörös tűzhangya – elleni hatékonyságuk csökkenne.

Hogyan előzze meg a gabonatermesztő a súlyos vetésfehérítő lárvakártételt?

2019. április 1. 05:35

A tavalyi év folyamán igen nagy problémát okozott egyes régiókban a vetésfehérítő bogár lárvái elleni védekezés. Többen farkast kiáltottak, mondván, biztosan rezisztenciáról van szó.

Az almamoly és keleti gyümölcsmoly elleni, új hatásmechanizmusú rovarölő szer: MADEX TWIN

2023. április 27. 16:18

Az almatermésűek legfontosabb kártevője a gyümölcsöket károsító 2- 3 nemzedékes almamoly és a 4 nemzedékes a keleti gyümölcsmoly.