„Szükségünk van egy erős mezőgépiparra”
A Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 2021.10.19-én jubileumi ünnepséget tartott Lajosmizsén, ahol a meghívott mintegy 150 vendég előadásokat és köszöntőket hallgatott meg.
Csanádi Tamás, a Szövetség elnöke „Szükségünk van egy erős mezőgépiparra” címen tartott előadást. Bevezetőjében ismertette a mezőgazdaság fejlődési periódusait (Mezőgazdaság 1.0/2.0/3.0/4.0) és azok mezőgépgyártásra és iparfejlesztésre gyakorolt hatását. Áttekintve a fejlődés fokozatait az első vasekéktől a digitalizáció és mesterséges intelligencia világáig megállapította, hogy a versenyképes mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen műszaki innováció nélkül, éppen ezért szükség van a magyar mezőgazdasági gépgyártásra, és annak folyamatos fejlesztésére.
Az előadásban kiemelésre került, hogy a tagvállalatok portfóliójába a következő nemzetközileg is versenyképes gyártmánycsoportok tartoznak:
- talajművelő gépek,
- vetőgépek,
- talaj tápanyag-utánpótlás gépei,
- különböző betakarító adapterek,
- gabonatechnikai gépek,
- anyagmozgató rakodógépek,
- pótkocsik, szállító eszközök,
- szálastakarmány-betakarító gépek,
- erdészeti gépek,
- speciális mezőgazdasági gépek.
A Szövetség tagvállalatai azonban nemcsak az említett gépek, hanem a precíziós technológiák (Digitroll, Videokontroll, AgroPilot, Ro-Sys, BPW Hungária, AgroVIR) terén is erősek.
A hazai mezőgépgyártó vállalatok zöme családi vállalkozás (pl. Huniper, Busa, FarmGép, Omikron, Sokoró, Renner, Komáromigép), amelyek gyorsan, rugalmasan képesek a helyi igények minőségi kielégítésére.
Kiemelte azt is, hogy a hazánkban tevékenykedő külföldi tulajdonú gyártók közül számos (Claas, Linamar, BPW, Mc Hale, Fliegl) a fejlesztését is itt végzi, azaz nem pusztán bérgyártási tevékenységet folytat.
A Szövetség szervezésében a gazdák, termelők számára dinamikus kiadványsorozatot készítenek, amelyekben bemutatják a versenyképes technológiák megvalósítására alkalmas hazai gépeket, eszközöket.
Az előadásban kiemelésre került, hogy a MEGOSZ számára nagyon fontos a hazai piac, ezért a gyártmányok megjelenésének elősegítésére intelligens (digitális) magyar mezőgép-piactér kerül kialakításra, amelynek azonban egyelőre csak a béta verziója létezik.
A hazai piac befolyásolásának területén a következők figyelhetők meg:
- A magyar élelmiszer-gazdaság erőteljes növekedési pályára állt;
- Ez a mezőgép belpiac jelentős növekedéséhez vezet;
- A jelenlegi támogatások fenntarthatóan erősítik az élelmiszer-gazdaságot;
- A hazai mezőgépipar fejlődéséhez elengedhetetlen a hazai piac erősödése;
- Különösen igaz ez a magyar tulajdonú KKV mezőgépgyártókra;
- Mindez jól láthatóan export növekedést, külpiaci hasznot hoz a nemzetgazdaságnak.
Az előzőek megvalósulásának feltétele a piaci versenyhátrányok (kiállítások, tender-kiírások, hatósági engedélyek rendszere stb.) okainak megszüntetése.
A felvetett gondolatok kifejtése, megvitatása céljából jövő évben mezőgépészeti fórumot terveznek:
- Az oktatásban és a komplex kutatásban való együttműködésről; MATE,
- A termékpályák menti innováció szervezés témakörében; NÉBIH,
- A digitalizációs fejlesztések összehangolásáról; Digitális Jólét Program,
- Termelőkkel közös fejlesztési lehetőségekről; Agrostratégia,
- A mezőgépek használati érték és fejlesztő vizsgálatairól; MATE Műszaki Intézet,
- A mezőgazdasági technológiafejlesztés műszaki vonatkozásairól; GOSZ, MEGFOSZ.
Dr. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat. A tárcavezető szerint „a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására”. Magyarországon mintegy 150 vállalkozás mintegy 6 ezer alkalmazottja foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, közülük az ötven millió feletti árbevétellel rendelkező cégek száma meghaladja a hatvanat. Sok vállalkozás multinacionális cégek beszállítója, így Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb részegységeket gyártó bázisává vált.
A tárcavezető hangsúlyozta: a géppiac bővülésében egyre fontosabb szerepet játszik a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése. A mezőgazdasági fejlődés következő fázisát a digitális technológia alkalmazása és a mesterséges intelligencia elterjedése jelentheti. Ezért a magyar kormány célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson, éppen ezért ennek ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg.
A kormány biztosítja a hazai mezőgépgyártók számára a folyamatos fejlődés lehetőségét, mert Magyarország akkor erős, ha minél több magyar tulajdonú vállalat alkalmaz korszerű zöld technológiát, és munkavállalóinak biztos megélhetést nyújtva világszínvonalú termékeket állít elő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatási felhívások 2021-2023 között összességében 700-750 milliárd forint körüli mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhatnak.
Az előadások után került sor a partnerségi együttműködések ünnepélyes aláírására és a MEGOSZ oklevelek átadására:
- Stratégiai együttműködés a hazai mezőgépgyártás eredményességének támogatására és versenyképességének növelésére: Agrárminisztérium – Mezőgépgyártók Országos Szövetsége;
- Stratégiai megállapodás az innovatív megoldások alkalmazásának elősegítésére: Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform – Mezőgépgyártók Országos Szövetsége;
- „Miniszteri elismerő oklevél” átadása – Dr. Nagy István miniszter, Agrárminisztérium;
- Gravírozott dísztárgy és emléklap átadása – Harsányi Zsolt elnök, MEGFOSZ;
- Gravírozott váza átadása- Zahorán Zalán vezérigazgató-helyettes (KITE Zrt);
- Emléklap átadása – Dr. Bíró István dékán MEGOSZ FB tag és Véha Antal professzor Szegedi Egyetem Mérnöki Kar;
- A „Magyar mezőgazdasági-gép gyártásért” kitüntető érem átadása – Lőrincz László korábbi elnök, Gyurácz Ferenc alapító igazgató;
- Oklevél átadása az eredményes szövetségi munkáért – BPW Hungária Kft.