A szilva az egyik leggyakoribb, szinte mindenütt megtermő csonthéjas kultúránk. Sokrétű felhasználása (a szilvás gombóctól a szatmári szilvalekváron át a szilvapálinkáig) miatt nagy mennyiségben termesztett növény, amelynek ugyanakkor meglepően sok károsítója is van.
A jó szilvaterméshez éppen ezért a gondos növényvédelem is elengedhetetlen. Bár a szilva szinte minden kertben megtalálható, sokszor a növényvédelmére nem fordítanak elegendő gondot a gazdák.
Torzuló levelek: levéltetű vagy atka a ludas?
Ilyenkor, a tavasz vége felé egyre gyakrabban lehet tapasztalni, hogy a szilva fiatal hajtásainak végén a levelek, de néhol maguk a hajtások is erősen torzulnak. Ezeket a tüneteket alapvetően kétféle kártevő okozhatja.
Amennyiben a szilva hajtásvégein a torzuló levelek fonákán és a hajtáson levéltetveket találunk, akkor egyértelműen azok a levéltetvek a felelősek a károsodásért. Sajnos a szilva is nagyon sok levéltetűfaj gazdanövénye. A hamvas szilva levéltetű (Hyalopterus pruni) mellett igen gyakori vendég rajta a sárga szilva levéltetű (Brachycaudus helichrysi), illetve a feketés színű bogáncs levéltetű (Brachycaudus cardui) is.
Ezek mindegyike a szilvát téli gazdanövénynek tekinti, mivel nyáron a hamvas szilvalevéltetű fűféléken, pl. nádon, míg a másik két levéltetűfaj különféle fészkes virágzatú növényeken, így például gyakorta a napraforgón károsít.
A levéltetvek ellen, amíg azok nem okoznak olyan mértékű levéltorzulásokat, amelyek védelmében már nem láthatóak, kontakt hatóanyagú inszekticidekkel eredményesen védekezhetünk. Ha már a hajtásokon durvább torzulások is kialakultak, akkor elméletileg még szisztemikus hatásmódú inszekticidekkel elpusztíthatóak ezek a kártevők, de kérdéses, hogy érdemes-e védekezni.
Igen jó eséllyel ekkorra a levéltetvek kolóniái már túlszaporodtak, és a köztük kialakuló szárnyas egyedek már nem tekintik a szilvát tápnövényüknek. A kolóniák vélhetően ekkor már önmaguktól elnéptelenednek.
A hatékony kezelésnek ekkor a további károk megelőzésében már nem lehet szerepe, legfeljebb „vérbosszú” gyanánt funkcionálhatna, viszont jó eséllyel rendet vágna a levéltetűkolóniákat támadó hasznos rovarok (katicabogarak, zengőlegyek, fátyolkák…) csoportjában.
Levélatka: rejtőzködő, de komoly károsító
Ha nem találunk levéltetveket a torzuló levelekben, akkor a károsodásért felelős jószág a csonthéjasok levélatkája (Vasates fockeui) lesz. Ez a szabad szemmel nem is látható, apró kártevő a rügyekben telel, és már kora tavasztól károsítja a fiatal szilvaleveleket. Idősebb korban már populációja jobban szétoszlik a levélzeten, kevésbé okoz torzulásokat, viszont a levelek ezüstösen fénylőek lesznek miatta.
A levélatka ellen értelemszerűen a különféle akaricidek bevetésével lehet védekezni. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a felszívódó hatásmódú inszekticidek, mint például a neonikotinoid hatóanyagcsoportba tartozók is jól gyérítik a kártevő populációját.
Akármennyire is sikeres a védekezés, arra mindenképpen érdemes számítani, hogy a már eltorzított hajtások és levelek nem fognak visszaalakulni természetes állapotukba.
Himlővírus: levélfoltok és termésveszteség
Nagyon gyakori, főképp a régebbi szilvafajták esetében, a levelek színének foltszerű változása. Sötétzöld és világoszöld foltok változatos elrendezésben találhatók a leveleken. Ez sajnos a szilva himlővírusának egyértelmű tünete. Sajnálatos módon ez a vírus rendkívül gyakori, minden csonthéjas növényfajon előfordul, és súlyos károkat képes okozni.
A szilva himlővírus kártétele nem a levelek foltosodásában keresendő, hiszen a szilvát (néhány kivételtől eltekintve) nem dísznövényként termesztjük. Viszont a fertőzött fákon a termések még igen fiatal korban tömegesen lehullanak, rúgódnak el a vírus hatására, amely akár a teljes termés 90-95 százalékát is érintheti.
A növényi vírusok ellen növényvédő szerekkel védekezni nem lehet. Megoldás lehet a fajtaváltás, azaz modernebb, a vírus iránt toleráns fajták termesztésével lehet ezt a problémát leküzdeni. Ezek a toleráns fajták nagyon szépen mutatják leveleiken a himlővírus okozta foltosodást, de termésük nem hullik le idő előtt, így hiába van bennük a vírus, mégis képesek teljes mennyiségű és jó minőségű termést hozni.
Felesleges permetezés: nagyobb kárt okozhat
A vírusos fákat teljesen felesleges bármilyen növényvédő szerrel kezelni. A vírus ellen teljesen hatástalanok az efféle kezelések, viszont feleslegesen terheljük peszticidekkel a környezetet. A növénynek ettől nem lesz jobb, viszont a kertben, gyümölcsösben sok élőlény pusztulását okozhatjuk teljesen feleslegesen.
A képek a szerző felvételei.
